Az idei év ismét bebizonyította, hogy a sikeres szőlőtermesztés nem csupán a növényvédő szereken múlik. A tőkék ellenálló képességét nagymértékben meghatározza azok általános kondíciója, amelynek alapja a megfelelő tápanyagellátás. A 2026-os évben a tavaszi szárazságot követő fagyok sok ültetvényben okoztak károkat, ezért különösen fontos, hogy a szőlő számára biztosítsuk a regenerálódáshoz szükséges tápanyagokat.
A szőlő évelő, fás szárú növény, amely a felvett tápanyagok jelentős részét a törzsben és az idősebb fás részekben raktározza. A következő évi termés alapjai már az előző évben kialakulnak, ezért a tápanyag-utánpótlás hatása nemcsak az aktuális, hanem a következő termesztési év eredményeiben is megmutatkozik. Sok esetben a gazdák csak a termés mennyiségére figyelnek, pedig a tőke általános egészségi állapota legalább ilyen fontos.
A legjobb megoldást továbbra is a szervesanyag-visszapótlás jelenti. Az érett istállótrágya nemcsak tápanyagforrás, hanem javítja a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét is. Ez különösen fontos az olyan években, mint az idei, amikor a tavaszi csapadékhiány jelentős problémákat okozott. Ahol erre nincs lehetőség, ott a szőlőből kikerülő szerves anyagokat, például a venyigét, érdemes ledarálni és visszaforgatni a talajba.
A szőlő fejlődéséhez szükséges legfontosabb tápelemek közé tartozik a nitrogén, a foszfor, a kálium, a magnézium, a kalcium és a bór. Ezek hiánya nemcsak a termés mennyiségét és minőségét befolyásolja, hanem a betegségekkel szembeni ellenálló képességet is csökkentheti.
A kálium a termés minőségének egyik legfontosabb eleme. Hiánya esetén romlik a bogyók cukorgyűjtő képessége, gyengül a vesszők beérése, és növekszik a fagykár veszélye. A magnézium a fotoszintézisben játszik kulcsszerepet, hiánya gyakran jelentkezik a levelek erek közötti sárgulásával. A nitrogén hiánya gyenge növekedést okoz, ugyanakkor a túlzott nitrogénellátás sem előnyös, mert túlzott hajtásnövekedést idéz elő, miközben a tőke fogékonyabbá válik a betegségekre.
A kalcium jelentősége gyakran háttérbe szorul, pedig fontos szerepet játszik a növényi szövetek szilárdságában és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség kialakításában. A foszfor elsősorban a gyökérzet fejlődését segíti, míg a bór a virágzás és a terméskötődés időszakában nélkülözhetetlen.
A virágzás alatt és közvetlenül azt megelőzően kijuttatott bórtartalmú lombtrágyák javíthatják a terméskötődést és csökkenthetik a madárkásodás kialakulásának veszélyét. Az idei időjárási szélsőségek miatt ez még nagyobb jelentőséget kapott.
A tápanyagok pótlása nemcsak talajon keresztül történhet. A tenyészidőszak során lombtrágyák alkalmazásával gyorsan orvosolhatók egyes hiányállapotok. Virágzás előtt elsősorban a bór, bogyónövekedés idején a kalcium, fürtzáródás környékén a magnézium, az érés kezdetén pedig a kálium pótlása lehet indokolt.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a megfelelő tápanyagellátás önmagában nem helyettesíti a növényvédelmet. Az egészséges, jó kondícióban lévő tőkék ugyan ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben, de a lisztharmat, a peronoszpóra és a feketerothadás elleni védekezést nem lehet elhagyni. Az idei évben különösen figyelni kell a peronoszpórára is, mivel a szárazabb időszakokat követő csapadék és az azt követő felmelegedés, párásabb körülmények kedvező feltételeket teremthetnek a fertőzés kialakulásához.
A lisztharmat mellett a feketerothadásra is különösen figyelni kell, főleg ebben az időszakban. A tapasztalatok szerint a feketerothadás szinte menetrendszerűen jelentkezik: a direkttermő fajtáknál gyakran már június közepén, míg a nemes fajtáknál általában június 22–24. környékén, Péter–Pál napja táján jelenik meg. Ebben az időszakban az időjárási körülmények sokszor kedveznek a betegség kialakulásának. Gyakori, hogy a nagy melegek mellett egy-egy csapadékosabb nap vagy zápor érkezik, amely után gyorsan kisüt a nap és ismét felmelegszik a levegő. Ez a meleg, párás környezet kedvez a gomba fejlődésének. Ha a védekezést nem megelőző jelleggel végezzük el, a feketerothadás rövid idő alatt komoly károkat okozhat, és akár a termés 60–80 százalékát is veszélyeztetheti.
Emellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk az aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegség megelőzésére is. A betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca jelenlétét az Öko Gazda Alapítvány az idei évben több helyszínen is monitorozza. Bár a megfelelő tápanyagellátás nem nyújt közvetlen védelmet a fitoplazmás fertőzéssel szemben, az egészséges, jó kondíciójú tőkék könnyebben viselik el az időjárási és termesztési stresszhatásokat.
A mai szőlőtermesztésben egyre inkább azt látjuk, hogy a jó termés alapját nem egyetlen beavatkozás adja. A sikerhez szükség van megfelelő tápanyag-utánpótlásra, tudatos növényvédelemre és a tőkék folyamatos megfigyelésére. Aki ezekre kellő figyelmet fordít, az hosszú távon egészségesebb ültetvényt és biztonságosabb termést tud fenntartani.
Varga István, az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza, a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
