Százegy éve, 1925. január 7-én született Gerald Durrell brit zoológus, író, akit a közönség leginkább vicces családtörténetei, például a Családom és egyéb állatfajták című könyve alapján ismer. Gyerekkori élményei hatására kezdett el állatok, főleg veszélyeztetett fajok gyűjtésével foglalkozni, majd saját állatkertet is létrehozott. 1995. január 30-án halt meg, ennek évfordulóján emlékezünk rá.
Gerald Durrell élete korántsem volt annyira vicces, mint ahogy azt a humoros könyveiből gondolnánk. Apja halála után például az anyja teljesen összeomlott és az italba menekült, azért is költöztek Korfura, hátha a levegőváltozás jót tesz neki, de az okkultizmus iránti érdeklődése is megkeserítette olykor a gyerekei életét.
Négy évig éltek a szigeten, az itt szerzett élmények aztán meghatározták Gerald Durrell egész életét: itt kezdődött az érdeklődése a természet világa iránt. Korfui éveire emlékezett regénytrilógiájában (Családom és egyéb állatfajták; Madarak, vadak, rokonok; Istenek kertje) és több novellájában is, sok humorral és öniróniával mutatva be családtagjait, a sziget lakóit és élővilágát.
Már az ott töltött évek sem voltak annyira idilliek, mint ahogy az a könyvekben szerepel:
a teljes valóságot – például a családi viszálykodásokat – élete végén egy önéletrajzi kötetben szerette volna megírni, de ezt már nem tudta befejezni.
Veszélyeztetett fajok
Gerald Durrell egész életét az állatok védelmének, a fajok megmentésének szentelte. Gyűjtőútjai során megfordult Brit Guyanában, Argentínában, Paraguayban, Új-Zélandon, Ausztráliában, Malájföldön, Sierra Leonéban, Mexikóban, Mauritiuson, Indiában és Madagaszkáron. Főleg veszélyeztetett állatokat fogott be, hogy azok az állatkertek védelmében fennmaradhassanak, emellett saját állatkertet is nyitott.
Lebilincselően szórakoztató könyveiben
mesélt gyűjtőútjairól (A bafuti kopók, A részeg erdő, Állatkert a poggyászomban, Kalandorok az őserdőben), állatkertje megszervezéséről (Vadállatok bolondja, Állatkert a kastély körül) és filmes expedícióiról (Vadászat felvevőgéppel) is.
Ismeretterjesztő könyvének címe Vadak a vadonban, szakmai tapasztalatait Az amatőr természetbúvár című kötetében foglalta össze, nagy sikerű regénye a Rokonom, Rosy.
Teher volt számára az írás
Az írást a gyűjtőútjai és az állatkert fenntartása miatt is folytatnia kellett, ami egyre nagyobb teher volt a számára. Cikksorozatot vállalt, tévé- és rádióműsorokat vezetett, de jobban érezte magát az állatok, mint az emberek között, élete végén szinte ki sem mozdult az állatkertjéből.
Anyja halála után kezdett el komolyan inni, ami a vesztét is okozta: májátültetés után halt meg.
Művei azonban örökre fennmaradnak, ahogy azon állatfajok nevei is, amelyeket róla neveztek el: például egy mongúzfajt Madagaszkáron (Salanoia durrelli), vagy egy éjszakai gekkót Mauritius egyik szigetén (Nactus serpeninsula durrelli). A világon először Magyarországon kapott szobrot - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
