A szőlő növényvédelme: legfontosabb a megelőzés - A közepesnél jobb hozam ígérkezik

Régi, megsárgult újságokat lapozgatva, és a korabeli írásokba beleolvasva hamar rá kell jönnünk, hogy vidékünkön 90-100 évvel ezelőtt a gazdák már pontosan tudták, hogy a szőlő termésének megvédésére csak akkor van esélyük, ha a növényvédelem során megelőző védekezést alkalmaznak. Akkoriban még meglehetősen szűkös eszköztár állt a rendelkezésünkre, nevezetesen: a peronoszpóra ellen a bordói lé, a szőlő másik nagy ellenségével, a lisztharmattal szemben pedig a kén. Azóta sokat változott a világ, ám az alapelv ugyanaz maradt, most is a megelőző jellegű növényvédelemre kell mindenáron törekedni. Aki nem így tesz, az óriásit kockáztat.

Amire a korábbi években kevesebb figyelmet fordítottunk, az a tőkék virágzás előtti védelme. Csupán emlékeztetnék rá, hogy a táblák lemosó permetezése nálunk, Kárpátalján alig egy évtizede nyert polgárjogot, és a legtöbb szőlőtulajdonos ma is csak akkor veszi a hátára a permetezőgépet, amikor a szőlővesszők elérték a 8-10 leveles állapotot. Korábban itt általánosan elfogadott volt az a vélemény, hogy a legelső védekezések elsősorban a peronoszpóra ellen irányuljanak, mivel hosszú évtizedek tapasztalata azt mutatja, hogy ez a veszélyes kórokozó támad először. És valóban, ha csapadékosra sikeredik a június, akkor a jellegzetes olajfoltok ebben az időszakban már tömegével jelennek meg a leveleken. Amikor pedig egy kicsit később már a fürtöket is bevonja a jellegzetes szürkészöld bevonat, akkor bizony nagyon sok a veszteni való.

Eddig semmiképpen sem szabad eljutni.

Az utóbbi időben a szőlőtulajdonosok körében mindinkább megfogalmazódik egy markáns alapelv. Amikor elérkezik a szőlő virágzásának az ideje, akkorra kedvenc növényünknek már teljes fegyverzetben kell állnia a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben.

– Szinte láthatatlan, mégis nagyon fontos, hogy idejében megtörténjen a beavatkozás: ez pedig a szőlőlisztharmat korai fertőzésének a megakadályozása – vallja Varga István benei szőlész-borász. – Laboratóriumi vizsgálatok ugyanis számtalanszor kimutatták, hogy a lisztharmat, ha hirtelen melegre vált az idő, a szőlőt már 3-4 lombleveles állapotában képes jelentősen megfertőzni. Ekkor általában még április végén, május elején járunk. Nagy bajt ilyenkor látszólag nem csinál, ám ugrásra készen áll arra, hogy a későbbiek során – futballnyelven szólva – totális letámadásba kezdjen. Ezt kell megakadályozni még virágzás előtt. Az első permetezéskor általában még csupán egy kontakt szert, például ként használunk, ám a szőlő nyitásakor már ajánlatos egy felszívódó hatású készítményt is bevetni.

– De miért is van szükség a nagyágyúra?

– Általában úgy tartják, hogy egy-egy szőlőfajta esetében a virágzás 10-12 nap alatt lezajlik, ám ez csak akkor történik meg, ha nem köszönt be egy rövidebb-hosszabb esős periódus. Ami június hónapban nálunk nem számít ritka jelenségnek. Mert akkor bizony egy vegyes telepítésű szőlőültetvényben a virágzás egy hónapnál hosszabb ideig is elhúzódhat. Ennyi időre – de még két hétre sem – hagyhatjuk a tőkéket védelem nélkül.

– Úgy értesültem, hogy a szürkepenész, illetve a fakórothadás elleni védekezést is igen korán kell elkezdeni.

– Így igaz, hisz ez a két betegség is tönkre tudja tenni a termés jelentős részét. Méghozzá a szüretet közvetlenül megelőző időszakban, amikor a gazda joggal reménykedik legalább egy közepes termésben. Mint ahogy erre az esély az idei esztendőben is megvan. Aki tehát semmit sem akar a véletlenre bízni, az ezek ellen a betegségek ellen is felveszi a harcot még virágzás előtt. Legjobb, ha Folpannal kezeli az ültetvényt.

– Mind ez ideig jobbára az európai borszőlőfajták, illetve a csemegeszőlők növényvédelméről szóltunk. Azoknak, akiknek a kertjében vagy a ház melletti, előtti lugason Izabella szőlő terem, a kötözésen és a visszavágáson kívül nincs más dolguk?

– De van. Bő két évtizede pusztít nálunk a feketeragya néven elhíresült gombabetegség, ami általában akkor támadja meg az Izabella szőlőfürtöket, amikor azokon a bogyók elérik a borsószem nagyságot. E gombabetegség ellen méghozzá megelőző jelleggel, és csakis valamelyik felszívódó hatású készítménnyel lehet védekezni. Ne feledjük, hogy tavaly általában a gazdák gyenge termést takarítottak be a magántermő szőlőkkel betelepített ültetvényeikről, ezért úgy vélem, most érdemes fokozottan odafigyelni ezeknek a tőkéknek a védelmére is.

-ardai-