A szamócaszezon vége felé a gazdaasszonyok mindig azt várják, hogy a piacainkon megjelennek azok a termelők, akik a lekvárnak való apróbb, érett bogyókat kínálják megvételre a korábbi ár töredékéért. Ám idén a több menetben érkező áprilisi fagyok elvitték a termés jelentős részét, ezért most nincs sok esély arra, hogy olcsón beszerezzük kedvelt gyümölcsünket, amelynek az utolja is kilogrammonként 100 hrivnyáért kapható, így sok háztartásban valószínűleg üresen marad a szamócalekvár helye a kamra polcain.
A Beregszásztól alig kőhajtásnyira található Bene község egy idő óta nem csupán az őszibarack és a szőlő, de egyben a szamóca fontos termőhelyévé vált. Varga Istvánt, a Pro Agricultura Carpatica itt élő falugazdászát a hamarosan lecsengő szezon értékelésére kértük fel.
- Kézenfekvő, hogy a fóliában még korábban lekerült a termés a bokrokról.
- Igen, ott már másfél-két héttel ezelőtt kiszedték a töveket, s helyükre nagy méretű edényben nevelt sárgadinnye palánták kerültek, melyek futása már el is kezdődött. Várhatóan július elején leszedhető róluk az első gyümölcs. A mieink büszkék arra, hogy Kárpátalján elsők között álltak át erre a váltógazdálkodásra. A sárgadinnye betakarítása után ugyanis, augusztus végén – szeptember elején ismét szamócatövek kerülnek kiültetésre.
- Ezek szerint a fóliás szamócatermesztők kedvét nem vette el a fagykárok miatt bekövetkező terméskiesés.
- Már csak azért sem, mivel a hajtatóközegben sikerült teljes mértékben megvédeni a növényeket. Ehhez persze dupla, illetve fátyolfóliás takarásra volt szükség. Néhány gazda azokon a kritikus éjszakákon még vészfűtést is alkalmazott. De mint utólag kiderült, megérte. A fóliából kikerülő első tételek kilogrammja 250-300 hrivnyáért kelt el. A továbbiakban pedig a 180-200 hrivnyás kilogammonkénti árszint volt a jellemző. A helybe jövő felvásárlók is megadtak ennyi pénzt érte, mivel látható módon mindvégig keresleti piac jellemezte a mostani idényt. Ugyanis a fagy nemcsak Kárpátalján, hanem a hágón túli vidékek szamócaültetvényeiben is komoly kárt okoztak.
- Mint ahogy jelentős terméskieséssel kellett számolniuk nálunk azoknak, akik szabadföldön termesztik ezt a kultúrát.
- Való igaz. Április elején a legkeményebb hideg éjszakákon, amikor is mínusz 3-4 fok körüli hőmérsékletet mértünk, nem csupán a kajszi, a cseresznye, a meggy és a szilva, de az alma, és részben a szőlő is károsodott. Elfagytak a takaratlan szamócaültetvények első terméskezdeményei. Viszont érdekes helyzet alakult ki azokon a táblákon, ahol különböző vastagságú fátyolfóliával védekeztek. Akik a vékonyabb rétegű fátyolfóliát használták, azok mintegy 40 százalékos termésveszteséggel szembesültek, ám a vastagabb fóliát használóknál ez a mutató csupán 20-25 százalékos volt. Földműveseink most azt is megtapasztalhatták, hogy a határban vannak kifejezetten fagyzugos és a fagytól jobban védett helyek. Most mindenki ez utóbbi parcellákra tervezi az új ültetvények telepítését.
- A részleges kudarc nem vette el a gazdák termesztési kedvét?
- Mint jeleztem, a fóliás zöldségtermelők kifejezetten eredményes évet zártak, tehát esetükben fel sem merül, hogy ne folytassák ezt a tevékenységet. Azok pedig, akik főként a szabadföldi parcellákon gazdálkodnak, most a jövőbeli fagykárok kivédésén gondolkodnak. Ennek egyik módja lehet a már említett vastagabb fátyolfólia alkalmazása, illetve mozgó, könnyűszerkezetes fóliaházak telepítése. Az ilyen berendezések kellő hatékonyságot biztosítanak, és felhasználhatók más kultúrák hajtatásánál is. Tény viszont, hogy komoly pótlólagos beruházást igényelnek, felállításukhoz, áttelepítésükhöz jelentős élőmunkára van szükség. Az pedig egyre kevésbé áll rendelkezésre. Emiatt, meg az infláció kivédése céljából nőttek idén a napszámosoknak járó juttatások. A szamócában dolgozók átlagos órabére nálunk – de így van ez vidékünkön szinte mindenütt – 120 hrivnya körül mozog.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
