Palántanevelés a fóliasátrakban

Az egyik legnehezebb kérdés a zöldségtermesztésben a palántanevelés, de különösen a fóliasátrakban, mert itt dől el a sorsa a további eredményes munkánknak. Én a palántanevelést mindig egy csecsemőhöz hasonlítom, aminek meg kell adni mindent, amit követel a szervezete.

Sajnos sok termelő nem veszi kellően figyelembe a palántanevelés alapvető követelményeit, és ebből kifolyólag sok probléma merül fel. Például nemrég egy kedves termelő telefonált nekem, hogy még alig keltek ki az uborkamagvak a földből és máris elkezdtek hervadni. Milyen okok vezettek ehhez? Sokáig faggattam kérdéseimmel, míg kiderült a valószínű ok. Erről szeretnék írni, mert ugyanezek a problémák meg fognak jelenni más termelőknél is.

Először is, amit tudni kell a palántanevelésről, hogy csak ellenőrzött, jó minőségű csávázott magot vessünk. A másik, nem kevésbé fontos feltétel, hogy csak speciális földkeveréket vásároljunk, ami mentes (steril) a kórokozóktól és a kártevőktől. Ne használjunk saját készítésű, úgynevezett „magházföldet”, mert tele van kártevőkkel és kórokozókkal! A megfelelő földkeverékeket meg lehet vásárolni a virágüzletekben és mezőgazdasági boltokban, és ami nagyon pozitív: a palántanevelési időszakban lényegében nem kell pótolni semmiféle tápanyagot.

A harmadik, ami nagyon fontos, a fűtés. Ezzel kapcsolatosan merült fel az említett termelőnél is a probléma. A palántaneveléskor a fóliasátorban legalább plusz 20–22 °C fok hőmérsékletnek kell lenni, és nem szabad, hogy ingadozás legyen. A legtöbb termelőnél vaskályhát vagy más egyéb fűtőtestet használnak, ami csökkenti a relatív páratartalmat. Egyszóval a levegő nagyon száraz és ezért a kis palánták elhervadnak. Sokan úgy gondolják, hogy ez valami betegségnek a jele (pl. palántadőlés). Ez ellen csak úgy tudunk védekezni, hogy naponta „ködösítjük” a levegőt (beszórjuk vízzel) és ezzel emeljük a páratartalmat. Úgy gondolom, ez mindenkinek elérhető.

A negyedik, amire különös figyelmet kell fordítani a palántaneveléskor, hogy a növények egész nap kellő mennyiségű fényt kapjanak, mert a palánták fényigényesek. Ha szükséges, akkor ki kell egészíteni speciális lámpákkal, mert a palánta nyurgulásnak ez az oka.

A palántaneveléskor megjelenhetnek egyes kártevők és kórokozók is a leveleken, különösen akkor, mikor már több van belőlük. Különös figyelmet kell fordítanunk a tetvekre – amit jól lehet látni – és az atkákra is. Erre a kártevőre különös figyelmet kell fordítanunk, mert szabad szemmel nem látjuk, de a kártétele alapján meg tudjuk állapítani. A leveleken kis méretű szúrások jelennek meg és a levélfonák oldalán észre lehet venni a takácsatka fejlett egyedeit, amelyek pókhálóval vannak bevonva. Ilyenkor ajánlatos elkezdeni a védekezést, nehogy nagyon felszaporodjanak.

Milyen vegyszereket is ajánlatos használni ilyenkor? Én ajánlanám a Karate–Zeon 0,03% – 3 ml 10 liter vízhez + Sanmite 10 gramm 10 liter vízhez. Ez a szerkombináció elpusztítja mind a tetveket, mind az atkák minden fejlődési fázisát. A kórokozók közül ilyenkor már megjelenhet a baktériumos szögletes levélfoltosság, ami ellen valamely réztartalmú szerrel védekezünk (például Champion 0,3% – 10 liter vízhez 30 gramm). A stresszhatás kivédésére humát tartalmú szereket használunk, ezeknek a természetes anyagoknak pozitív hatásuk van a növényekre a külső tényezők (stresszek) enyhítésére, például Rost koncentrátum 0,1% vagy Humifild”0,1% –10 gramm 10 liter vízhez. Ha ezeket a követelményeket betartjuk, jó erős palántákat fogunk ültetni, ami a bő termés záloga.

Várom továbbra is kérdéseiket és szívesen válaszolok Önöknek. Tel.: 0975166318 vagy 0503723469.  

Novák András,
a Terra Dei szaktanácsadója