Egy 5000 éves sír DNS-vizsgálata szerint jelentős népességcsere történhetett Európában, amely egy ősi civilizáció eltűnésével és társadalmi átalakulással járt.1
Bár a digitalizáció nélkül a modern társadalmakban ma már nehéz létezni, a túlzott digitális összefonódás mélyreható változásokat idéz elő a pszichében és a társas kapcsolatokban.
A vésetek egyebek között ökröket, borjakat, őzeket, lovakat és kecskéket ábrázolnak.
KAIST-kutatók olyan vérzéscsillapító port fejlesztettek, amely a vérrel érintkezve egy másodperc alatt géllé alakul, és mély sebeknél is hatékony lehet.
A világ óceánjai soha nem látott mértékű felmelegedést tapasztalnak az elmúlt években.
Ha mégis bebizonyosodna, hogy tényleg élnek még kis ősemberek, az felborítaná a hominida evolúciójáról szóló jelenlegi elméleteket is, és kérdéseket vetne fel azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent embernek lenni.
Olyan romokat tártak fel a Bibliai Kutatás Társulatának (ABR) régészei Izraelben, amelyekről úgy vélik, hogy a frigyláda eredeti helyszínei lehettek.
Érdemes a következő estéken, éjszakákon észak felé figyelni az eget.
A Thwaites összeomlása destabilizálhatja a szomszédos gleccsereket is, és hosszú távon a teljes nyugat-antarktiszi jégtakaró több mint 3 méterrel emelhetné meg a globális tengerszintet.
Egy új kutatás szerint az őssejtek működését irányító gének már az állatok megjelenése előtt is létezhettek. Az eredmények a regeneratív orvoslást is előmozdíthatják.
Egy új áttekintő tanulmány szerint a kreatin segíthet a depresszió kezelésében, de a jelenlegi bizonyítékok még nem elegendők a rutinszerű alkalmazás ajánlásához.
Egy 1,3 milliárd fényév átmérőjű kozmikus gyűrűt fedeztek fel a csillagászok. A Nagy Gyűrű létezése új kérdéseket vet fel a világegyetem szerkezetéről.
A nyári hőség befolyásolhatja a gyógyszerek hatását és tárolását. Mutatjuk, mely készítmények igényelnek fokozott figyelmet, és hogyan őrizhető meg a biztonságos alkalmazásuk.
Az oklói uránlelőhelyen a kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy több mint 2 milliárd éve természetes nukleáris láncreakció zajlott a Földön.
A NASA Perseverance marsjárója összetett szerves szénvegyületeket talált a Jezero-kráterben. A felfedezés fontos, de még nem bizonyítja az egykori marsi élet létezését.
Egy nemzetközi kutatás szerint a glifozát elősegítheti az antibiotikum-rezisztens baktériumok fennmaradását és terjedését. A szakértők további vizsgálatokat sürgetnek.
Brazil kutatók jackfruit latexből, gránátalmahéj-kivonatból és szimvasztatinból fejlesztettek biomateriált, amely elősegítheti a fogágybetegség okozta károsodások regenerációját.
A kutatások szerint a szakáll önmagában nem jelent nagyobb higiéniai kockázatot. A rendszeres arcmosás és a megfelelő tisztálkodás sokkal fontosabb tényező.
Egy új kutatás szerint a mosogatószivacsok használat közben mikroműanyagokat bocsátanak ki. A szakértők szerint azonban a környezeti terhelés legnagyobb részét a túlzott vízfogyasztás okozza.
Kutatók olyan biomarkereket azonosítottak a nyálban, amelyek 94 százalékos pontossággal jelezhetik a teljes alváshiányt. Új korszak jöhet a kimerültség mérésében.
A kutatások szerint az apás viccek nemcsak szórakoztatnak, hanem csökkenthetik a stresszt, javíthatják a hangulatot és erősíthetik a családi kötődéseket is.
Egy új kutatás szerint a krónikus sorvadásos betegséget okozó prionok tünetmentes állatokban is jelen lehetnek, és más fajokba is átjuthatnak.
lőször azonosítottak gránátszemcséket egy Marsról származó meteoritban. A különleges ásvány új információkat árulhat el a vörös bolygó múltjáról.
A mohácsi csata 500. évfordulójára készülve új kutatások tárhatják fel az ütközet eddig ismeretlen részleteit. A tömegsírok vizsgálata meglepő eredményeket hozott.
Új kutatás szerint a világszerte jelentett titokzatos Zümmögés mögött sok esetben alacsony frekvenciájú fülzúgás állhat. Mutatjuk a kutatás eredményeit.
Rendkívül nagy sebességű gázkiáramlást sikerült megfigyelni egy távoli kvazárban.
Egy több mint 270 ezer ember adatait elemző kutatás szerint a magasabb tirozinszint összefügghet a férfiak rövidebb várható élettartamával. A tudósok további vizsgálatokat sürgetnek.
A kutatások szerint a szúnyogok nem véletlenszerűen választanak áldozatot. A testszag, a szén-dioxid-kibocsátás, a testhőmérséklet és még az alkoholfogyasztás is befolyásolhatja, kit csípnek meg gyakrabban.
Kutatók szerint az ultraibolya sugárzás hatására keletkező hidrogéngyökök segíthetnek a PFAS-vegyületek lebontásában. Az eredmény új lehetőségeket nyithat a környezetszennyezés elleni küzdelemben.
Brit és dán kutatók új kapcsolatot fedeztek fel egy génváltozat és a gyulladásos bélbetegségek között. Az eredmények új, célzott kezelések előtt nyithatnak utat.
Az időskori esések jelentős egészségügyi problémát jelentenek világszerte.