Szőlőtermesztés

A szőlő fő károsítói a lisztharmat, feketerothadás, peronoszpóra.

Szeretnénkk segítségére lenni a hobbi és profi szőlőtermesztő gazdáknak, hogy időben felkészüljenek a szőlő növényvédelmének kihívásaira és a lehető legcélszerűbb növényvédelmet alkalmazzák.

A metszés időpontját tekintve, három időszakot különíthetünk el: őszi-téli, kora tavaszi és késő tavaszi metszésről beszélhetünk.

Az utóbbi két-három hónap enyhe időjárásának következtében az átlagosnál jóval nagyobb számban telelnek át a különböző gombák szaporítóképletei, valamint a károsítók közül a pajzstetű és az almamoly.

A feketerothadás az utóbbi évtizedekben már a lisztharmattal egyenértékű károsítója lett a szőlőnek.

Az Olaszrizling bőven termő, nagyszerű, harmonikus borokat adó szőlőfajta.

A gazda kora tavasztól úgy formálja, terheli a tőkéket, hogy azok nem csupán most, hanem hosszú éveken át biztosítsák a minőségi termést.

A Beregszászi Történelmi Borvidék és Tokaj-hegyalja. Az egyik régóta világhírű, a másikat legfeljebb az elkötelezett lokálpatrióták tartják nevezetesnek.

Úgy tűnik, a szőlőtermesztés kapcsán néhány téma örökzöld marad. Ilyen a szőlő virágzáskori kötözése.

Tokaj, Szerémség, Ruszt, Beregvidék és a Kárpát-medence még számos más borvidéke azért tudtak kiemelkedő helyen szerepelni, mert nagy biztonsággal tudtak aszúkat, főborokat, szamorodnikat készíteni szinte évről évre.

A szőlő egyértelműen azon kultúrnövények sorába tartozik, amelyik szereti a meleg időt

Miközben a gyümölcsfák egy része, élükön a kajszival, tartotta magát a szokásos virágzási menetrendhez, aközben a szőlőről mindezidáig elmondható, hogy lassan, nehezen mozdul

A Beregszászi Történelmi Borvidék és Tokaj-Hegyalja. Az egyik régóta világhírű, a másikat legfeljebb az elkötelezett lokálpatrióták tartják nevezetesnek.

A Beregszászi Történelmi Borvidék és Tokaj-Hegyalja. Az egyik régóta világhírű, a másikat legfeljebb az elkötelezett lokálpatrióták tartják nevezetesnek, és emlékeztetnek rá, hogy Beregszász és Tokaj a régmúltban olykor-olykor versenyre is keltek egymással…

Amennyiben az egyensúlyi állapot megszűnik, a növény működésében zavarok léphetnek fel, ami mindenképpen hátrányosan érinti a termés beltartalmát.

Nagy- és dédszüleink idején a szüret már szeptember első felében megtörtént. Ám most az egyre inkább érezhető éghajlatváltozás miatt ez is kitolódott.

A növényvédelmi munkálatok a gyümölcsösökben és a szőlőben a befejező fázisba érkeztek. De még vannak egyes tennivalók, amelyek befolyásolják a termés minőségét és mennyiségét.

Szerte Európában azok a gazdák, akik csúcsminőségű borokat szeretnének alkotni, már korábban elfogadták az egy hajtás – egy fürt elvet.

Aki meg szeretné kóstolni a szőlőfajták Rolls Royce-ának számító gyümölcsöt, annak jó mélyen a zsebébe kell nyúlnia: egyetlen fürt jelenleg 396 EUR körül mozog

A hirtelen felmelegedés meggyorsította a szőlő növekedési fázisait, ezért most a termelőknek nagy figyelmet kell fordítaniuk a kórokozók, kártevők és a gyomok elleni védekezésre.

A korábbi hűvös, csapadékos időjárás igencsak megnehezítette a gyümölcs- és szőlőültetvények gazdáinak munkáját. Most különös figyelmet kell fordítani a betegségek megjelenésére.

Vidékünkön 90-100 évvel ezelőtt is a gazdák már pontosan tudták, hogy a szőlő termésének megvédésére csak akkor van esélyük, ha a növényvédelem során megelőző védekezést alkalmaznak.

Idén biztos, hogy nem lesz korai szüret, állítják egybehangzóan a kárpátaljai szőlősgazdák. Kedvenc növényük ugyanis a tél és koratavasz folyamán óvatos duhajként viselkedett.

Aligha kell bizonygatnunk az ellenálló szőlőfajták előnyeit. Óriási érték, hogy az érés előtt álló fürtöket nem kell permetezőszerekkel szennyezni, mert erre egyszerűen nincs szükség, így félelem nélkül fogyaszthatjuk.

A kárpátaljai borvidék egyik jelentős szőlőtermesztője a kígyósi Sass család, kiknek célja továbbéltetni a beregvidéki borászok ősi hagyományait. A következőkben Sass Krisztiánnal beszélgetünk kezdetekről, kihívásokról.

Édenkertből siralomvölgy - Az átlagosnál jóval kisebb szőlőtermés várható