Fóliás zöldségtermesztők nagy próbatétele - Orkán erejű szél, belvíz, kemény mínuszok

Napokon át süvít az orkánerejű szél, öreg fák ágai zuhannak az úttestre, a gázkazán fémből készült kéménye erősen inog, az éjszaka pedig kemény mínuszokkal érkezik. Reggelre nem indul az autó, az akkumulátor ugyanis lemerült... Negatív élményben mostanság mindnyájunknak van bőven része, ám a legtöbbet talán a fóliás zöldségtermesztők stresszelnek. Egyrészt azon izgulnak, hogy az újra és újra felerősödő szélviharban egyben marad-e a fóliasátor, másrészt pedig amiatt aggódnak, hogy mi lesz az elvetett retekmagvakkal, a zsenge saláta és karalábépalántákkal.

– Viharkárokat szerencsére még nem jeleztek a velem kapcsolatban álló termelők – tájékoztat Nagy Csaba, a Kárpátinfo állandó mezőgazdasági szakírója, a Pro Agricultura Carpatika falugazdásza, aki elsősorban a Dercen, Fornos, Beregsom, Szernye környékén gazdálkodó termelők munkáját segíti. – Köszönhető legfőképpen annak, hogy gazdatársaim túlnyomó része már korszerű, félgömbölyített, magas légterű hajtató berendezéssel rendelkezik. Ezeken jól megfeszíthető a fóliapalást, biztonságosak, precízen elkészítettek a szellőzőnyílások, így nem csattogtatja őket a szél, mint azokat a régebbieket, amelyeknek háromszög kiképzésű a teteje. Földműveseinket inkább az elvetett vetemény miatt tölti el aggodalom. Illetve sok helyen a belvíz okoz komoly fejtörést. A fóliaházak körül ugyanis annyira átázott a talaj, hogy a víz beszivárgott a belső térbe, lehetetlenné téve a talajművelési és vetési munkálatok végzését. Bizony jó volna, ha a továbbiakban az égi áldás hó formájában érkezne, és az lassan olvadna el.

– Milyen mínuszokat bír ki a hónapos retek?

– Az a retek, amelyiket már két-három szikleveles állapotában ért a mostani lehűlés, mínusz 4-5 fokot is elvisel, ám amelyik nemrég csírázott ki, az ennél sokkal érzékenyebb. Természetesen egyik termelő sem akar a végső határig elmenni, így mindent megtesz a zsenge növények megvédése érdekében. A fóliaházat ilyenkor egyrészt nagyjából embermagasságban belső takarással védjük, közvetlenül a földfelszínt pedig két, esetleg három rétegű fátyolfóliával. Ahol pedig már kikelt a retek, ott fóliaalagutat készítünk, hogy a védőpalást ne érintkezzen közvetlenül a hajtásokkal. Némi szerencsénk van abból a szempontból, hogy kevesebb volt a borúsabb periódus, hogy elég hosszan sütött a nap. Még kemény fagyok idején is a fóliaház levegője kora délutánra akár 16-18 fokra is felmelegszik, s így a talaj sem fagy át. A nagylégterű fóliaház előnye az is, hogy lassabban hűl le benne a levegő. Azok az idősebb termelők, akik 25-30 évvel ezelőtt kötelezték el magukat a fóliázással, állítják, hogy mínusz 15 fokig – ismétlem, dupla, illetve tripla fátyolfóliás takarással – meg tudják védeni az elvetett retket.

– Mi a helyzet a palántanevelő fóliaházakban?

– Ezek ugye jóval kisebb méretű létesítmények, viszont itt álladóan tartani kell legalább a 18-19 fokos hőmérsékletet, ami csak úgy érhető el, ha az asztalok aljában sűrűn húzódnak a vegetációs fűtés csövei, s erre még hőlégbefúvóval is rásegítünk. Tesszük ezt azzal a céllal is, hogy ne legyen túl párás a hajtató berendezés levegője, mivel így elkerülhetjük a gombás fertőzéseket. Természetesen emellett pótmegvilágítás is szükséges. Egyébként a tavaly tavasszal megtapasztalt kudarcok miatt gazdatársaim sokkal óvatosabbak.

– Jónéhányan emlékezünk még rá, hogy a legszigorúbb karanténszabályokat a hatóságok tavaly akkor vezették be, amikor a fűtetlen fóliaházakban beérett a hónapos retek, és a fűtött hajtató berendezésekből kikerültek az uborka első tételei.

– Március végén a nagybani zöldségpiacok ajtajára hosszú hetekre országszerte lakat került. Szerencsésnek mondhatták magukat azok a zöldségtermesztők, akik – igaz, hogy többnyire önköltségi ár alatt – el tudták adni a korai termést. Bízva abban, hogy ilyen áldatlan állapotokkal nem kell majd ismét szembenézni, sorstársaim a korábbinál átgondoltabban választották meg a palántanevelés időpontjait. Magyarán azt néhány héttel későbbre halasztották.

– Mit is jelent ez a gyakorlatban?

– Az uborkatermesztők január eleje helyett például most a hónap végén vetették el a szaporítóanyagot, a paradicsomtermesztők pedig, akik máskor már az előző év decemberében végeznek ezzel a tennivalóval, most szintén csúsztattak legalább három hetet. Tavaly még egy tapasztalattal lettünk gazdagabbak. Egy évvel ezelőtt ugyanis szembesültünk azzal, hogy a járvány ideje alatt végig visszafogott volt a kereslet. És az is tény, hogy a korai zöldségfélék első tételeire alig volt vevő, így kimagaslóan magas árat ezekért nem is tudtunk kérni.

Mindazonáltal termelői körzetemben többnyire optimisták a gazdák. Köszönhető ez annak is, hogy a 2020-as esztendő a fóliás zöldségkertészek számára csak az elején volt gondokkal terhes, a szezon nagy részében tisztességes haszonnal sikerült értékesíteni a zöldségféléket. Igaz, meg is tettünk mindig annak érdekében, hogy minidig kiváló termék kerüljön a vásárló asztalára.

Kovács Elemér