Gyerekkori élményei hatására kezdett el állatok, főleg veszélyeztetett fajok gyűjtésével foglalkozni.
Szeptember 17-én Kunszentmártonban ünnepélyes keretek között adták át a nagyközönségnek a Fekete István Emlékházat.
Az erdélyi származású író, kritikus, publicista és tanár 1914 és 1917 között az Ung-parti város lakosa volt.
Szabó Dezső-emléktáblát avattak Ungváron - Az elhallgatott író ma is üzen
Lengyel János beregszászi származású író, humoralista – ahogy ő magát definiciálja – nevével lapunk olvasói is gyakran találkozhatnak.
A Kézdivásárhelyen élő kiváló újságíró-író Tóth László két mesekötete, a Kaland a tükrön túl és a Manók csodálatos világa ajánlható olvasmány az ifjabb generáció számára.
Olvasni jó! Olyan könyvet olvasni, amelyik valahol rólunk és nekünk szól, még jobb!
Gyerekkorunkban egy fedél alatt laktunk szülővárosunk egyik kültelki utcácskájában.
Napjainkban Grabovszkij utcának nevezik, de amikor én születtem, a múlt század 70-es éveinek elején, a szovjeturalom alatt, még Kolhoz utcának hívták.
A Munkácsy Mihály Magyar Házban tartott előadást Zolcer János író, televíziós producer.
Mindig úgy tekintettem erre a furcsa emberre, mint aki egyszerre él a kaffkai, a rejtői és az örkényi világban, magában hordozott egyfajta komor-komikumot, valótlansági állandót. Mira nem jött és nem ment, ő mindig jelen volt.
„Mily szerencsés az ember, akinek van jövője, akinek még lehet! Ahhoz, hogy teljes emberként élhessen, le kell tennie a múltidős terheket!”
A természet megismerése egy egész életen át tartó folyamat. Ezt vallja a viski Stók Lajos is, aki immáron három kötet szerzőjeként vadászíróként is bemutatkozott.
A rendkívül termékeny és népszerű alkotó, akinek nyolcszáz könyve jelent meg, 80 éves korában halt meg.
Kárpátaljától Erdélyig – Erdélytől Kárpátaljáig elnevezésű író-olvasó találkozót szerveztek a Munkácsy Mihály Magyar Házban.
Az Álmom a csönd című rendezvénynek Kaiser László költő, író, dramaturg, szerkesztő és könyvkiadó volt a vendége.
Megfenyegették JK Rowling brit írónőt, a Harry Potter regények szerzőjét.
Petróci Iván ukrán költőként és műfordítóként kezdte pályáját Kárpátalján, de az 1990-es évek elején áttért az Ukrajnában önálló nyelvként el nem ismert ruszinra