Sok csecsemő már a születésekor hordoz olyan géneket, amelyek ellenállóvá teszik a baktériumokat a gyógyszerekkel szemben. Ez az antibiotikum-rezisztencia komoly nehézséget jelenthet a későbbi orvosi kezelések során. A thesszaloniki Arisztotelész Egyetem szakemberei 105 újszülött első székletét elemezték, hogy felmérjék a helyzet súlyosságát.
Az Argyro Ftergioti vezette kutatócsoport az újszülött minták vizsgálata után Münchenben, az Európai Klinikai Mikrobiológiai Társaság (ESCMID) kongresszusán mutatta be az eredményeket. A tanulmány igazolta, hogy az antibiotikum-rezisztencia már az élet legelső napjaitól kezdve jelen van a gyermekek szervezetében – írja a Bild.
Szinte minden vizsgált mintában azonosítottak olyan géneket, amelyek akadályozzák a gyógyszerek hatékonyságát.
Az antibiotikum-rezisztencia korai jelei a vizsgálatok alapján
A szakértők a babák első székletét, a magzatszurok néven ismert mintákat elemezték. Ez a sötét, zöldes-fekete anyag a születést követő 24–48 órában ürül ki, és főként elhalt sejtekből, epéből, valamint magzatvíz-maradványokból áll. A vizsgálat során kiderült, hogy egy-egy mintában átlagosan nyolc különböző rezisztenciagén található - írja az origo.hu.
Két típus, az oqxA és a qnrS kiugróan gyakran, a babák 98 és 96 százalékánál előfordult. Ezek a gének teszik ellenállóvá a baktériumokat a leggyakrabban használt antibiotikumokkal szemben.
A tudósok olyan géneket is találtak, amelyek a baktériumokat képessé teszik bizonyos enzimek termelésére. Ezek az enzimek hatástalaníthatják a jól ismert gyógyszereket, például a penicillint. Különösen aggasztó, hogy a minták 21 százalékában a rendkívül erős, széles spektrumú antibiotikumok (karbapenemek) elleni védelmet is kimutatták. Dr. Ftergioti hangsúlyozta, hogy ez a mintázat már az élet kezdetén rögzül az újszülöttekben. A kutatók szerint a gének ilyen korai sokszínűsége és a veszélyes ellenálló képesség jelenléte komoly figyelmet érdemel.
Mi okozhatja az újszülöttkori antibiotikum rezisztencia kialakulását?
A szakemberek szerint az újszülöttkori antibiotikum rezisztencia kialakulása több okra vezethető vissza. A babák a gének egy részét valószínűleg az édesanyjuktól kapják meg a születéskor, de a korai kórházi környezet is meghatározó lehet. Az adatok szerint például egy bizonyos gén (msrA) gyakrabban fordult elő azoknál a csecsemőknél, akiknek az édesanyja a terhesség alatt kórházi kezelést kapott.
Emellett magasabb volt a rezisztenciagének száma azoknál az újszülötteknél, akiknek az első 24 órában vénás katéterre volt szükségük. Ez egyértelműen jelzi, hogy a nagyon korai orvosi beavatkozások is hatással vannak a folyamatra.
A mikrobiom fejlődése és a jövőbeli kilátások
A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség a jelenség pontos megértéséhez. Fontos kideríteni, hogyan hat ez a korai génkészlet a gyermekek mikrobiomjára – azaz a szervezetükben élő mikroorganizmusok összességére. Kérdéses az is, hogy mindez növeli-e a későbbi fertőzések kockázatát a fejlődésük során.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
