Vastag porfelhőt hord a szél a Latorca-mentén elterülő földeken. Az apró agyagszemcséket akkor is felkapja a hideg északi-északkeleti fuvallat, ha éppen ott nem tárcsáznak, nem vetnek a földművesek. Errefelé immáron két hónapja nem áztatta eső a határt, számolt be a szomorú helyzetről Kovács Árpád, Kisgejőcön élő falugazdász. Ilyen száraz tavaszra nem is emlékszünk. Nem csoda, ha a növénytermesztők jelentős része kivár: halogatja az amúgy már aktuálissá vált kukorica, napraforgó vetését.
- Imitt-amott mégiscsak zöldül a határ…
- Az ősziek a vastag hótakarónak köszönhetően szerencsésen átteleltek, ám egy idő óta már ezek a parcellák is szomjaznak – mondja beszélgetőpartnerem. – A szárba szökkenés, a kalászképzés időszakát éljük, ilyenkor az éltető csapadékra nagy szükség lenne, mivel valójában ez határozza meg a kalász nagyságát. Ha csak később nyílnak meg az ég csatornái, teltebbek lesznek ugyan a szemek, de maga a kalász a megszokottnál kisebb méretű marad. Még akkor is, ha idejében megtörtént a táblák fejtrágyázása. Ennek a nem igazán olcsó műveletnek a hatékonysága éppen a vízhiány miatt, az idén erősen megkérdőjeleződik. Esőre várnak a tavasziak is, ezek kelését a téli csapadék segítette, ám azóta a talaj víztartalékai erősen megfogyatkoztak. A termőréteg a kultúrnövényeink számára meghatározó 10-15 cm-es mélységben csaknem csontszáraz. Ennek következtében, no meg a hideg éjszakák miatt is nem indult növekedésnek a március végén, április elején elültetett burgonya sem. A legtöbb helyen újra kell vetni a petrezselymet és a sárgarépát. Szerencsére a borsó, a vörös- és a fokhagyma még állja a sarat.
- Öntözés, palántázás…
- Természetesen sokakban felmerült, hogy a leveszöldségek ágyásait időnként meg kellene locsolni, ám míg ezek a növények nem keltek ki, félő, hogy a mi agyagos földünk annyira összetömörödik, hogy azon a kemény rétegen nem tudnak áttörni a zsenge növények apró hajtásai. Öntözni nálunk igazából csak a kelés után célszerű. Ami pedig a palántaültetést illeti: ugyan sok helyen már odanőttek a fiatal növényi sarjak, hogy kihelyezzük ezeket, ám félő, hogy a szinte állandóan erősen fújó szél kiszárítja a hajtásokat, mielőtt azok megerednének. Így aztán ezzel a teendővel még várunk. Egyébként is, nemcsak az áprilisi, de gyakran a májusi hajnalok is fagyokkal érkeznek. Nem árt óvatosnak lenni.
- Milyen hangulatban látnak hozzá a tavaszi munkák elvégzéséhez az Ung-vidéki mezőgazdászok?
- Komoly elkeseredettség tapasztalható a gyümölcskertészek körében, hisz sorrendben immár harmadik esztendeje jelentősen károsodnak termőfáink. Nagy valószínűséggel ismét oda lett az ültetvények hozamának jelentős része. Ez alól talán az alma, a későbbi virágzású körte és néhány szilvafajta jelent kivételt. A gazdák hangulatára rányomja bélyegét az a tény is, hogy a terményfeleslegen jelenleg alacsonyabb – csupán 6, 5 - 7 hrivnyás – áron tudnak csak túladni, mint amennyiért azt ősszel megtehették. Eközben pedig a műtrágya átlagosan mintegy 30-35 százalékkal drágult. Úgy tapasztaltam, hogy a kereskedők még tovább srófolták volna az árakat, ám a raktáron levő készletek egy része már így sem talált vevőre. De alapjában véve a korán beköszöntő aszály rontja el leginkább a termelők hangulatát. Várunk az éltető csapadékra.
-ardai
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
