Méhészet

Az átlagosnál jóval melegebb, napfényes márciusi időjárásnak köszönhetően a szokottnál korábban megmozdult a kaptárak népe.

A méhészek már a betelelésre készülnek.

A kárpátaljai, és velük együtt a szomszédos országok méhészei is úgy számolnak, hogy legfeljebb öt-hatévente köszönt rájuk egy sikeres évad.

A Pro Agricultura Carpatika Jótékonysági Alapítvány határon átnyúló együttműködési projekt keretében valósítja meg Fiatal méhészek elnevezésű oktatási programját.

A gyerekek interaktív meseelőadás segítségével ismerkedhetnek meg a méhek életével.

Az ízesítő anyagok nem csupán a kínálatot bővítik, hanem jelentősen növelik a méznek a szervezetünkre gyakorolt, amúgy is jótékony hatását.

Értékes tápanyagtartalma révén a virágpor nagyban támogathatja szervezetünk egészséges működését.

A napraforgóról származó méz kipergetése után a kárpátaljai méhészetekben megkezdődik a betelelés felelősségteljes időszaka, amely az időjárástól függően akár október elejéig-közepéig is eltarthat.

Az idei 2024-es esztendő jól kezdődött a méhészeknek, rekordmennyiségű akácmézet pergettek.

A megszokottnál jóval korábbi időpontban, már február végén, március elején lezajlott megyénkben a méhek tisztuló repülése.

Bő évtizeddel ezelőtt a kárpátaljai méhészek jövedelmének nagy része nem az eladott mézből származott, hanem a tavasszal jó pénzért értékesített műrajokból.

A magyar kormány által felkarolt Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programnak köszönhetően számos kárpátaljai méhészetben komoly fejlesztéseket hajtottak végre.

A kárpátaljai ember leleményessége legendás. Híresen kitartó, aki a „jég hátán is megél!”

A méhészetnek komoly hagyományai vannak Kárpátalján, főleg a síkvidéki területeken élő magyarság körében.

A méhészet az emberiség egyik legrégebbi mestersége, de az utóbbi időben sok veszély fenyegeti

A kívülálló joggal gondolhatja úgy, hogy az enyhe télnek köszönhetően a méhcsaládok túlnyomó többsége szerencsésen áttelelt, s már túlvannak a tavaszi tisztuló repülésen is.