Klimaváltozás

Az El Niño és La Niña jelenségek egyre hosszabb ideig tartanak, ami súlyosbítja globális hatásukat.

Derült ki egy nemzetköz vizsgálatból, amelynek során a kutatók mintegy 50 ezer, ember által érintett terület és ugyanennyi érintetlen régió élőlényközösségeit hasonlították össze.

Riasztó tendenciára figyeltek fel a szakemberek.

Föld növényeinek és talajának szén-dioxid-elnyelő képessége 2008-ban érte el csúcspontját, azóta folyamatosan csökken.

2025 januárja volt a kutatások történetében az eddigi legmelegebb január.

A grönlandi jégtakaró, a Föld második legnagyobb jégtakarója, minden eddiginél gyorsabban repedezik az éghajlatváltozás következtében.

Elmondása szerint egyre több olyan növény van, amely nagyon nehezen megtermelhető.

Amelyből kiderül, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a globális környezeti és társadalmi válságok, például a víz- és élelmezési gondok és az éghajlatváltozás.

Komoly a probléma.

Először lépte át a világ a globális felmelegedés küszöbértékét, vagyis az iparosodás előtti globális átlaghőmérsékletnél 1,5 Celsius-fokkal melegebb hőmérsékletet.

Áder János szerint teljesen világos, hogy a klímaváltozás a jég visszahúzódása, a gleccserek fogyatkozása révén is szembetűnő.

Szakmai találkozót tartottak a Beregszászi Szent Vencel Borrend tagjai.

A megállapodás központi célkitűzése 2035-ig évi 300 milliárd dollár klímafinanszírozás.

Az állásfoglalást támogató EP-képviselők azt szeretnék, ha minden nagy és feltörekvő gazdaság, amely magas károsanyag-kibocsátással és magas GDP-vel rendelkezik, pénzügyileg is hozzájárulna a globális éghajlatpolitikai fellépéshez.

A globális szén-dioxid-kibocsátás, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó kibocsátást is, idén rekordmagasságot fog elérni.

Az idei év első tíz hónapjának hőmérsékleti rekordjait tekintve 2024 a legmelegebb év lesz a világon a mérések kezdete óta.

Az alvásveszteség döntően a nyári hónapokra fog koncentrálódni.

Komoly katasztrófa közeleg.

A klímaváltozás a teljes szőlőtermesztési és borkészítési technológiákra hatással van.

Az Antarktisz Földünk egyik legzordabb és legelzártabb területe, hagyományosan hóval és jéggel borított kontinensként ismert.

Észak-Olaszországban özönvízszerű esőzések és súlyos áradások sújtották Emilia-Romagna régiót.

Rendkívül valószínű, hogy ez a hatás nem korlátozódik a tanulmányban vizsgált területre.

Szénraktározáshoz nagyon ígéretes megoldás az eltemetett fa.

A Közép-Európát sújtó árvíz okai mögött komplex időjárási körülmények húzódnak.

Globális mértékben a pollen jégformációra gyakorolt hatása viszonylag kicsi, például a porhoz képest, de regionális és szezonális mértékben jelentős.

Az idei nyár volt a legmelegebb az északi féltekén a feljegyzések kezdete óta.

Még az Antarktiszon, a világ leghidegebb földrészén is rendkívül hosszú hőhullámot észleltek a mostani déli féltekei télben.

Magyar ökológusok is részt vettek annak a tanulmánynak az elkészítésében, amely kimutatta, hogy az európai őserdők, öreg erdők szénmegkötése sokkal nagyobb, mint korábban gondolták.

Idén csütörtökre esik a túlfogyasztás napja: a Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén augusztus 1-jén lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, valamint elnyelni.

Hétfőn is megdőlt a globális melegrekord, derül ki a klímaváltozást figyelő szolgálat szerdai bejelentéséből.