A szinte sorozatban érkező hosszú aszályos időszakok legnagyobb vesztese a kukorica, ami hatalmas problémát jelent nemcsak gabonatermesztőink, de állattenyésztőink számára is. Hisz az eddigi legfontosabb takarmánynövényünk nem csupán hozamokban múlta felül a többi gabonafélét, de minőségi mutatók terén is szinte verhetetlen volt. Ám egyelőre talán még nem teljesen indokolt a múlt idő használata. Mi erről a véleménye Nagy Évának, a Pro Agricultura Carpatika falugazdászának?
- Az utóbbi öt esztendő tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy egyre bizonytalanabbá vált ennek a kultúrának a termesztése – kezdi válaszát a szakember. – Mert szinte nincs olyan nyár, amelyik során ne köszöntene ránk egy hosszabb-rövidebb száraz periódus, ami erősen megviseli a szóban forgó növényt. És szinte mindegy is, hogy a forróság mikor következik be, mindenféleképpen nyomot hagy az állományban: hol a növény növekedését lassítja le, hogy a beporzáshoz szükséges polleneket égeti el, hol pedig a szemek, a csövek fejlődését gátolja. Mezőgazdászaink közül mind többen látják be, hogy változtatni szükséges az eddigi termesztési struktúrán, s meg kell tenni ez irányba a megfelelő lépéseket.
- Például azzal, hogy a tengeri helyett más tavaszi növényeket favorizálnak.
- Így igaz. A napraforgó például jobban tűri a szárazságot, emellett mostanra a növény termesztését is elsajátították a gazdák. Persze az aszály lehet olyan mértékű – s láttunk már erre is példát –, hogy ez a kultúra is megadja magát. Hasonló a helyzet a szójával is, amelyik hosszú ideig elvan víz nélkül, ám a szemképződés időszakában nagyon szereti, ha eső áztatja a földeket. De itt van például a mi családunk kedvelt növénye, az édesburgonya, amelyik kifejezetten jól érzi magát a hőségnapokon. Más kérdés, hogy a batátaparcellákon a biztonságos termelés érdekében szintén kialakítottuk a csepegtetőcsöves öntözőrendszert. A sok kultúra mellett felhívnám a figyelmet egy zöldségfélére: a fokhagyma is jól bírja a szárazságot, szépen terem, emellett stabilan magas áron értékesíthető. Visszatérve a szántóföldi növényekre: az utóbbi években valamennyien azt tapasztaljuk, hogy az őszieknek a korábbinál nagyobb a szerepük a vetésforgóban. A magyarázat kézzelfogható. Ezek a növények az őszi-téli csapadékot ugyanúgy maximálisan hasznosítják, mint azt a keveset, ami tavasszal lehullik. Felhívnám a gazdák figyelmét, hogy az őszi árpa és búza mellett ne feledkezzenek meg a tritikáléról sem, amelyik megfelelő odafigyelés és gondoskodás mellett szintén bőséges hozamokra képes.
- Más szárazságtűrő gabonafélék nálunk nem jöhetnek számításba?
- Mindig van új a nap alatt, szoktuk mondogatni. Ilyen a csapadékhiányt viszonylag hosszan elviselő növény, a szemes cirok, melynek takarmányértéke kiváló, emellett betegségek és kártevők sem támadják. Az is nagy előnye, hogy tápanyagokban viszonylag szegény földben is megterem, és a termesztéséhez és betakarításához a gépek nálunk is rendelkezésre állnak. Gondozásakor egyetlen ponton kell nagyon odafigyelni, ez pedig a kombájnolás utáni szárítás. Mivel a szemek aprók, könnyen befülledhet.
- És vajon a termés értékesítése mennyire megoldott?
- Sajnos országunkban egyelőre kevésbé ismerik ezt a kultúrát, így a raktárra hordott mennyiséget egyelőre a saját állatállományunk etetésére fordíthatjuk, illetve a környékünkön működő állattenyésztő telepeknek ajánlhatjuk fel. Végezetül hadd említsek még egy gabonafélét. A köles szintén jól bírja a hosszú száraz periódusokat. Termesztése vidékünkön azért nem honosodott meg, mivel ez idő tájt nincs megoldva a felvásárlása. De mivel mind a közétkeztetésben, mind a cukrásziparban fontos alapanyagnak számít, van remény arra, hogy változtassunk ezen a helyzeten.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
