Az Antarktisz Földünk egyik legzordabb és legelzártabb területe, hagyományosan hóval és jéggel borított kontinensként ismert. Azonban az elmúlt évtizedekben a klímaváltozás hatásai itt is érezhetővé váltak, különösen az Antarktiszi-félszigeten, ahol az új kutatások szerint drámai változásokon megy át a növényzet.
Az Exeteri és Hertfordshire-i Egyetemek, valamint a Brit Antarktiszi Felmérés kutatói által végzett új tanulmány kimutatta, hogy az Antarktiszi-félsziget növényzetének kiterjedése több mint tízszeresére nőtt az elmúlt négy évtized során. A kutatók műholdas adatokat használtak, hogy felmérjék, miként reagál a térség az egyre gyorsuló ütemben zajló klímaváltozásra – írja a Science Daily.
Kizöldül az Antarktiszi-félsziget
A kutatás szerint
a növényzettel borított területek kiterjedése 1986-ban még kevesebb, mint egy négyzetkilométer volt, ám ez a szám 2021-re közel 12 négyzetkilométerre nőtt.
A változás különösen az utóbbi években, 2016 és 2021 között gyorsult fel, amikor évente több mint 400 000 négyzetméterrel bővült a növénytakaró kiterjedése. Ez a tendencia az ember okozta klímaváltozás közvetlen hatásaira vezethető vissza, hiszen a félsziget, akárcsak sok más sarkvidéki terület, gyorsabban melegszik, mint a globális átlag.
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a mohapárnák növekedési üteme drámaian felgyorsult az elmúlt évtizedekben. A mostani műholdas adatok azonban megerősítik, hogy
a zöldülési folyamat nem csupán lokális jelenség, hanem szélesebb körben is megfigyelhető.
Hogyan néz ki az antarktiszi növényvilág?
Az Antarktiszi-félszigeten leginkább mohák találhatók, amelyek Földünk legszélsőségesebb körülményei között is képesek fennmaradni. Dr. Thomas Roland, az Exeteri Egyetem kutatója így fogalmazott: „A táj továbbra is szinte teljesen hóval, jéggel és sziklákkal borított, csupán egy apró részét hódította meg a növényzet. Ez az apró rész azonban drámai növekedést mutat, ami azt jelzi, hogy még az elszigetelt vidék is érintett az ember okozta klímaváltozásban.”
Megállíthatatlannak látszik a folyamat
A kutatók szerint, ahogy ezek az ökoszisztémák egyre inkább megtelepszenek, és a hőmérséklet tovább emelkedik, várhatóan a zöldülés folyamata tovább folytatódik. A növényzet szaporodása segíti a talajképződést is, amely eddig szinte teljesen hiányzott ezen a területen. A növényi anyag felhalmozódásával a talajban lévő szerves anyagok is gyarapodnak, amely más növények számára is megteremti a növekedés feltételeit.
A látszat ellenére ez a folyamat azonban nem minden szempontból pozitív.
Dr. Olly Bartlett, a Hertfordshire-i Egyetem kutatója arra figyelmeztetett, hogy a növényzet terjedése növeli annak kockázatát, hogy nem őshonos, invazív fajok is megjelenhetnek a térségben.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.
A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
