Új kutatási eredmények hívják fel a figyelmet a krónikus sorvadásos betegség (CWD) veszélyeire. A tudósok szerint a fertőző prionok olyan állatokban is jelen lehetnek, amelyek nem mutatják a betegség tüneteit, így a kórokozók észrevétlenül is továbbterjedhetnek a természetben.
A krónikus sorvadásos betegség jelenleg főként a különböző szarvasféléket, köztük a vapitiket érinti. A kórokozók nem baktériumok vagy vírusok, hanem úgynevezett prionok, vagyis rendellenes szerkezetű fertőző fehérjék. A betegség Észak-Amerika egyre nagyobb területein van jelen, és már a kanadai Alberta tartományban is felbukkant - írja az origo.hu.
Nem feltétlenül okoznak tüneteket a prionok
A Calgary-i Egyetem kutatói és nemzetközi partnereik azt vizsgálták, hogy a CWD képes lehet-e más fajokra is átterjedni. Eredményeiket a Science Advances című tudományos folyóiratban közölték. Laboratóriumi körülmények között végzett kísérleteik során az állatok többségénél nem jelentkeztek a betegség tünetei. Ennek ellenére a szöveteikben alacsony mennyiségben kimutatták a fertőző prionokat.
Amikor ezeket a mintákat más fajok egyedeibe juttatták, a befogadó állatoknál már kialakultak a CWD-hez kapcsolódó tünetek. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a fertőző fehérjék akkor is jelen lehetnek és továbbadhatók, amikor a fertőzött állat még teljesen egészségesnek tűnik.
A prionok képesek változni
A prionbetegségek kutatását nehezíti, hogy a prionok a különböző gazdaszervezetek között terjedve megváltozhatnak. Ez új, eltérő tulajdonságokkal rendelkező törzsek kialakulásához vezethet. A kutatók szerint emiatt a prionbetegségek viselkedése nehezen megjósolható, és a változások befolyásolhatják a fertőzés terjedését, valamint a betegség lefolyását is.
A környezet is fertőzővé válhat
A CWD visszaszorítását az is nehezíti, hogy a fertőzött állatok már jóval a tünetek megjelenése előtt terjeszthetik a prionokat. A szarvasfélék hónapokon vagy akár éveken keresztül üríthetik a fertőző fehérjéket a vizeletükkel és az ürülékükkel. Ennek következtében a talaj és a növényzet még azelőtt szennyeződhet, hogy a fertőzés jelenlétét észlelnék. Mire az állatokon megjelennek a betegség látható jelei, addigra már hosszú ideje fertőzők.
Mit jelent ez az emberekre nézve?
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat nem utal közvetlen vagy azonnali emberi veszélyre. Jelenleg nem igazoltak egyetlen olyan esetet sem, amelyben a krónikus sorvadásos betegség emberre terjedt volna át.
Ugyanakkor a tudósok szerint fontos figyelemmel kísérni a folyamatokat, mert a prionbetegségek történetében már előfordult fajok közötti ugrás. Erre ismert példa a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma, közismertebb nevén a kergemarha-kór, amely képes volt emberi fertőzéseket okozni.
A jelenlegi bizonyítékok alapján erős biológiai akadály áll fenn a CWD és az ember között, de a kutatók továbbra is vizsgálják, hogy a prionok idővel képesek lehetnek-e alkalmazkodni.
Vakcinával akadályoznák a terjedést
A Calgary-i Egyetem kutatói olyan módszereken is dolgoznak, amelyek mérsékelhetik a fertőzés terjedését a szarvasfélék között. Kísérleti vakcinák tesztelése során azt tapasztalták, hogy a beoltott állatok kevesebb fertőző priont bocsátottak ki, és az expozíciót követően hosszabb ideig éltek.
- A kutatók szerint, ha sikerül csökkenteni a környezetbe jutó kórokozók mennyiségét, az a fertőzés terjedését is jelentősen mérsékelheti.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
