Megállapodás született az ENSZ bakui klímakonferenciáján a hétvégén. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap úgy foglalt állást, hogy az egyezmény a klímaegyüttműködés és finanszírozás új korszakát jelzi, a fejlődő országok képviselői viszont keveslik az eredményt.
A megállapodás központi célkitűzése 2035-ig évi 300 milliárd dollár klímafinanszírozás, ami háromszorosa a 15 évvel ezelőtt kitűzött 100 milliárd dolláros célnak, de elmarad a szakértők szerint szükséges, évi több mint 1000 milliárd dollártól.
Ezenfelül további donorországokat is arra akarnak biztatni, hogy önkéntes alapon vegyenek részt a finanszírozásban.
Von der Leyen szerint a maratoni hosszúságú megbeszélések nyomán született megállapodás „befektetéseket ösztönöz majd a zöld átmenetbe, segít a károsanyag-kibocsájtás csökkentésében, és növeli az ellenállóképességet a klímaváltozás tükrében”.
„Az EU továbbra is vezető szerepet fog betölteni, a legsérülékenyebbekre összpontosítva támogatását”
– tette hozzá bejegyzésében az X közösségi oldalon.
A kevésbé fejlett államok azonban kudarcnak tartják az eredményt. A legszegényebbek csoportja egy közös nyilatkozatban kevéssé ambiciózusnak minősítette a megállapodást. Nigéria képviselője viccnek és sértőnek nevezte a megszületett egyezséget, Bolívia képviselője pedig úgy fogalmazott, hogy a fejlődő országokat „magukra hagyják szenvedésükkel” a klímaválság közepette.
Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint a megállapodás fontos jelzés, amely a nehéz geopolitikai helyzet ellenére született meg. Kijelentette, hogy most a világ vezető gazdaságain a sor, hogy „egy félig-meddig megbízható életbiztosítást kössenek a legszegényebbek számára”. „Ezt az EU önmagában nem tudja megtenni” – hangsúlyozta a német diplomácia vezetője, Kínára és a tehetős Perzsa-öböl menti államokra is célozva, amelyek egyelőre vonakodnak ettől.
António Guterres ENSZ-főtitkár reményét fejezte ki, hogy a konferencián részt vevő mintegy 200 állam az ígéreteit „teljes körűen és határidőre” teljesíteni is fogja. „Az ígéreteknek gyorsan pénzzé kell válniuk!”
– emelte ki.
Joe Biden leköszönő amerikai elnök történelmi eredménynek nevezte a megállapodást. Kijelentette azt is:
„senki sem képes visszájára fordítani vagy lelassítani a megújuló erőforrások Egyesült Államokban és más országokban zajló forradalmát, még akkor sem, ha egyesek ezzel próbálkoznának”.
A 2015-ös párizsi tárgyalásokon elért megállapodás értelmében a gazdag országok kötelesek segíteni a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett országokat.
A fejlődő országok korábbi összegzések szerint 1300 milliárd dollárt kérnek az aszályok és az árvizek elleni védekezésre, a tengerek emelkedéséhez és a szélsőséges hőséghez való alkalmazkodás elősegítésére, a szélsőséges időjárás okozta károk megtérítésére, valamint a tiszta energiára való átállásra - közölte a hirado.hu.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
