Mióta folyamatosan magunkon érezzük a globális felmelegedés és a vele járó időjárási anomáliák negatív hatását, egyre több mezőgazdász vallja, hogy számos növény biztonságos termesztése már csupán zárt térben lehetséges. Gondoljunk bele, hogy a tavaszi fagyok miatt a kajszi vidékünkön legfeljebb 5-6 évente hoz termést, s amire emberemlékezet óta nem volt példa: immáron második éve cseresznye nélkül maradtunk. De így van ez a dióval is.
A szőlő ugyan az óvatos növények közé tartozik, rügyet elég későn kezd bontani, ám a május elején érkező hideg léghullámok miatt sík terepen az utóbbi 4-5 évben mégis jelentős károkat szenvedett. Különösen az átlagosnál korábban kihajtó csemegefajtákra igaz ez a megállapítás.
- Ebben az esetben az a legcélszerűbb megoldás, ha a növényt bevisszük a fóliaházba, ahogy én tettem öt évvel ezelőtt – tanácsolja Baksa András csongori gazda, a község elöljárója. – Először csupán a család, a rokonság, a barátok részére ültettem néhány tucat tőkét, de hamar megtapasztaltam, hogy van fantázia a fóliás csemegeszőlő piacra való termesztésében. Kapóra jött, hogy az utóbbi évtizedekben az ukrán szőlőnemesítők nagyszerű fajták tucatjait tenyésztették ki. Így volt és van miből válogatni. Nálunk a számok egyébként önmagukért beszélnek: tizenkét fajtával kezdtük, s most harminc fajtával rendelkezünk. Lehetne ennél több is, ám most már inkább arra koncentrálunk, hogy a meglevők közül melyek nyerik el leginkább a vásárlók tetszését. Amellett természetesen más szempontokat is figyelembe veszünk.
- A kereskedők azt állítják, hogy a kuncsaft a szemével vásárol, tehát a nagy bogyójú, nagy fürtű szőlőt keresik.
- Emellett a frissesség, tehát a ropogósság is számít, meg nyilvánvalóan az ízvilág is. Ám ahogy a velünk kapcsolatban álló felvásárlóktól tudom, mostanság a színes bogyójúak a legkeresettebbek. És ha erre van igény, akkor igyekszünk ennek megfelelni.
- Szőlőtermesztés és zöldséghajtatás egy térben. Mennyire összeegyeztethető a kettő?
- A gyakorlat azt mutatja, hogy kellő átgondoltsággal mindez együtt megvalósítható. Tavasszal például a szőlő mellett megterem a retek az olyan fóliasátorban, amelyet nem fűtenek. Megfelelő időjárás esetén akár két fordulóban is gondolkodhatunk. Ezt követően – a kívánt térállást betartva – a paradicsom is megterem a tőkék alatt. Az uborkát viszont nem ajánlom, nemcsak a nagy lombozata, hanem a szőlővel közös betegségek miatt sem.
- Apropó, növényvédelem.
- Elgondolkodtató, hogy a hajtatóközegben 3-4 beavatkozással meg tudjuk védeni a szőlőt, akkor, amikor a szabadföldi társát legalább 6-7-szer szükséges permetezni. Végül is nálunk egészségesebb gyümölcs terem, mint például a hegyen. Tovább megyek. Most ugyan jelentős aszály sújt bennünket, ám nyár végén – ősz elején gyakran előfordul, hogy egy, másfél hétre is beköszönt nálunk az esős időszak. Márpedig ilyenkor olyannyira megduzzadnak a bogyók, hogy a héjuk gyakran felreped, és jelentős minőségbeli romlás következik be. Ezzel szemben a vízadagolás a fóliaházban megoldott, éréskor csökkenteni szoktuk ennek a mennyiségét.
- Gondolom, a koraiság ebben az esetben is döntő.
- Így igaz. Kezdeném azzal, hogy a fóliaházi termesztésre ajánlott szőlők a szuperkorai vagy korai kategóriába tartoznak. Így a rügyfakadástól a termőre fordulási időszak náluk 95-100 nap között mozog. Ami azt jelenti, hogy június közepén a fűtött fóliasátorban általában már levehetjük az első fürtöket. A fűtetlen fóliaházakban ez az időszak három héttel későbbre tolódik, de nagyjából érésben még így is közel egy hónappal megelőzi kinti társát. Ebben az időszakban tehát a fóliaházakban nevelt szőlők csak egymással versenyeznek, illetve a külhonból származó társaikkal. A messziről hozott szőlők, hogy frissességüket megőrizzék, mindenféle kezelésen mennek keresztül, és ha kóstolásra kerül a sor, nem igazán tud versenyezni a miénkkel. Viszont az jó lenne, ha minél többen tudatosítanák, hogy a korán megjelenő csemegeszőlő immáron hazai termesztésű, s így ne tessék ódzkodni tőle!
- Mennyire gazdaságos ez a tevékenység, és mennyire vált telítetté már a piac?
- Mint említettem, a fóliás csemegeszőlő első tételei 200 hrivnyás bevezető áron kerülnek értékesítésre, s mire megjelenik a szabadföldi, akkorára leterem, így nincs konkurenciája, végig tisztességes árat fizetnek érte. Bár egyre többen favorizálják ezt a kultúrát, az elárusítóhelyeken továbbra is keresik, és nincs belőle túlkínálat. Igaz, hogy a hágón túl is sokan foglalkoznak vele, ám a kedvező éghajlati adottságainknak köszönhetően ők számunkra nem jelentenek konkurenciát, inkább jelentős mennyiséget mi szállítunk oda. Tudni kell, hogy egy átlagos méretű termesztőközeg kihozatala évi másfél tonna. Érdekes, hogy a hónaljhajtásokat második termés kinevelésére lehet serkenteni, ezek a fürtök szeptemberre érnek be, s nagyjából az összmennyiség 25-30 százalékát adják. Elismerem, hogy már nem annyira mutatósak, mint az első termés fürtjei. Egy szó mint száz, megéri a fóliát, illetve a fóliagazdaság egy részét erre a kultúrára ráállítani.
- A szaporítóanyag beszerzése mennyire megoldott?
- Az internet és a különböző postaszolgálatok világában ez nem jelent problémát. Természetesen egy-egy megrendelt gyökres oltvány ára 100 hrivnya fölött van. Ám a szaporítás helyben is megoldható, méghozzá úgy, hogy a levágott sima vesszőt tavasszal hagyományos módon, vagy speciális gyökereztető ládában helyezzük el. Végezetül, akinek fóliája van, annak azt ajánlom, hogy mindenképpen telepítsen oda néhány tőkét a család részére, s ha úgy adódnak a körülmények, hogy a nagy intenzitást kívánó uborka termesztése meghaladja a család erejét, akkor álljanak át csemegeszőlő nevelésére. A jövő ebbe az irányba mutat.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
