Űrhajósok étrendjében is szerepel a spenót: ezért tartják különlegesnek a kutatók

A spenót régóta része az űrhajósok étrendjének. A NASA kísérleteiben gyors növekedést mutatott az űrben, de a marsi talajban már nem boldogult a növény.

A Thwaites-gleccser olvadása a vártnál kétszer nagyobb tengerszint-emelkedést okozhat. A NASA új modellje feltárta a jég alá behatoló tengervíz szerepét.

Segítségével a NASA szándéka szerint a világűr eddig rejtett naprendszereinek bolygóit tudják megtalálni és felderíteni.

Eddig ismeretlen „fekete lyukcsillagot” fedezhettek fel a kutatók. Az objektum a James Webb rejtélyes vörös pontjaira és az óriási fekete lyukak eredetére is magyarázatot adhat.

A kutatók egy új eljárással már 6–7 évvel korábban megbecsülhetik a következő napciklus erősségét, ami pontosabb napvihar-előrejelzéseket tehet lehetővé.

Egy új kutatás szerint a Tejútrendszer 10 milliárd éve ütközhetett a Gaia Sausage törpegalaxissal. A becsapódás több mint 90 fokkal elfordíthatta galaxisunkat.

A kutatók laboratóriumban hoztak létre kozmikus port, amely az élethez szükséges szerves molekulákat tartalmazza. A felfedezés új részleteket tár fel a földi élet kialakulásáról.

A Harvard kutatói légkört mutattak ki az LHS 1140 b szuperföldön, amely 48 fényévre található, és csillagának lakható zónájában kering.

A TOI-5882 jelű csillag szokatlanul magas lítiumtartalma arra utal, hogy korábban elnyelhette egyik saját bolygóját. A kutatók egy barna törpe szerepét is vizsgálják.

Egy új kutatás szerint hat műhold mesterséges plazmafalat hozhatna létre, amely jelentősen csökkenthetné a veszélyes geomágneses viharok erejét.

A GJ 3378b tömege kisebb lehet, mint korábban gondolták, így jó eséllyel kőzetbolygó. A kutatók szerint a lakhatósági zónában kering, de légköre továbbra is kérdéses.

A kutatók először azonosítottak egy különleges jelet egy fekete lyuk eseményhorizontjának közeléből. A felfedezés új lehetőségeket nyithat Einstein elméletének vizsgálatában.

A GJ 3378b nevű exobolygó a lakhatósági zónában kering csillaga körül. A kutatók szerint fontos célpont lehet a földön kívüli élet nyomainak keresésében.

A ritka együttállás a hajnali nyári égbolt egyik kiemelkedő eseményének ígérkezik.

lőször azonosítottak gránátszemcséket egy Marsról származó meteoritban. A különleges ásvány új információkat árulhat el a vörös bolygó múltjáról.

Rendkívül nagy sebességű gázkiáramlást sikerült megfigyelni egy távoli kvazárban.

A NASA becslése szerint a robbanás energiája megközelítőleg 300 tonna TNT robbanóerejének felelt meg.

A két legfényesebb bolygó június 9-én, kedden este kerül egymáshoz a legközelebb.

A csillagászok közel 10 éve figyelnek meg időről időre felbukkanó, rendkívül intenzív, kék színű kozmikus jelenségeket.

Új hipotézisek szerint a piramisok nemcsak sírként vagy emlékműként funkcionálhattak.

L-betűt formáz a Jupiter, a holdsarló és az Ikrek csillagkép két csillaga.

Vajon mennyire függünk a minket körülvevő láthatatlan természetes földi mágneses tértől?

A Hold, a Fiastyúk és a Vénusz együttállása lesz megfigyelhető a nyugati égbolton április 19-én az esti órákban.

Ukrajna új szintre emelheti a háborút: már az űrben próbálja megállítani az orosz rakétákat.

Az Artemis II űrrepülésével csaknem 54 év után jutott ember ismét a Hold közelébe.

Április 22-én éri el maximumát a Lyridák meteorhullása.

Az Artemis–2-küldetés űrhajósai rekordot döntöttek: elérték a Hold túlsó oldalát.

A középpontban a Artemis program áll, amelyet teljesen új pályára állítanak.

Újabb váratlan és igencsak ambiciózus kijelentést tett vasárnap Elon Musk.

Két orosz űrhajó legalább egy tucat kulcsfontosságú európai műhold kommunikációját fogta el a kontinens felett.

A világűr ismét lenyűgöző titkot tárt fel a csillagászok előtt.