November 24-én szuperhold ragyoghat Magyarország felett. A telihold 15:53-kor következik be, a hódholdat pedig derült időben este lehet megfigyelni.
A James Webb űrtávcső megerősítette egy elszabadult fekete lyuk nyomait. Az objektum másodpercenként 1000 kilométerrel halad, mögötte új csillagok születnek.
A James Webb-űrtávcső egy 280 fényévre lévő lávabolygón légkör nyomaira bukkant. Ásványi felhők és egy hatalmas lávaóceán magyarázhatják a rejtélyt.
Egy különleges fehér törpe sárgászöldnek látszhatna közelről. A kutatók 152 csillagot vizsgáltak, és bolygómaradványokra utaló elemeket is találtak.
Egy Jupiter tömegű hold nyomaira bukkantak a CD-35 2722 csillagrendszerben. A barna törpe körül keringő égitest lehet az első igazolt exohold. Mutatjuk a részleteket.
A Földtől 270 fényévre egy halott csillag anyagából született főnixbolygó nyomaira bukkanhattak. A különleges felfedezés egy 1999 óta fennálló rejtélyt is megoldhat.
Metanolt és egy különleges, ritka molekulát fedeztek fel fiatal csillagok körül. A kutatás új részleteket tárhat fel az élethez szükséges anyagok eredetéről.
Ritka mikroblazárt fedezhettek fel a Tejútrendszerben. A 12 ezer fényévre lévő fekete lyuk egyik anyagnyalábja közvetlenül a Föld felé irányul.
A fekete lyukak két meghatározott szakaszban indíthatnak anyagsugarakat egy csillag szétszakítása után, állapították meg a kutatók.
Francis Halzen kapta a 2026-os fizikai Nobel-díjat a nagy energiájú neutrínók felfedezéséért és az IceCube létrehozásában végzett munkájáért.
Közvetlenül a Beta Pictoris b exobolygóról érkező rádiójelet azonosítottak. A bolygó mágneses tere több ezerszer erősebb a Földénél.
Megerősítették az eddigi legfiatalabb ismert bolygó létezését. Az Elias 2-24 b kevesebb mint egymillió éves, és még mindig formálódik.
A Nap nagyjából ötmilliárd év múlva vörös óriássá válhat. A csillagászok már azt is modellezik, mi történhet ekkor a Földdel.
Új kutatás cáfolta, hogy lassulni kezdett volna az univerzum tágulása. A világegyetem továbbra is gyorsulva tágulhat, a sötét energia azonban rejtély.
Különös gamma-sugárzási jelet találtak három galaxishalmazban, amely a sötét anyag feltételezett WIMP-részecskéitől származhat.
Részleges holdfogyatkozás − vajon hogyan hat a szervezetünkre? Meglepő az orvosok válasza.
Eddig ismeretlen „fekete lyukcsillagot” fedezhettek fel a kutatók. Az objektum a James Webb rejtélyes vörös pontjaira és az óriási fekete lyukak eredetére is magyarázatot adhat.
Egy új számítógépes modell szerint akár 170 millió fekete lyuk is lehet a Tejútrendszerben. A kutatás galaxisunk múltjáról is új információkat szolgáltathat.
Polarizált fényben hatalmas koncentrikus gyűrűket figyeltek meg a Vénuszon. A kutatók szerint a jelenséget légköri gravitációs hullámok okozhatják.
Új szimulációk szerint a Vénusz hatalmas hasadékvölgyei geológiailag fiatalok lehetnek, és évente akár 10 centiméterrel is szélesedhetnek.
Az 1999-es óta először ismét teljes napfogyatkozás lesz látható Európa több pontján.
A kutatók egy új eljárással már 6–7 évvel korábban megbecsülhetik a következő napciklus erősségét, ami pontosabb napvihar-előrejelzéseket tehet lehetővé.
Egy új kutatás szerint a Tejútrendszer 10 milliárd éve ütközhetett a Gaia Sausage törpegalaxissal. A becsapódás több mint 90 fokkal elfordíthatta galaxisunkat.
Július 30-ról 31-re virradó éjszaka érik el aktivitásuk csúcsát a Déli Delta Aquaridák és az Alfa Capricornidák, óránként 10-15 hullócsillag felvillanása várható az égbolton.
A Hold folyamatosan távolodik a Földtől. Mutatjuk, mi okozza a jelenséget, hogyan befolyásolja az árapályt, a nappalok hosszát és a napfogyatkozásokat.
A Harvard kutatói légkört mutattak ki a 48 fényévre lévő LHS 1140 b exobolygón, amely csillaga lakható zónájában kering, és ígéretes célpont az élet kutatásában.
A Harvard kutatói légkört mutattak ki az LHS 1140 b szuperföldön, amely 48 fényévre található, és csillagának lakható zónájában kering.
A TOI-5882 jelű csillag szokatlanul magas lítiumtartalma arra utal, hogy korábban elnyelhette egyik saját bolygóját. A kutatók egy barna törpe szerepét is vizsgálják.
Tizenegy évig rejtőzött az archív adatokban a valaha közvetlenül megfigyelt leghalványabb exobolygó, amely a Beta Pictoris csillagrendszerben kering.
A James Webb Űrteleszkóp megfigyelései alapján a kutatók új képet kaptak arról, mi várhat a Földre, amikor a Nap körülbelül ötmilliárd év múlva eléri élete végét.










