Most aktuális: a szőlő fürtválogatása - Törekedjünk a megfelelő terhelhetőségre és a szellős lombozatra

Sem a nap, sem a szőlőtőke nem tudja, hogy mi a termesztés végső célja, hogy milyen szőlő teremjen. Ezzel csak a gazda van tisztában, aki kora tavasztól úgy formálja, terheli a tőkéket, hogy azok nem csupán most, hanem hosszú éveken át biztosítsák a minőségi termést. Ám hogy mindez összejöjjön, ahhoz az aktuális növényvédelmi munkálatok mellett év közben még számos egyéb beavatkozásra is szükség van. Ilyen művelet a fürtválogatás…

– Úgy tűnik, amit a természet megadott, azt most mi bölcs belátással szelektáljuk, újragondoljuk.

– Igen, az ember ezt teszi már hosszú évezredek óta, az ehető növényi magvak, a háziasított állatok mellett mindig a számára legjobbakat hagyja meg és szaporítja tovább – kezdi beszélgetésünket Varga István fiatal benei szőlész-borász. – A fürtválogatásnak is több mint egy évszázadra visszamenő múltja van. És hogy egy közelebbi példát hozzak: a mi községünkben az őszibaracktermesztők minden évben elvégzik a gyümölcsritkítást annak érdekében, hogy szép, nagy, a vásárlók számára kívánatos termést vigyenek a piacra. Hasonló módon kell eljárniuk a szőlőtermesztőknek is, hisz a fürtválogatásra feltétlenül szükség van, különösen most, amikor rekordtermés mutatkozik.

– Gondolom más szempontok szerint járnak el a gazdák a csemegeszőlő és borszőlő esetében.

– Vegyük először a borszőlőt. Ebben az esetben az a cél, hogy minél több teljes értékű bogyó teremjen. Ám ezt csak úgy érhetjük el, ha kedvenc növényünket arányosan terheljük. A magas minőségi borokat előállítani szándékozók rég megfogalmazták azt, hogy egy hajtáson csak egy fürt nőjön, ami a gyakorlatban nálunk inkább egy hajtás-két fürtre módosult. Illetve irányelvként az a cél is elfogadott, hogy egy kilogramm minőségi borszőlő előállításához másfél négyzetméternyi lombfelületre van szükség. De emellett van még egy fontos fogódzó. Egy jó kondícióban levő tőke két, két és fél kilogrammnyi szőlő megtermelésére képes. Ám mindezek csak a javaslatok szintjén értékelendők, hisz nagyon sok függ a helyi körülményektől, a szőlők fajtájától, a tőkék állapotától, és nem utolsó sorban a sor- és tőtávolságtól.

– Eddig jobbára csak a borszőlőről beszéltünk.

– Való igaz. A csemegeszőlőnél egyértelműen a nagybogyójú, nagy fürtökre törekszünk. Ily módon történik a fürtválogatás is. A csököttebb fürtöket virágzás után eltávolítjuk, illetve az egymással konkuráló fürtök közül az előnyösebb fekvésűeket hagyjuk meg. A fentiekből adódóan a csemegeszőlőnél a fürtválogatást csak a virágzás után ajánlatos elvégezni.

– És a borszőlőknél?

– A bort adó fajtáknál ez a beavatkozás már a virágzás előtt elkezdődik, hisz úgymond már ekkor látszik, hogy mi a felhozatal. A hajtásokon található fürtkezdemények kiválogatása nem ütközhet nagyobb nehézségekbe, hisz egy avatott szem számára könnyen áttekinthető az egész lombfelület, annak terhelése.

– Bocsánat, nem mindenki a szőlővel kel és fekszik… Alapelvként megfogalmazható, hogy az mindenképpen kerülendő, hogy a fürtök egymáshoz érjenek.

– Természetesen ez az egyik legfontosabb szempont, de továbbra is azt mondom, hogy vegyük figyelembe a többit is: a lombfelületre jutó fürtök számát, illetve az említett egy hajtás egy (két) fürt elvet.

– Meddig tart a fürtválogatás?

– Egészen a zsendülés időszakáig, tehát addig, amíg az érés el nem kezdődött. Egy jól gondozott házikertben a gazda ez idő tájt metszőolló és kötözőzsineg nélkül amúgy sem sétál le a kertjébe, így még van néhány hete arra, hogy minden fölösleges fürtöt eltávolítson. Ezt a munkát a tetejezéssel és az aktuális hajtásválogatással együtt végezzük el. Bár a növényvédelem ebben az évben nem okozott nagyobb fejtörést a gazdáknak, azért az alapelvet továbbra is tartsuk figyelembe: a betegségmegelőzés továbbra is a legfontosabb. Ilyenkor, amikor többhetes aszály sújtja növényeinket, ne feledkezzünk meg lombtrágyát keverni a permetlébe, így segítve növényünknek abban, hogy kiegyensúlyozottan fejlődjenek.

Kovács Elemér