Azokon a hőségnapokon, amikor látható módon csak senyvednek a zöldség- és virágoskert növényei, sokan gondolnak arra, hogy a legjobb lenne ezeknek is valami árnyékos, párásabb helyen átvészelni a nemszeretem időszakot. Például egy Raschel hálóval bevont jól szellőző fóliasátorban. Bár ha jól belegondolunk, valószínű, hogy a legmelegebb órákban ott is rekkenő a hőség. Nem beszélve arról a fontos körülményről, hogy 180-200 ezer hrivnyát csak annak érdemes egy zárt tér kialakításába befektetni, aki árutermelésre szakosodott.
- Lassan valamennyi kertészeti kultúra a hajtatóközegbe kerül? – ezzel a kérdéssel indítottuk a Barakaszi Ferenc falugazdásszal, mezőgazdasági szaktanácsadóval folytatott beszélgetést.
- Nem feltétlenül. Hisz vannak növények szép számban, amelyeknek a fóliaházakban való termesztése egyszerűen nem gazdaságos – hangzik a felelet. – Ilyen például a téli káposzta, amely palántájának kinevelése hamarosan aktuálissá válik. S ha már a legfontosabb téli savanyúság alapanyaga került szóba: az elmúlt tíz esztendő alatt nagyot változott a világ. Míg korábban a rendszeres esőzéseknek köszönhetően gyakorlatilag öntözés nélkül megtermett, ma már ezeken a táblákon is ki kell alakítani a csepegtetőcsöves öntözőrendszert, vagy más módon szükséges éltető csapadékhoz juttatni a töveket. Egyáltalán, a zöldségfélék többsége annyi élőmunka-ráfordítást igényel, és oly sok járulékos költséggel termeszthető, hogy nem érdemes kockáztatni: mindenképpen meg kell oldanunk az öntözés kérdését. Igaz, ez ma már a fúrt kutak esetében sem egyszerű, mivel vidékünkön a talaj vízszintje a korábbi két méterről az öt méteres mélységbe süllyedt. Aki tehát bőséges vízhozamra számít, annak legalább a 10-12 méteres mélységet kell megcéloznia.
- A fóliasátor növényei hogy bírják a kint tomboló rettentő forróságot?
- Jogos a kérdés, hisz ha a gazda egy-egy melegebb tavaszi napon nem nyitja ki idejében a szellőzőablakokat, akkor a zárt térben a hőmérő higanyszála 40 fok közelébe is kúszhat. Ám ilyenkor a tartós meleg beköszöntével a fóliaházak szellőztetése mind hosszirányban, mind keresztirányban megtörténik, méghozzá úgy, hogy mellmagasságtól kezdve jó darabon feltűrjük a fóliapalástot. Emellett Raschel hálóval védjük az állományt. Tudni kell, hogy a bent levő növények lombozata szintén árnyékoló hatást fejt ki, a párás közeg pedig hűsít. Mostanság többször meggyőződtem róla, hogy a fóliaházban 2-3 fokkal hűvösebb van, mint kint. Azt is megtapasztaltam, hogy szabadföldön a fátyolfóliával takart növényeknél ugyanez a helyzet. Ezt érdemes mindenkinek kipróbálni.
- Ha jól értem, azt ajánlja, hogy borítsuk le fátyolfóliával a kinti zöldségágyásokat? Konkrétan mely növények jöhetnek számításba?
- Szinte valamennyi. Amíg nem érik tömegesen a paradicsom és a paprika, az aktuális sorközi művelés utána parcellát vonjuk be fátyolfóliával. Lassúbb lesz a párolgás, ugyanakkor a borítás alatt megfelelő módon lélegzik majd a növényünk, s a bogyók sem szenvednek napégést. Felgyorsulnak az érési folyamatok, s emellett megakadályozzuk, hogy a poloskák, a tripszek, a levéltetve és mindenféle vírushordozók megtelepedjenek a bokrokon. Ha a sárgarépa sorait fedjük le ily módon, akkor pedig nem engedjük, hogy a légylárvák megtelepedjenek rajtuk, s így később nem lesz nyűves a termés. Ha módunkban áll, így védjük a kártevőktől a kordonos uborkát, és néhány tőke csemegeszőlőt is. Azokat persze, amelyeket a leginkább féltünk a darazsaktól.
- Végül mit mutat az utóbbi öt év tapasztalata: a fóliaházak fűtésére kiadott pénz mindig megtérül?
- Az esetek 85-90 százalékában igen. Mert már előfordult, hogy a fűtetlen fóliában megtermelt egyszerre érő, úgynevezett determinált paradicsom érése egybeesett a fűtöttfóliás lugasparadicsoméval, s jelentősen lenyomta az árakat. Ám az uborka esetében ilyen még nem fordult elő. A koraiság mindenképpen döntő tényező, hisz ilyenkor valójában a gazda diktálja az árakat.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
