Jelentős tudományos eredmény született a környezetben felhalmozódó PFAS-vegyületek elleni küzdelemben. Kutatóknak sikerült azonosítaniuk azt a kémiai folyamatot, amely hozzájárulhat az úgynevezett „örök vegyi anyagok” lebontásához. Az eredmények szerint az ultraibolya sugárzás hatására keletkező hidrogéngyökök kulcsszerepet játszhatnak a rendkívül ellenálló szennyezőanyagok megsemmisítésében.
A világ egyik legmakacsabb szennyezőanyaga
A PFAS-vegyületek a legnehezebben lebomló szennyezőanyagok közé tartoznak. Rendkívüli stabilitásuk miatt akár évtizedekig is megmaradhatnak a vizekben, az ökoszisztémákban és az emberi szervezetben. Emiatt világszerte egyre nagyobb környezeti és közegészségügyi problémát jelentenek. Egy új tanulmány szerint az örök vegyi anyagok intenzív ultraibolya fény segítségével, további vegyszerek alkalmazása nélkül is lebonthatók. A kutatók emellett azt is feltárták, milyen folyamat felelős a lebomlásért - írja az origo.hu.
Hidrogéngyökök állhatnak az örök vegyi anyagok lebomlásának hátterében
Megállapították, hogy a víz UV-sugárzás hatására hidrogéngyököket hoz létre. Ezek rendkívül reaktív részecskék, amelyek képesek megtámadni a PFAS-molekulákat. Az eredmény azért fontos, mert a korábbi kutatások elsősorban más reaktív részecskéket tekintettek a lebontás fő mozgatórugójának. A mostani vizsgálat szerint azonban a hidrogéngyökök szerepe meghatározó lehet a folyamatban.
Fokozatosan távolítják el a fluoratomokat
A hidrogéngyökök a PFAS-molekulákkal reakcióba lépve fokozatosan eltávolítják azok fluoratomjait. Ennek eredményeként a vegyületek kisebb részekre bomlanak, amelyek már kevésbé tartósak a környezetben.
A kutatók szerint a folyamat különösen nagy energiájú UV-fény mellett, 300 nanométernél rövidebb hullámhosszak esetén működik hatékonyan.
Zongsu Wei, az Aarhusi Egyetem docense és a kutatás vezetője szerint az eredmények segíthetnek olyan technológiák fejlesztésében, amelyek célja nem csupán a PFAS-vegyületek eltávolítása, hanem azok tényleges lebontása.
A teljes megsemmisítés a cél
A szakember rámutatott, hogy a jelenleg alkalmazott módszerek közül sok képes ugyan kiszűrni a PFAS-vegyületeket a vízből, de nem semmisíti meg azokat. A szennyező anyagok gyakran csak egyik helyről a másikra „vándorolnak”.
A hosszú távú cél a PFAS-molekulák teljes lebontása. Ehhez azonban pontosan meg kell érteni azokat a kémiai folyamatokat, amelyek a szén-fluor kötések felhasadását okozzák.
A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy az új eredmények önmagukban még nem jelentenek kész megoldást. A lebomlás jelenleg viszonylag lassú folyamat, és köztes vegyületek is keletkezhetnek a reakció során. Ugyanakkor a lebontás fő mechanizmusának azonosítása fontos alapot adhat a jövőbeni fejlesztésekhez.
Mik azok a PFAS-vegyületek?
A PFAS-ok, vagyis a per- és polifluoralkil anyagok a szintetikus vegyi anyagok nagy csoportját alkotják. Az 1940-es évek óta használják őket számos ipari és fogyasztási termékben, például vízálló ruházatban, élelmiszer-csomagolásokban, tűzoltóhabokban és tapadásmentes edényekben.
Az anyagok rendkívül lassan bomlanak le, ezért gyakran „örök vegyi anyagoknak” nevezik őket. A PFAS-vegyületek felhalmozódhatnak a vízben, a talajban, az élővilágban és az emberi szervezetben is.
A kutatások több egészségügyi problémával,
- köztük daganatos megbetegedésekkel,
- májkárosodással
- és hormonális zavarokkal hozták összefüggésbe a velük való tartós érintkezést.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
