Az idei év ismét bebizonyította, hogy a sikeres szőlőtermesztés nem csupán a növényvédő szereken múlik.
Hirdetés
Varsó továbbra is a hazai termelők érdekeit helyezi előtérbe.
A szőlőültetvényekben az elmúlt napokban egyre több helyen jelent meg a feketerothadás, más néven feketeragya.
A növekedés főként a málna, szeder és más fagyasztott gyümölcsök iránti kereslet emelkedésének köszönhető.
A csaknem két hónapon át tartó aszály után sok helyen reménység feletti termésmennyiséget takaríthatnak be a gazdák.
Az öntözések gyakoriságát a talaj nedvessége határozza meg, s nem a táblázati adatok.
Az édesburgonya az ültetését követően (május vége – június eleje), egészen a betakarítás napjáig folyamatos törődést igényel.
Varga Istvánt, a Pro Agricultura Carpatica itt élő falugazdászát a hamarosan lecsengő szezon értékelésére kértük fel.
Cikkünkben az öntözési adagok meghatározásával fogunk foglalkozni.
Május közepén több hullámban végre vidékünkre is megérkezett az olyannyira várt csapadék.
A behozatali tilalom nem alkalmazható arra a szállítmányra, amelyet a fuvarozó nyilatkozata alapján átszállítanak Magyarországon úgy, hogy a behozatal napjától számított tizenötödik nap végéig elhagyja az ország területét.
Ez a kiváló tulajdonságokkal rendelkező, melegkedvelő zöldségnövény egyre ismertebb és közkedveltebb vidékünkön is.
A hosszan tartó tavaszi lehűlések miatt Kárpátalján várhatóan későbbre tolódik a dinnyeszezon kezdete.
A 2026-os év nem indul túl jól a szőlő- és gyümölcstermesztő gazdák számára.
Állandóan visszatérő kérdés a gazdák részéről, hogy mekkora is aktuálisan a zöldségfélék vízigénye.
Hosszú évek óta hozzá szokhattunk ahhoz, hogy a kárpátaljai fóliás zöldségtermesztők kihasználják a megye kedvező éghajlati adottságait.
Az ideiglenes alkalmazás megmutatja a megállapodás kézzelfogható előnyeit.
A fagyosszentek beköszöntéig másfél hét még hátra van, ám a kemény mínuszok már eddig is megkeserítették a kárpátaljai gazdálkodók életét.
A kárpátaljai méhészek legfőbb bevétele nem az egész évben értékesített mézből származik, hanem a tavasszal eladott műrajokból.
Az édesburgonya termesztésének egyik sajátossága, hogy nem magról, hanem hajtáspalántákról szaporítható.
A mezőgazdaságban nagy szükség lenne az éltető csapadékra.
A növénytermesztők jelentős része kivár: halogatja az amúgy már aktuálissá vált kukorica, napraforgó vetését.
A beregszászi piacon már egy bő héttel ezelőtt elkezdődött a palántaszezon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
Egy évről évre visszatérő probléma a hajtatott uborka termesztésében, hogy amint néhány napra hűvösebbre, szelesebbre fordul az időjárás, néhány nappal később szinte minden gazdánál elkezd „taknyosodni” a kis uborkák csúcsa.
A fagy ismét elvitte a kajszi- és a diótermés nagy részét, jelentős veszteségeket okozott az őszibarack-, a cseresznye-, a meggy- és a szilvaültetvényekben, de nem kímélte az éppen akkor virágzó korai körtét sem.
A magas üzemanyag- és műtrágyaárak legalább hónapokig fennmaradnak, ami a termelés és a terméshozam csökkenéséhez vezethet.
A termés megvédésére sokféleképpen készülnek a gazdák.
A faluhelyen élők közül továbbra is jónéhányan nevelnek hízót, még többen tartanak baromfit.
Ez a leghatékonyabb, legmegbízhatóbb és legtermészetesebb megoldás valamennyi, a beporzást elősegítő módszerek közül.
Óvatos derűlátással végzik szezonkezdő teendőiket a kárpátaljai méhészek.
Hirdetés
Friss hírek
Legolvasottabb
Hirdetés