A tavalyi év volt a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta, és először lépte át a világ a globális felmelegedés küszöbértékét, vagyis az iparosodás előtti globális átlaghőmérsékletnél 1,5 Celsius-fokkal melegebb hőmérsékletet – erősítette meg pénteken kiadott elemzésében az Európai Unió Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálata (C3S).
A tudósok szerint a rekordhőmérsékletek elsősorban az emberi tevékenység okozta klímaváltozással állnak összefüggésben, de emellett olyan faktorok is szerepet játszottak benne, mint a csendes-óceáni El Nino időjárási jelenség, amelynek szintén hatása volt a globális hőmérsékletek emelkedésére.
A brit meteorológiai hivatal, a Kelet-angliai Egyetem és a brit Nemzeti Légkörtudományi Központ (NCAS) elemzései szintén arra az eredményre jutottak, hogy 2024 volt a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb éve a Földnek, és „valószínűleg” ez volt az első év, amelyben átléptük az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöböt.
A klímatudósok szerint egyetlen év, amelyben az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti értéket, még nem jelenti azt, hogy a világ elérte a globális felmelegedésnek ezt a szintjét, ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy már nagyon közel járunk hozzá.
A 2015-ben elfogadott globális párizsi egyezmény egyik legfontosabb kötelezettségvállalása, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg 1,5 Celsius-foknál többel az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet, hogy elkerülhetők legyenek az éghajlatváltozás legveszélyesebb hatásai.
A brit elemzések szerint a globális átlaghőmérséklet 2024-ben 1,53 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti átlagot, plusz-mínusz 0,08 Celsius fokos hibahatárral, ami valószínűsíti, hogy ez lehetett az első naptári év, amely meghaladta a küszöbértéket. Az adatsorban 2024 volt a 11. év egymást követően, amely elérte vagy meghaladta az iparosodás előtti szinthez viszonyított 1 Celsius-fokos emelkedést.
A Copernicus elemzése rámutatott, hogy a hőmérséklet a becslések szerint 1,6 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti, iparosodás előtti szintet, és 0,12 Celsius-fokkal az eddigi legmelegebb, 2023-as év globális átlaghőmérsékletét.
Az adatok szerint 2024 volt az eddigi legmelegebb év Európában, a hőmérséklet 1,47-Celsius fokkal lépte túl az 1991-2020 közötti referencia-időszak átlagát.
Az elemzés kiemelte, hogy globálisan az elmúlt tíz év mindegyike a legmelegebb tíz év közé tartozott a feljegyzések kezdetétől eltelt időszakban.
„Jelenleg a párizsi megállapodásban meghatározott 1,5 Celsius-fokos szint átlépésének határán táncolunk, és az elmúlt két év átlaga már most is e szint felett van” – mondta el Samantha Burgess, a C3S-t működtető Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) munkatársa.
„Ezek a magas globális hőmérsékletek, megfejelve a 2024-es rekordszintű globális légköri vízpárával, példátlan hőhullámokat és esőzéseket okoztak, milliók életét megkeserítve”
– fűzte hozzá.
Rowan Sutton professzor, a brit meteorológiai hivatal Hadley Központjának igazgatója szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés önmagában nem jelent még kritikus helyzetet az éghajlati hatások szempontjából,
„de a globális hőmérséklet minden töredékfoknyi emelkedése növeli a szélsőséges időjárási események gyakoriságát és súlyosságát, növekedik a tengerszint, és nő annak kockázata, hogy átlépjük a bolygót potenciálisan megváltoztató fordulópontokat, mint például az amazóniai esőerdők biomjának összeomlása, illetve a grönlandi vagy az antarktiszi jégtakaró összeomlása”.
Sutton véleménye szerint ez a mérföldkő azt jelzi, hogy milyen sürgető a jövendőbeli felmelegedés minimalizálása.
Joeri Rogelj professzor, a londoni Imperial College klímaváltozással foglalkozó Grantham Intézetének munkatársa ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a nap- és szélenergia költsége gyorsan csökken, és sok országban már olcsóbb, mint a fosszilis tüzelőanyagok.
„A kormányok egészséges gazdaságot építhetnek erősebb és célzottabb lépésekkel, amelyek felgyorsítják a tiszta energiára való áttérést” – hangsúlyozta - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
