Az intenzív zöldségtermesztésben az öntözés összekapcsolódik a tápanyagellátással, nem tiszta vizet adunk a növényeknek, hanem tápoldatot
Már többször írtam cikkeimben erről a témáról, de úgy látom, hogy sokan még nem tudják felfogni ennek jelentőségét.
Negatív élményben mostanság mindnyájunknak van bőven része, ám a legtöbbet talán a fóliás zöldségtermesztők stresszelnek.
Sajnos a jó minőségű vetőmagvak árai elég borsosak lesznek, de ettől függetlenül meg kell vásárolni azokat idejében.
Mielőtt a közeg az ültető edényekbe kerülne, még sok tennivaló vár a termelőre. Ezeket az ültetést megelőző előkészületeket szeretnénk most áttekinteni.
Sok termelő küzd azzal a problémával, hogy nem megfelelőek a talaj adottságai a különböző kultúrák (legfőképp az uborka) termesztésére.
Így év elején elengedhetetlennek tűnik a mögöttünk hagyott 2020-as esztendő tapasztalatainak összegzése már csak azért is, hogy sikeresen megbirkózzunk az előttünk álló 2021-es év feladataival, és szembe tudjunk nézni az újabb kihívásokkal.
Az egyik legnehezebb kérdés a zöldségtermesztésben a palántanevelés, de különösen a fóliasátrakban, mert itt dől el a sorsa a további eredményes munkánknak. Én a palántanevelést mindig egy csecsemőhöz hasonlítom, aminek meg kell adni mindent, amit követel a szervezete.
Az új zöldséghajtatási szezon indulásával nagyon sok termelő részéről felmerült a fajtaválasztás kérdése. Többségüknél ezt valóban a váltás szándéka indokolja, azonban nagyon sokan vannak, akiket „csak” a kíváncsiság vezérel.
Szőlősvégardóban megnyílt egy agrokémiai laboratórium és szaktanácsadói iroda, amely alapfeladata a háztáji és egyéb gazdaságok talajmintáinak vizsgálata, illetve ez alapján a műtrágyák célszerű használatával való szaktanácsadás lesz.
Közutak, vízelvezető csatornák, víztartók, teraszfalak építése és javítása, a talaj elegyengetése, planírozása, a frissen forgatott homokterületek megkötése – mind olyan munka, amit télen alkalomadtán célszerűen elvégezhetünk, s el is kell végeznünk.
Barkaszi Ferenctől, a Kárpátaljai Vállalkozók Szövetségének (KMVSZ) falugazdász-szaktanácsadójától először azt kérdeztük, hogy szélsőségesnek tekinthető-e a 2020-as év időjárása?
Cikksorozatunk előző részeiben megtárgyaltuk, hogy milyen szempontok szerint kell felépítenünk a palántanevelő fóliasátrat, milyen fűtési rendszerrel és mesterséges pótmegvilágítással kell azt felszerelnünk ahhoz, hogy szép, fejlett, zömök palántákat tudjunk kinevelni a téli időszakban is. Azonban az idő gyorsan szalad, s már most el kell gondolkodnunk azon, hogy mikor és mibe fogunk vetni.
A fejes saláta hajtatásáról szóló előző cikkünkben áttekintettük a saláta sikeres termesztéséhez szükséges megfelelő fajták és a vetési, ültetési idők kiválasztását.
A biotrágyák többéves használata rontja-e a talaj minőségi mutatóit? Sajnos még ma is ilyen kérdésre kell válaszolnom, pedig már nagyon sokszor írtam erről a cikkeimben, tudományosan alátámasztott eredményeket tártam az olvasók elé.
A tavalyi (2020-as) év szinte minden termelő számára nehéznek bizonyult, de a legnagyobb „csapást” talán mégis azok a termelők szenvedték el, akik a saláta termesztésével foglalkoztak.
Szeretnék szólni azokról a problémákról, amelyek az elmúlt esztendőben különösen érintették a mezőgazdasági termelőket. Az időjárási viszonyok, amelyek lényegesen befolyásolják a mezőgazdasági termelést, igen mostohák voltak.
Kárpátalján elég volt negyedszázad, s az oly sikeres és híres háztájizásnak nyoma sem maradt. A baj az, hogy az ehhez szükséges tudás nagy része is kezd veszendőbe menni.
A sikeres palántaneveléshez nem egyszerűen egy megbízható fűtőeszközre, hanem fűtőberendezésre van szükség.
A koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések tavasszal akkor léptek életbe, amikor a fűtött fóliaházakban beérett az uborka első termése, és a hideghajtatásban nevelt hónapos retek felszedése ugyancsak időszerűvé vált.
A bimbóskel tápanyagban gazdag téli zöldségféle. Magas C-vitamintartalma szinte nélkülözhetetlen táplálékká teszi, különösen a téli időszakban, amikor olyan kevés a természetes vitaminforrás.
Már régen akartam írni részletesen a termelőknek a humátokról, függetlenül attól, milyen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.
Kárpátalján a fóliás zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdák döntő többsége maga neveli a palántákat. Ezért az elkészült fóliasátrak mellé be kell terveznünk a palántanevelő fóliasátrat is.
Ezúttal a biológiai eredetű gomba- és baktériumölő szerekről szeretnék írni. Az utóbbi időben már sokan használják a zöldségtermesztésben, különösen a fóliasátrakban.
Sándor Miklós, aki Csongoron családjával fóliagazdaságot üzemeltet, azt vallja, hogy bármit is hozzanak az elkövetkező évek, a minőségi zöldségfélék iránti kereslet nem szűnik meg.
A metélőhagyma vékony, hengeres levelei kellemes ízűek, nem csípősek és illatuk is jóval visszafogottabb, mint a többi hagymáé. Érdemes tehát a konyhaablakban, verandán néhány tövet télen is hajtatni. Azokról mindig csak az éppen szükséges mennyiségben vágjuk le a leveleket és aprítsuk a vajas kenyérre, vagy keverjük a körözöttbe.
A zöldhagyma termesztése során felmerülő további kérdések megválaszolásával szeretnénk segítséget nyújtani azoknak a termelőknek és érdeklődőknek, akik a lehető legkorábban és a legjobb minőségben szeretnének zöld hagymaszárat termeszteni.
Több lábon állni most a kor szigorú parancsa, vallja Szanyi Km Ferenc, aki Nagydobronyban gazdálkodik népes családjával. Többféle kultúrával foglalkozni eddig is megérte, mivel ha az egyik mind hozam, mind jövedelem szempontjából gyengébben sikerült, akkor kisegített bennünket a másik.
Egyre népszerűbb délszaki jövevény a datolyaszilva, amely a jelek szerint nálunk is megtalálja életfeltételeit.
A zöldhagyma egy sokak által kedvelt zöldségnövény. Ez a növény jelenti a téli és kora tavaszi időszakban az első vitamint.
Szeretném felhívni a kedves termelők figyelmét: azok, akik a közeljövőben jó és minőséges termékeket szeretnének termelni és jövedelmezővé tenni a termesztést, akkor csak egy reális kiút van, függetlenül attól, milyen kultúrával foglalkozik: az agrotechnikai követelményeket be kell tartanunk.