Lehet, hogy még mindig élnek hobbitszerű lények köztünk

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

A 2000-es évek elején Gregory Forth antropológus az indonéziai Flores szigetén végzett terepkutatása során gyakran beszélgetett a hegyekben élő lakosokkal, akik azt mesélték, időnként meg-megpillantanak egy kicsi, emberszerű lényt, ami szőrös, és leginkább egyfajta majomemberre hasonlít. Mi lenne ez, egy fordított jeti(ke)?

Forth arra gondolt, egy korai embertípus – akinek a csontjait a paleontológusok és antropológusok egy floresi hegyi barlangban fedezték fel – túlélhette az elmúlt 50 000 évet az elszigetelt régióban. 2022-ben Forth publikált egy könyvet is Majom és ember között: Egy antropológus egy rejtett emberszabású nyomában címmel, amelyben a Flores sziget lakói által elmesélt információkat és saját hipotézisét tárja fel.

2004-ben paleontológusokból és antropológusokból álló kutatók egy olyan tanulmányt tettek közé a Nature-ben, miszerint egy új láncszemet fedeztek fel az emberi evolúció fejlődésében: a floresi barlangra hivatkoztak, és leírták a kis termetű, nagy lábú őst, aki felegyenesedve járt.

A kutatók a Gyűrűk Ura regény után „hobbitnak” becézték, de Homo floresiensisnek nevezték el a szigetről.

A megtalált csontok között volt egy nagyrészt ép koponya, lábak, kezek, lábfejek és medencecsontok. A vizsgálat szerint a késő pleisztocén korból erednek, amikor a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens is élt. A Homo nemzetség többi tagjához hasonlóan a bizonyítékok azt mutatják, hogy a Flores faj is kőeszközöket használt, de nem hasonlított a másik két fajra: maximum 1,5 méteres, nagyok a fogai és lábai, kicsi a koponyája, és az agya csimpánzméretű lehetett.

Összezsugorodott ősemberek

Egy 2012-es Nature-cikk leírja, hogy csontjaik nagyon hasonlítanak idősebb, primitívebb fajokéira, például az Australopithecus afarensiséra, ami körülbelül 2,8 millió évvel a hobbit előtt kihalt, így a hasonlóságok okai titokzatosak.

Az akkori elmélet szerint egy emberfaj körülbelül egymillió évvel ezelőtt elérhette Florest, több ezer év alatt összement testméretük, apró emberekként éltek a szigeten, míg végül kihaltak, nagyjából 50 000 évvel ezelőtt.

Egy új, a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányban azt olvashatjuk, a hobbitok tűz és vadászat nélkül éltek, pedig az első róluk szóló hipotézisekben még a korai, elefántős stegodon vadászainak hitték őket, akik tűzön sütögetik a kis ormányosokat. A tűz fontos, mert használata a nagyobb agyú homininákra, pl. a Homo sapiensre jellemző. A H. floresiensis vadászatára és tűzhasználatára vonatkozó bizonyítékok alátámasztották azt az elképzelést, hogy közeli rokonságban áll a H. erectusszal, sőt talán találkoztak is. De amikor az antropológusok stegodonok eltemetett csontjait, óriásmarabukat, keselyűket, patkányokat és hobbitcsontokat tártak fel, más kép alakult ki.

Valami tényleg megette a Stegodonokat, de az a komodói varánusz volt, nem a hobbitok.

Ők maximum a maradványait gyűjtötték össze. És a tűzhasználatra sem találtak bizonyítékot a floresi nagy barlangban, a Liang Buában. És ha a kis emberek nem vadásztak, akkor nem a Homo erectus törpe leszármazottai.

Valószínűleg mindenevők voltak, különböző növényeket, gyümölcsöket, állatokat, esetleg dióféléket vagy rovarokat is fogyasztottak, és nem a hús volt a domináns az étlapjukon.

Túlélési képességeik ellenére a paleoantropológusok nem látnak bizonyítékot arra, hogy a hobbitok még mindig laknák Flores szigetét.

Szigetek furcsaságai

Forth 2019-ben nyugdíjba vonult, de akkor még mindig hitte, hogy élhetnek kis emberek Indonéziában. Persze kérdés, milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy egy populáció életképes maradjon, és szaporodjon.

Több ezer egészséges, szaporítóképes felnőtt egyed generációkon át.

Ha ezek élnének, éltek volna a közelmúltban, akkor a floresieknek több majomemberrel kellett volna találkozniuk. A H. floresiensis pedig hiába alacsony,„nagy emlősnek” számít, ami nagyobb, látható biológiai hulladékokat, például székletet és vizeletet hagyna hátra. De ilyesmiről nincsenek beszámolók, úgyhogy a helyiek talán csak egy másik kis termetű lakót tévesztenek össze a majomemberrel – a folklór, a legendák, kulturális átöröklés miatt.

A törpeség valószínűleg azért alakult ki, mert több ezer évig elszigetelten éltek ezen a távoli szigeten. Egyes fajok tényleg kisebbé, míg mások nagyobbá válhatnak az adott régió erőforrásainak vagy ragadozóinak függvényében. Ez más szigeteken is előfordul, például a dél-kaliforniai Csatorna-szigetek egykor egy emberméretű törpemamutnak adtak otthont.

Ha mégis bebizonyosodna, hogy senki nem hallucinál, tényleg élnek még kis ősemberek, az felborítaná a hominida evolúciójáról szóló jelenlegi elméleteket is, és kérdéseket vetne fel azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent embernek lenni.

A hobbitoktól származó DNS óriási felfedezés lenne, de a genetikai anyagot még nem sikerült kinyerni a fogakból és a csontokból - közölte az index.hu.