Szabad-e kötözni a szőlőt a növény virágzásakor?

Úgy tűnik, a szőlőtermesztés kapcsán néhány téma örökzöld marad. Ilyen a szőlő virágzáskori kötözése. A szülőktől, nagyszülőktől azt tanultuk, alapszabály, hogy amíg a szőlő virágzik, addig a szőlőkötözést szüneteltetni kell. Ám, ha jobban belegondolunk, mégsem az, hisz a szőlő virágzásának két hete alatt ültetvényünk – már ha ölbe tett kézzel ülünk – kisebb dzsungelre fog hasonlítani.

– A szőlő virágzásának a szélcsendes idő, a 22-25 fokos hőmérséklet kedvez a leginkább, amikor a levegő relatív páratartalma közepes értékeket mutat – magyarázza Varga István benei szőlész-borász. – Tudni kell, hogy a fajták többségén egyaránt megtalálhatók a női és hímivarú virágok. Ám néhány szőlőfajta beporzása idegen fajták segítségével történik. Ezekben az esetekben a szél, illetve a rovarok viszik át a hímport. Ilyen például a hagyományos tájjellegű fajtánk, a Bakator, illetve az egyre inkább kedvelt új, ukrán csemegeszőlő, a Talizmán vagy a Lora. Ez utóbbit célszerű az Arkagyijával együtt ültetni, mivel egyszerre virágzanak. Nekem egyre inkább az a meggyőződésem – vallja a szakember, hogy a régiek elsősorban azért hangsúlyozták, hogy virágzáskor mellőzzük a szőlő kötözését, mert ezt a munkát egy rendes gazda ilyenkorra már elvégezte. A tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy az erősebb szélrohamok sokkal nagyobb kárt tesznek az ültetvényben, mint a kötözést végző gazda. Láthattuk, tapasztalhattuk az elmúlt héten, amikor hatalmas vihar sodort végig vidékünkön. És még nem beszéltünk arról, hogy a földön fekvő hajtások gyorsan megfertőződnek, s bizony a betegségek terjedését ilyenkor csak fáradságos munkával tudjuk megakadályozni.

A kötözés egyébként nagy odafigyelést kívánó tevékenység, hisz ilyenkor távolítjuk el a felesleges, a tőkék besűrűsödését előidéző hajtásokat. Ugyanekkor alakítjuk ki azt a szellős lombozatot, amely hatékonyabbá teszi a permetezést, megakadályozza a betegséggócok kialakulását, s a későbbiekben pedig megteremti a feltételeket ahhoz, hogy valamennyi, a tőkén meghagyott fürt egyenletesen és folyamatosan fejlődjön. Csak emlékeztetnék rá: az előrelátó gazda ilyenkor nem sajnálja kitördelni a nem odavaló, egyébként fürttel, fürtkezdeménnyel bíró hajtásokat sem.

Eszenyi Gábor