Minden ember vágyik az elismerésre, akár családtól, barátoktól, szerelmétől, akár magától Istentől.
A modern világ arra hív és buzdít, hogy az „én” kiteljesedjen benned.
A mi tájainkon, de szinte mintha egész Európában fogytán lenne a remény, kezdte előadását Böjte Csaba.
Egy a lényeg, egy a fontos: nem beletörődni, hanem kérni, keresni, zörgetni a végsőkig – mert nincsen Isten nélkül segítség és üdvösség.
A világegyházban a legnagyobb Mária-ünnep.
Valószínűleg mindannyiunkban legalább egyszer felmerült már az a kérdés, hogy végül is mi egészen pontosan a feladatunk hívő emberként ebben a világban.
„De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” (Ézs 40,31)
Sokszor hallottunk már arról, hogy milyen nagy ereje van a kimondott szónak, és ez így is igaz.
Kedves Olvasóm, akármilyen terhekkel vagy örömökkel indulsz ma, várhatnak rád nehéz találkozások és olyan élethelyzetek, amiken nem tudsz változtatni, ne feledd, hogy Coram Deo, Isten színe előtt élsz.
Egy fekete fejkendő. Zsoltároskönyv a kézben. Mindig ugyanaz a hely a padsorok között.
Jézus Krisztus mondja: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.”.
Meg kell tapasztalni, hogy Isten tud gondot viselni a kevésből is, sőt olyan forrásokat tud megnyitni, amelyekről én álmodni sem mertem volna.
Teljesítményközpontú világunkban az az elvárásunk, hogy ha valamibe belekezdünk, annak minél hamarabb eredménye legyen.
Nagy csodák történnek, amikor porrá ég a hiúságod, ami tökéletlen emberek rajongását keresi.
Pünkösd után fontos, hogy ne zárjuk be magunk után azt az ajtót, amin ki és be szeretne járni a Lélek.
Hiszen a csend is tudna beszélni, ha hagynák és kapna időt, csak senki nem akarja hallani.
A Szentlélek Isten Gyarapító Isten, de ugyanakkor titokzatos is. Nem tudjuk, mikor és hol fog gyarapítani, de abban biztosak lehetünk, hogy fog.
2025 pünkösdjének másodnapján elővesz minket ez az igevers és megerősíti a régi, talán már megfakuló, elfelejtett ígéreteket.
Van úgy, hogy nem tudom, mit válaszoljak a gyermeknek, aki arról kérdez, hogy néz ki a mennyország és egyáltalán hol van.