A Naprendszeren kívüli bolygók kutatása immár három évtizedes múltra tekint vissza, Didier Queloz pedig a kezdetektől ott állt a távcsövek és spektrográfok mögött. A saját csillagukat néhány nap alatt megkerülő „forró Jupiterek" felfedezésétől az élet nyomainak kereséséig eltelt időszakon kalauzolta végig a közgyűlés résztvevőit és vendégeit a svájci asztrofizikus.
A PhD-mat e szerkezet mellett végeztem, szóval minden apró kis alkatrészét ismerem – úgy hívták, ELODIE" – mutatta be előadásában Didier Queloz azt a spektrográfot, amellyel 1995-ben témavezetőjével, Michel Mayor csillagásszal felfedezték az első, Naprendszeren kívüli, Naphoz hasonló csillag körül keringő bolygót. Ez volt az 51 Pegasi b, egy a Jupiterrel összemérhető tömegű, ugyanakkor csillagához igen közel keringő bolygó - írja az origo.hu.
Exobolygó-kutatói szaknyelven egy „forró Jupiter".
Queloz előadásában gyorsan végigpörgette univerzumunk történetét és a csillagrendszerek vizsgálatának háromezer éves múltját, hogy némiképp kontextusba helyezze az utóbbi harminc évet, amikor valóban elindulhatott a Naprendszerünkön kívüli bolygók kutatása. A ma már ötezernél is több ismert exobolygó jellemzőiről készített statisztikák éppannyira mutatják a távoli csillagrendszerek tulajdonságait, mint mérési módszereink jelenlegi korlátait – az igazán Föld-szerű bolygók észlelésére ugyanis éppen bolygónk kis mérete és viszonylag hosszú keringési ideje miatt a közelmúltig nem sok esély volt.
A svájci asztrofizikus előadásának második felében az élet exobolygókon kimutatható nyomainak kereséséről beszélt. A Föld rekonstruált őstörténetéből láthatjuk, hogy az élővilág igencsak nyilvánvaló nyomokat hagy egy bolygó légkörében. Az ilyen nyomok – például az oxigén jelenléte, egyes gázok mennyiségének jellemző arányai – pedig ma már az exobolygók esetében is vizsgálhatók.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
