Növénytermesztés

Az utóbbi időben lehulló csapadék sok korrekciót fog hozni a növényvédelmi munkálatokban.

Az ember által felborított természeti egyensúly, a monokultúrás növénytermesztés újabb és újabb kórokozók, kártevők tömeges felszaporodásához vezet. Így jártunk a paradicsom sztolburja esetében is.

Idén biztos, hogy nem lesz korai szüret, állítják egybehangzóan a kárpátaljai szőlősgazdák. Kedvenc növényük ugyanis a tél és koratavasz folyamán óvatos duhajként viselkedett.

Ezúttal szeretném felhívni a termelők figyelmét az uborka legelterjedtebb betegségeire, ami lényegesen befolyásolja a terméshozamot.

A szilvahimlő vírus, avagy a Plum pox vírus (PPV) a csonthéjasok közül elsősorban a szilván, a kajszibarackon és az őszibarackon terjed, de megfertőzheti a meggyet, a cseresznyét, a mandulát is.

A cukkini talán nem a legnépszerűbb zöldség, de az elmúlt években egy igen „felkapott” növénnyé nőtte ki magát. Egyre gyakrabban megtalálni a kiskertekben és a piacokon egyaránt.

Aligha kell bizonygatnunk az ellenálló szőlőfajták előnyeit. Óriási érték, hogy az érés előtt álló fürtöket nem kell permetezőszerekkel szennyezni, mert erre egyszerűen nincs szükség, így félelem nélkül fogyaszthatjuk.

Legalább a termés mennyiségének 20-30 %-át a betegségek viszik el, de vannak olyan évek, különösen, ha a vegetációs időszakban nagy mennyiségű csapadék hull le és ilyenkor a betegségek járványszerűen terjednek – még az 50 %-át is elviheti a termésnek.

Sok fóliás paradicsomtermesztőnek okoz gondot a helyes generatív-vegetatív egyensúly fenntartása. Vagy akkora lombot nevel a tő, hogy a virágot is lerúgja, vagy olyan kicsit, hogy az már nem képes kinevelni a termést.

A málnaültetvény optimális tápanyagellátása meghatározza a növények növekedését, fejlődését, hozamát.

Aki már hajtatott zöldséget, jól tudja, milyen „úri” dolog akkor enni a saját termesztésű retket, hagymát, paradicsomot, paprikát, amikor a szabad földben jószerivel éppen csak elültették, vetették. Aki még nem próbálta, annak számára nyitott a lehetőség, hogy akár 2-3 héttel korábban szüreteljen.

A gumószeller is, akár egyéb más zöldségféle, egy nagyon egészséges, az emberi szervezet számára kiváló tápanyag- és vitaminforrás.

Elérkezett az az időszak, amikor egy nagyon fontos és célzott védekezési módszert kell megvalósítanunk az őszi kalászosoknál – a vegyszeres gyomirtást. Felmerül a kérdés: mikor és milyen gyomirtókat kell használni, hogy maximális hatékonyságot érjünk el?

Sok növénykedvelőnek okoz gondot a citromfélék terméketlensége. Borsos áron kapható oltott citrom és narancs, ám akkor oda a kísérletező kedvű kertbarát sikerélménye.

Mikor hűvös-esősre vált az időjárás, a fóliás uborkatermesztők aggódva figyelik a termést. Nem elég, hogy a hideg miatt kevesebb, de a csúcsuktól kiinduló rothadás miatt ennek is egy jelentős része eladhatatlanná válik.

A sárgarépa-termesztéséhez a sík fekvésű, gyomokkal nem fertőzött, talajlakó kártevőktől mentes területek alkalmasak.

Szeretnék részletesen beszámolni Önöknek a biotrágyák használatáról a szabadföldi zöldségtermesztésben és a fóliákban is a vegetációs időszak alatt.

Kárpátalján az ökológiai viszonyok ideálisak a dió termesztéséhez. De, mint tapasztaljuk, a hagyományos diótermesztésnek nincs jövője (lásd a kórokozók és kártevők elleni védekezést). Ne felejtsük el, ez a jövő kultúrája.

Március 25-e Gyümölcsoltó Boldogasszony napja a kalen­dáriumban. Ez utalás arra a kitűnő megfigyelésre, hogy ez idő tájt lehet a szabadban sikeresen oltani, például a megunt fajtáinkat így lecse­rélhetjük, új fajtákat helyez­hetünk a dajkafák idősebb ágaira, megifjíthatjuk és át­olthatjuk az egész fát.

Nagyon sok kárpátaljai gazda tért át az egyre nehezebben termeszthető uborkáról a paradicsom hajtatására

Akárhogy is nézzük, a kolhozok felszámolása óta több mint húsz esztendő telt el. A Legfelső Tanács által elfogadott törvény ugyanis akkor kimondta, hogy a kollektív gazdaságok vagyonának a felosztása 2020 tavaszára be kell, hogy fejeződjön.

A szeszélyes tavaszi időjárás, sajnos, megmutatta, hogy több gazdának is felületes elképzelése van a fóliaházak klímaszabályozásának fontosságáról.

Mire kell különös figyelmet fordítani a kora tavaszi munkálatoknál az őszi kalászosoknál és a gyümölcsösökben?

A fiatal gyümölcsfák koronaalakítása elsősorban a művelési rendszertől és az ültetési anyagtól függ. A telepítést végezhetjük egyéves suhánggal, egy- vagy kétéves koronás oltvány, vagy knipp fával. Az utóbbi időben egyre jobban terjed a félkész (szemzett) oltvánnyal való telepítés. Ennek elsősorban költségkímélő hatása jelentős.

Sokan érdeklődtek a napokban, hogy célszerű-e elkezdeni az őszi kalászosok fejtrágyázását nitrogén hatóanyagú műtrágyákkal. Úgy néz ki, hogy az utóbbi napokban az időjárási viszonyok hirtelen megváltoztak, a napi max. hőmérséklet elérte a plusz 8-10 °C-ot, a kevés hó, ami eltakarta a növényeket, gyorsan elolvadt.

A Péterfalván élő Szabó Károly több mint húsz éve foglalkozik zöldségtermesztéssel. Családi vállalkozásában egészséges, jó minőségű zöldségek találhatóak, melyeket nagy odafigyeléssel gondoz. Vele beszélgettünk sikerekről, tervekről.

Azoknak a termelőknek, akik szeretnének minél kevesebb növényvédő szert használni a zöldségtermesztés során, fontos figyelembe venni és nyomon követni a kártevők rajzását.

A COVID járvány, valamint a tűzifa hiánya rányomja a bélyegét a 2021-es hajtatási szezonra. Jelentősen lecsökkent azoknak a gazdáknak a száma, akik bevállalták a februári ültetést. A termelők többsége a biztonságra játszik, s csak jelentős csúszással, március közepétől tervezik a palánták kiültetését.

Először is kezdjük azzal, hogy milyen kórokozók és kártevők ellen végezzük a kora tavaszi famosatást. Az almatermésűeknél (alma, körte, birs) a tetvek, atkák, pajzstetvek téli stádiumát pusztítjuk el, a kórokozók közül szeretném kihangsúlyozni a varasodás, lisztharmat téli formái elleni védekezést.

A járványszerűen terjedő uborka tőhervadása miatt a kárpátaljai magyar fóliakertészek tömegesen állnak át valamilyen más zöldség hajtatására.