A mohácsi csata 500. évfordulójára készülve új kutatások tárhatják fel az ütközet eddig ismeretlen részleteit. A tömegsírok vizsgálata meglepő eredményeket hozott.
Hirdetés
Új kutatás szerint a világszerte jelentett titokzatos Zümmögés mögött sok esetben alacsony frekvenciájú fülzúgás állhat. Mutatjuk a kutatás eredményeit.
Rendkívül nagy sebességű gázkiáramlást sikerült megfigyelni egy távoli kvazárban.
Egy több mint 270 ezer ember adatait elemző kutatás szerint a magasabb tirozinszint összefügghet a férfiak rövidebb várható élettartamával. A tudósok további vizsgálatokat sürgetnek.
A kutatások szerint a szúnyogok nem véletlenszerűen választanak áldozatot. A testszag, a szén-dioxid-kibocsátás, a testhőmérséklet és még az alkoholfogyasztás is befolyásolhatja, kit csípnek meg gyakrabban.
Kutatók szerint az ultraibolya sugárzás hatására keletkező hidrogéngyökök segíthetnek a PFAS-vegyületek lebontásában. Az eredmény új lehetőségeket nyithat a környezetszennyezés elleni küzdelemben.
Brit és dán kutatók új kapcsolatot fedeztek fel egy génváltozat és a gyulladásos bélbetegségek között. Az eredmények új, célzott kezelések előtt nyithatnak utat.
Az időskori esések jelentős egészségügyi problémát jelentenek világszerte.
Ausztráliában a kutatók felfedezték, hogy a Gyászbogárlárvák nemcsak túlélni, hanem meglehetősen sikeresen növekedni is képesek, még akkor is, ha étrendjük „műanyag étrendre” korlátozódik.
Egy új kutatás szerint egy kevéssé vizsgált immunrendszeri szerv állapota összefüggésben állhat a várható élettartammal.
A tudósok régóta tudják, hogy a férfiak életkoruk előrehaladtával fokozatosan elveszíthetik Y-kromoszómájukat egyes sejtjeikből.
A kánikulában fogyasztott meleg ital bizonyos körülmények között hatékonyabban segítheti a szervezet hűtését, mint a hideg italok.
A modern táplálkozási trendek korában a cukor szinte első számú közellenséggé vált.
Egy új elméleti modell szerint egy nagy tömegű csillag összeomlása nem minden esetben vezet fekete lyuk kialakulásához.
A kutatók egy eddig ismeretlen jelátviteli útvonalat azonosítottak, amely a csontépítő és a csontlebontó sejtek közötti kommunikáció szabályozásában játszik szerepet.
A mesterséges intelligencia (MI) ismét bebizonyította, hogy képes megváltoztatni az orvostudomány jövőjét.
Egy nagyszabású kutatás szerint a szívrohamok és a stroke-ok 99 százalékát négy fő kockázati tényező előzi meg.
A glükózamin világszerte népszerű étrend-kiegészítő, amelyet elsősorban ízületi panaszok enyhítésére használnak.
Sokan úgy gondolják, hogy kizárólag tudatos döntéseken múlik, mit és mennyit esznek.
A világon először hajtottak végre olyan műtétet, amikor sertésmájat és sertésvesét is egyszerre ültettek át emberbe.
Geofizikusok egy csoportja kiterjedt, több összekapcsolódó medencéből álló geológiai struktúrát azonosított a déli sarkvidéken.
A Naprendszer külső régiói mindig is izgalmas titkokat rejtettek a csillagászok számára.
A telefonok, naptáralkalmazások és jegyzetprogramok korában egyre kevesebb információt kell fejben tartanunk.
Az emberi test egyik legcsodálatosabb képessége a járás, amely számtalan izom, ideg és csont összehangolt működését igényli.
Ez az immunszervünk megjósolja, milyen sokáig élhetünk.
A megfelelő D-vitamin-szintézishez a déli órákban (május és szeptember között) elég csupán napi 10-15 percet a napon tartózkodni, szabaddá téve az alkarokat és az arcot.
2025-ben a Föld felmelegedése elérte az 1,39 Celsius-fokot az iparosodás előtti időszakhoz képest.
Folyton bágyadtnak, dekoncentráltnak érzed magad, és még a kávé sem frissít fel?
A tudomány egyik legmerészebb célkitűzése az örök fiatalság megvalósítása.
Az amerikai táplálkozási ajánlások régóta azonos adagokkal hasonlítják össze a különböző fehérjeforrásokat.
Évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat a Stonehenge egyik legnagyobb rejtélye.
Hirdetés
Friss hírek
Legolvasottabb
Hirdetés