Édenkertből siralomvölgy - Az átlagosnál jóval kisebb szőlőtermés várható

Az áprilisban sorozatosan jelentkező fagyok, meg ezzel együtt az akkoriban több héten át tartó aszály, majd a májusban lehullott, közel három hónap átlagának megfelelő csapadékmennyiség már a kezdetek kezdetén nem sok jót ígért a kárpátaljai szőlősgazdák számára. Jócskán tetézték a bajokat az aratás végéig tartó szűnni nem akaró esőzések. Így aztán nyár közepére a szinte megállíthatatlanul terjedő gombabetegségek miatt számos szőlős édenkert siralomvölggyé változott. 

– Széttárt karral valóban csak ennyit mondhatunk: ez egy ilyen rendkívüli év?

– Felmentést, kibúvót mindig könnyű találni, ám én azt mondom, keressük meg az ilyen, valóban ritka szezon legfőbb tanulságait – ajánlja Varga István benei szőlész-borász. – Az enyhe tél után már biztosak lehettünk benne, hogy kedvenc növényünk kórokozóinak jelentős része áttelelt. Ilyen körülmények között felelőtlenül jártak el azok, akik az ültetvényben nem végezték el a tavaszi lemosó permetezést. Most pedig azt kell mondanom, hogy ennyi már nem elég: az őszi lemosó védekezést is be kell iktatni. A növénydoktorok újabban azt ajánlják, hogy közvetlenül a szüret után permetezzük le a lombozatot a korábban megmaradt szerekkel. Egyébként a védekezést idén az is megnehezítette, hogy a karantén miatt Magyarországról nem lehetett beszerezni a jól bevált szereket, ezért a honi forgalmazásúakat voltunk kénytelenek használni, amelyek minősége erősen változó. 

– Lisztharmat, peronoszpóra, fakórothadás – leginkább ezekkel a betegségekkel gyűlik meg a gazdák baja. 

– Ez a hagyományos sorrend. Ám úgy tűnik, veszélyességben a fakórothadás, melyet nálunk közönségesen fekete ragyának neveznek, előbbre lépett a lisztharmat mögé a második helyre. Veszélyességét jelzi, hogy a magántermő fajtákat sem kíméli. Ha kedveznek neki az időjárási körülmények – hosszan tartó csapadékos idő –, akkor tarol. Könnyű a dolga, mivel július elején, amikor felüti a fejét, a bogyók héja vékony, így tömeges a fertőzés. Nyomában pedig a lisztharmat befejezi a termés tönkretételét. Nemrég beszélgettünk a helyi gazdákkal. Úgy tűnik, akinek 70-75%-ban sikerült megmenteni a fürtöket, az már nagyon jól védekezett. A beavatkozások száma ekkor megközelítette, vagy meg is halladta a tízet. Kiderült, a növényvédelemben nincs egységes recept, egyre inkább az okszerű védekezés nyer teret, érdemes mindig új szereket kipróbálni. Semmiképpen sem szabad 3-4 korábban jól bevált szerre hagyatkozni. Lépni kell a művelésmód terén is. Ebben az évben számtalanszor kétségbeesve tapasztaltuk, hogy hiába írtunk júliust, még tíz óra tájban is nedvesek voltak a levelek. Tavaszi metszéskor tehát azon legyünk, hogy termőfelület 75-80 cm magasságban helyezkedjen el, s a rendszeres zöldmunkával pedig el kell érnünk, hogy szellős legyen a lombozat. A beteg fürtöket feltétlenül szedjük össze és semmisítsük meg.

– A borszőlőt adó korai fajták szüretje ilyenkor már megkezdődött. Betakarításkor mire ügyeljünk?

– Áruljuk el az olvasónak, hogy amikor ez az interjú készül, 32 fokot mutat a hőmérő. Ezt csak azért mondom, mert nagyon fontos, hogy a kipréselt must erjedése 20 fokon történjen. Ehhez bizony az kell, hogy kora reggel lássunk neki a fürtök szedéséhez. Fehér szőlő esetében csupán a rövid ideig, 5-6 órán át tartó héjon áztatást ajánlom, különösen most, amikor elég sok a sérült bogyó. S közülük jónéhány óhatatlanul is bekerül a darálóba. Kövessünk el mindent annak érdekében, hogy a pincénk hűvösségét megőrizzük. A bor erjesztéséhez visszatérve: ha nyálkázzuk a mustot, tehát préselés után 24 órán belül lefejtjük, s az alját elkülönítjük (jó lesz pálinkának), már azzal is 4-5 fokkal csökkenteni tudjuk a már beindult must hőmérsékletét. A nyálkázással egy tisztább ízvilágú bort nyerünk. Ne feledkezzünk el a must enyhe kénezéséről sem. Egyébként az Irsai Olivér, a Csabagyöngye és a Néró a legtöbb helyen már az erjesztőtartályokban van, hamarosan sor kerül az Ottonel muskotály, majd a kékszőlők közül a Golubok és a Medina betakarítására. Egyébként a mostani szüret a megszokott időben zajlik. Mint már utaltam rá, idén az átlagosnál alacsonyabb hozamokra számítunk, hisz eleve kevesebb fürtöt neveltek a hajtások.

– Borturizmus járvány idején.

– Július végén, augusztusban valamelyest élénkült a forgalom. Ekkor már tudtunk néhány kisebb-nagyobb csoportot fogadni. Addig be kellett érnünk azzal, hogy alternatív postai (Nova Posta) úton teljesítettük a megrendeléseket. Mondanom sem kell, hogy ez eléggé bonyolult dolog, így tehát bőségesen vannak készletek még a pincékben, így szüretre néhány új tároló edényt is beszereztünk. Más években a boreladás szeptemberben is jól szokott sikerülni, de félő, hogy hamarosan ismét eltűnnek a turisták. Ami pedig szintén várható volt: mivel a megtermett borszőlő látható módon kevesebb, mint más években, a helyi nagyüzemek, illetve a nagybani termelők kilogrammonkénti 18-25 hrivnyás árban veszik fel a rendeléseket. Miközben a bor ára évek óta változatlan. Remélem, ez nem veszi el a bort szerető és azt értékelő fogyasztók kedvét a szőlő vásárlásától. Mint megtudtuk, szőlőből Odessza környékéről sem várható utánpótlás, mint más években, mert ott a tavaszi fagyok, majd pedig a kedvezőtlen időjárás miatt pusztító gombabetegségek a legtöbb helyen tönkretették a termés nagy részét.

Eszenyi Gábor