Továbbra is szomjaznak a földek - Mit adott a 24. órában érkezett csapadék?

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Május közepén több hullámban végre vidékünkre is megérkezett az olyannyira várt csapadék. Mint ahogy az lenni szokott, a termelői kistérségek nem egyformán kaptak az égi áldásból. Míg Nagydobrony, Badaló, Zápszony határát bőségesen áztatták a záporok, addig a Szernye-mocsárban és az annak környékén elterülő földeknek be kellett érniük néhány milliméternyi esővel.

-    Ne panaszkodjunk, mivel még ez az 5-6 mm csapadék is csodát művelt – mondja Tóth Bertalan beregújfalui gazda. – Feléledtek a növények, kizöldült a határ. Az ősziekkel bevetett táblák néhány nap alatt életre keltek, és remélhetőleg nem száradnak tovább a kenyérnek való alsó levelei. Persze a kiszáradt talajban továbbra is tenyérnyi rések tátonganak, ám még ennyi nedvesség is elég volt ahhoz, hogy befejezzük a talaj előkészítését és az utolsó hektárokon is földbe kerüljön a tavasziak szaporítóanyaga. Egyébként a mostani idénykezdet ugyancsak tele van buktatókkal, kihívásokkal, ami legfőképpen a bő két hónapon át tartó szárazság számlájára írható. Például ritkán fordul elő, hogy a zabot a gyenge kelés miatt több táblán is újra kellett vetni. Meg kell tanulnunk minden apróságnak örülni. Egy időben már alig volt reggeli harmat, most növényeinkkel mi is érezzük ennek üdítő frissességét. Ugyan a hónap végéig nem ígér esőt a meteorológia, ám az előttünk levő Medárd időszaka még lehet csapadékos, az pedig még sok mindent helyrehozhat. Viszont biztosak lehetünk abban, hogy az ősziek hozama jócskán elmarad a megszokottól.

-    Az aszály ellen ennyire tehetetlenek vagyunk? – ezt a kérdést már Galajda Krisztiánnak tettem fel. A fiatal földműves Jánosi határában gazdálkodik.

-    A szántóföldi növénytermesztők mindig is ki voltak téve az időjárás szeszélyeinek. Így történik ez most is, amikor a szélsőségek mindinkább eluralkodnak. Mivel az ősziekkel bevetett táblákon csapadék hiányában a tél végén fejtrágyázáskor kiszórt műtrágya alig hasznosult, most lombtrágyázást iktattunk be, azzal próbálva menteni a menthetőt. Amire pedig szintén fel kell készülni, az a gyomosodás, hisz az eső nyomán ezek a nemkívánatos növények is életre keltek, s a nem túl sűrűn álló kalászok között kitöltik az életteret. A gyomok elleni védekezés pedig többek között a vízhiány miatt is problémát jelent. Az égi áldásnak köszönhetően sikerült elkészíteni a magágyföldet azokon a parcellákon is, ahol eddig a kétségbeejtően göröngyös talajon csak bukdácsoltunk a vontatóhoz csatlakoztatott tárcsával. Az esőnek emellett volt egy nem várt hozadéka is: ott, ahol a szél összehordta a port, bizony azt a csapadék leverte. A kukorica kelését mindez nem tudja megakadályozni, ám a napraforgó bajba kerülhet. Csúcsrügyei ezt a páncélszerű, 4-5 cm vastagságú képződményt nehezen tudják áttörni.

Molnár Ildikó, a Pro Agruicultura Carpatika falugazdásza szerint a május közepén érkezett csapadék már csupán azon tudott javítani, hogy az őszi kalászosokon valamelyest teltebbé váljanak a szemek. A félbemaradt bokrosodáson a csökött, nem teljesen kifejlődött kalászokon ez már nem tudott segíteni. A legtöbb helyen másfél-két tonnás termésre számíthatnak a gazdák, ami a jelenlegi megnövekedett árak mellett még a költségeket sem fedezi – állítja a szakember.

-    A tavaszi vetések sorsa, ha lehet, még ennél is bizonytalanabb – folytatja beszélgetőpartnerem. – Nem csupán az esőhiány okozhat komoly gondokat, hanem az elszaporodó gyomok is. Hisz például jelenleg is a vetés után esedékes preventív védekezés hatékonyságát erősen befolyásolja a száraz talaj – méghozzá negatív irányba. A kikelt kultúrnövényeknek, a kukoricának, a napraforgónak, a szójának majd meg kell küzdeniük az erőteljesen fejlődő, a táblákat elborító gyomokkal. Ha csapadékos időjárás köszönt be, akkor még inkább fokozódik a veszély. A termelőknek tehát nagyon résen kell lenniük.

Ebben az évben is hasonló tendenciák érvényesülnek, mint az elmúlt évben, állítja a szakember. Mindenképpen az várható, hogy a gyümölcsösökben keletkezett hatalmas fagykár miatt előtérbe kerül a dinnye. Látják ezt már a gazdák is, akik közül sokan ismét e lédús növényt favorizálják. Annál is inkább, mivel most sem késő hozzálátni a palántaneveléshez, a talaj előkészítéséhez, a csöpögtetőrendszer kiépítéséhez stb. Ilyen körülmények között idén nagy jövőt jósolhatunk a csemegekukoricának is, amely kiváló desszertként jelentősen pótolni tudja a kieső gyümölcsöket.

Eszenyi Gábor