Az édesburgonya (batáta) ültetése

Ez a kiváló tulajdonságokkal rendelkező, melegkedvelő zöldségnövény egyre ismertebb és közkedveltebb vidékünkön is. Mint az az előző írásunkból (az édesburgonya palántanevelése) is kiderült, az édesburgonyát, vagy másik nevén batátát, ellentétben a burgonyával, nem gumójáról, hanem a gumójából kinevelt hajtásairól szaporítjuk. Ezt a folyamatot már a kiültetést megelőző 10–12. hétben meg kell kezdeni. Az átteleltetett gumókat hajtatni, gyökereztetni és edzetni kell, hogy minél erősebb hajtásokat, palántákat kaphassunk.

Az édesburgonya optimális ültetési idejének a május közepétől – június közepéig tartó időszakot tekinthetjük, miután megszűnnek az éjszakai fagyok. Mivel a batáta egy kiemelkedően melegigényes növény, a huzamosabb ideig tartó hideg éjszakákat nem tolerálja. Abban az esetben, ha a májusi időjárás hűvösebb az átlagosnál, akkor az ültetést érdemesebb inkább kitolni 1–2 vagy akár 3 héttel is, mindaddig, amíg az éjszakai minimum hőmérséklet el nem éri az optimális 10–15 0C-t. Ilyenkor a növényeink intenzív gyökeresedésnek és fejlődésnek indulnak, behozva valamelyest lemaradásukat.

A talaj-előkészítés nagyon meghatározó a termesztés sikerességének szempontjából. Az édesburgonya a 20–25 cm mélyen, jól megmunkált, laza szerkezetű homoktalajokat kedveli, de a középkötött, kötött talajokban is eredményesen termeszthető. A terület kiválasztásakor a jó talajszerkezeten kívül fontos szempont még, hogy árnyéktól mentes, napfénnyel ellátott terület mellett döntsünk. Ültetés előtt a talajmegmunkálással egyszerre dolgozzuk be az alaptrágyát, és ekkor fontos megejtenünk egy talajfertőtlenítést is, mert a talajban található kártevők előszeretettel fogyasztják a batáta édes gumóit, ezzel sok kárt okozva a termelőnek. A palántákat előre kijelölt (kisorolt) sorokba, vagy kiemelt ágyásokba (bakhátakba), 1 méteres sor- és 0,3 méteres tőtávolságra ültetjük. A bakhátas megoldások előnyösebbek abból a szempontból, hogy formásabb gumók fejlődnek, és könnyebb ősszel a betakarításuk. A bakhátakat takarhatjuk még fekete vagy átlátszó fóliával, ez a gyomok ellen nyújt nagy segítséget, de ebben az esetben, a nyári záporok okozta plusz csapadékmennyiségből nem tud a növényünk „profitálni”, így az év folyamán sűrűbb öntözésekre lesz szükség.

Jelenleg vidékünkön 3-4 különböző fajta édesburgonya termesztésével találkozhatunk. Ezek színben, ízben, formában, lombozatban és tenyészidejükben is különböznek egymástól, de tápanyagtartalmukat tekintve minimális az eltérés közöttük.
A palánták gyökerük fejlettségi szintjét tekintve különbözőek lehetnek. Ültetésükkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények és a termelői tapasztalatok. Míg valaki a gyökér nélküli dugványokat vagy a minimális gyökérrel rendelkező palántákat részesíti előnyben, mondván, a helyben (talajban) kialakított gyökérzetek szebb, formásabb gumókat nevelnek, addig mások a gyökeres (sejttálcás) palántákra „esküsznek”, és állítják, hogy ezek a palánták hamarabb fejlődésnek indulnak, könnyebben átvészelik az ültetés utáni stresszt, és ezzel akár 3-4 héttel is lerövidülhet a növények tenyészideje. Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre válaszokat kapjunk, saját magunknak kell kitapasztalni azt, hogy a mi éghajlati és talajadottságainkhoz mérten melyik az a technológiai változat, amelyikből a lehető legjobb minőségű és mennyiségű termést tudunk kihozni. Mindhárom fejlettségű palánták esetében elengedhetetlen az ültetés utáni beiszapoló öntözés, ezzel bebiztosítva a nagyobb mértékű foganást és a lendületes gyökérfejlődést.

Az ültetést kis területeken leggyakrabban ültetőfával (furkóval) végezzük. A palánta gyökérzeti fejlettségétől függetlenül az ültetés mélysége kb. 10-13 cm. Legalább 2-3 nódusz (levélhónalj) a földfelszín alá kerüljön, mert ezekből a hónaljakból képződnek később a gyökerek, amelyek a szezon folyamán elszíneződnek, aztán megvastagodnak, és ezekből a megvastagodott gyökerekből fejlődnek ki a batáták.

Ezt követően már nincs más dolgunk, mint az, hogy az ültetéstől, a betakarításig gyommentesen tartsuk a területünket és kellő vízmennyiséggel, valamint tápanyaggal lássuk el az édesburgonya palántáinkat. Ezekről a munkafolyamatokról a következő írásunkban fogunk beszámolni.

Nagy Éva, az „Egán Ede” KGK” J A falugazdásza, 
a Pro Agricultura Carpatika Megyei JA munkatársa