Meteorológia – 2026 - Szeszélyesen aszályos április

A lassan mögöttünk hagyott április idén szeszélyesen aszályosra sikeredett: Bereg-vidéken az elmúlt közel harminc nap alatt alig néhány milliméternyi eső esett. S az is csak a hónap utolsó harmadában. Pedig a mezőgazdaságban nagy szükség lenne az éltető csapadékra.

Javában tart a kukorica, a napraforgó, a szója vetése, s bizony erősen porzik a föld a gépek nyomában, jelezvén, hogy már a termőréteg felső része is teljesen kiszáradt. 

-    Mit mutatnak az eddig mért adatok? – tettük fel a kérdést Fedinisinec Erzsébetnek, a Beregszászi Meteorológiai Állomás vezetőjének. 

-    Csapadék szempontjából az utóbbi két hónap katasztrofálisan alakult – hangzik a felelet. – A március a maga gyengécske 7 milliméterével csöppet sem kényeztetett el bennünket, s mint az imént szó volt róla, az áprilisban hullott 2-3 mm alig több a semminél. Nagy szerencsénk, hogy januárban 54 milliméternyi, februárban pedig 50 milliméternyi csapadékot kaptunk, méghozzá hó formájában. Ennek azért van jelentősége, mivel a lassan olvadó hó fokozatosan szivárgott le a talajba. Részben ennek is köszönhető, hogy az őszi vetések egészen az utóbbi időkig szépen fejlődtek. A teljes képhez hozzátartozik, hogy tavaly novemberben erősen megázott a föld, mivel 46 mm esett. A december ebben a tekintetben viszont szűkmarkúan mért (16 mm). Bizony egy negyedév elteltével a lehullott csapadék összmennyisége alig haladja meg a 100 mm-t. A mezőgazdászok emiatt kongatják a vészharangot. Lassan három éve már, hogy a talaj mély rétegeiben szinte teljesen száraz a talaj, s ez időnként a gyümölcsfák hozamán is meglátszik. Erdészeink pedig arra panaszkodnak, hogy az őshonos fafajták egy része lábon szárad ki, mivel a gyökereik nem jutnak nedvességhez. Amúgy pedig a hiányt falvainkban az ásott kutak alacsony vízszintje jól jelzi. Sok helyen már most nehezen merülnek meg a vödrök. Máskor ezek az állapotok csak augusztusra jellemzők.

-    Ezek szerint már nem csupán az aszályos nyarakhoz, hanem a száraz tavaszokhoz is hozzá kell szoknunk?

-    Meglátásom szerint egyértelmű tendenciák még nem alakultak ki, de azt elmondhatom, hogy a szélsőségek irányába mozdult el az időjárás. Tavaly, az ideivel ellentétben, februárban például kevés csapadék hullott (18 mm), s áprilisban is ugyancsak kevés eső esett. Viszont mind márciusban (67 mm), mind májusban (52 mm) bőséges égi áldásban volt részünk. Ennek köszönhetően ősziekből az elmúlt évben gazdag termést takarítottak be földműveseink. Viszont az augusztus közepén beköszöntő, és több héten át tartó aszályos időt a kukorica- és a napraforgótáblák egyaránt megszenvedték.

-    Az időjárásban mégiscsak tapasztalunk egyfajta következetességet. Ugyanis április elején a kemény fagyok szinte menetrendszerűen érkeznek. 

-    Így igaz. Immár egymás utáni harmadik éve nincs korai gyümölcsünk. És szinte mindegy is, hogy április első hetében hajnalok hajnalán mínusz 4-5, vagy 7-8 fokot mérünk, mert mindenképpen odavész a korai gyümölcsfák termésének nagyobb része. Idén a mezőgazdászok csak a rügykárok nagyságát becsülték meg, és a hozamkiesés mértéke egyelőre nem tisztázott. Számomra viszont vannak egyértelmű jelek: a borsó nagyságúra nőtt kajszi gyümölcskezdemények közül néhány darabnál több biztosan nem maradt meg egy-egy fán, és a diófák feketén lehulló berkéi sem ígérnek sok jót. Jelen esetben igazából nem tehetünk mást, mint hogy a később virágzó gyümölcsfáinkat próbáljuk megvédeni a kórokozóktól és kártevőktől. Meg amennyire lehet, öntözzük őket.

Eszenyi Gábor