Mindenki megszenvedi a kamaszkort, de a lányok kicsit jobban, mert náluk hamarabb beköszönt és intenzívebb hormonális változások kísérik, amelyek befolyásolják az alvást, a hangulatot és a stresszkezelést. Az, hogy ki hogy éli meg a pubertás átalakulásait, mennyire sínyli meg a metamorfózist, attól is függ, hogy áll hozzá környezete, milyen elvárásokkal kell szembesülnie, és ezek mennyire hatnak rá.
A pubertás sokkal jobban megviseli a lányokat, mint a fiúkat, és ennek nem csak hormonális magyarázata van. Egy több mint 10 ezer spanyol serdülővel végzett tanulmány tárta fel a különbségeket.
Egyre több és több fiatal küzd mentális problémákkal, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ma már minden ötödik 30 év alatti szenved szorongástól, étkezési zavartól, magánytól, esetleg érzelmi kimerültségtől. A bajok a lányokat sújtják elsősorban, de a fiúk sincsenek biztonságban, mert a közösségi médiában töltött idő minden önértékelési zavarra, bizonytalanságra ráerősít.
A mérgező social media
A 15–24 évesek átlagosan több mint napi három és fél órát töltenek az online térben, Instán, TikTokon vagy egyéb közösségi oldalon, és bár ezek segítik a fiatalok kapcsolódását, a mentális egészségre katasztrofális hatással vannak. Állandó témáik között szerepelnek ugyanis a testről, az identitásról és a teljesítményről szóló diskurzusok,
a „milyennek kell lenni, mi a trend és mi a kínos” háromszöget itt határozzák meg az influenszerek vagy egyéb véleményformálók – zenészek, sportolók.
Itt dől el az is, hogy tapasztalják meg saját érzelmeiket, értelmezik viselkedésüket vagy értékelik „normalitásukat”. A közösségi médiában minden intim téma nyilvános vita tárgyává válik, akár a szexuális identitás, a nem, a betegségek, a potencia, az étkezési zavarok, a diszlexia, a stressz. Az ezekről való agyonsulykolt diskurzus túlzott öntudatossághoz vezethet, ami extrém önvizsgálatra, öndiagnózisra, a másokhoz való hasonlítgatásra készteti a fiatalokat. És elkezdnek aggódni: „Stresszes vagyok? ADHD-s? Túlérzékeny?” A közösségi médiában látható normáktól való bármilyen pici eltérés is aggodalomra, stresszre ad okot. De ne gondoljuk, hogy a mai fiatalok biológiailag hajlamosabbak a stresszre, mint a korábbi generációk.
Elsősorban a stressztől való félelem tanult, és a stressz negatív érzékelése növeli annak intenzitását.
A közösségi média folyamatosan riasztó üzeneteket közvetít, miszerint a szorongás méreg, de csak pozitívan, mert ha nem vagy az, hiányzik a nyugodtságod, a jó teljesítményed, akkor el is bújhatsz az ágy alá. A kollektív ítélet lesújt, ha kilógsz a sorból.
Szegény lányok
Spanyol kutatók több mint 10 ezer, 11 és 19 év közötti serdülő adatait vizsgálva kiderítették, a lányok és fiúk közötti különbségek, különösen a kamaszkor lelki terhei, az életkorral fokozódnak. A nagy szétválás körülbelül 14 éves korban történik, amikor a pubertás csúcsra jár, a fizikai és hormonális változások felgyorsulnak. A lányoknál alvászavarok jelentkezhetnek, szorongani kezdenek, érzelmeik összevissza cikáznak. Valami ürességérzetről is többen beszámoltak, elbizonytalanodnak, érzelmeiket próbálják megérteni és feldolgozni, de ez korántsem egyszerű. Az is megbillenti őket, hogy rájuk tör: nem tudják irányítani testüket, döntéseiket, csökken autonómia- és kontrollérzetük. Ugyanekkor a fiúk úgy érzik, éljen a függetlenség, már nagyok, magabiztosak, önállóak!
Gondoljunk bele, ha egy 12–13 éves lánynak megnőnek a mellei, mennyire ambivalensen reagál sokszor környezete, kritizálják családtagjai, kortársai, miközben egy vele egyidős fiú serkenő bajszát csak elismeréssel illeti a környezet. A lányok megváltozott teste többnyire az önbecsülés csökkenésével jár, kritikusan méregetik magukat, és eleinte nem is értik, miért cserélődik ki testük. Ekkor köszöntenek be az étkezési zavarok is, a testsúly miatti aggodalmak. Ráadásul a lányok a hormonális turbulencia miatt fáradtabbak, apadnak energiáik, fizikai erőnlétük szinte a nullára csökken.
De a családi, iskolai és baráti kapcsolatok mindkét nemnél hasonlóan fejlődnek, nincs igazán kiugró különbség a zaklatás vagy a kortárs társaság területén – vagyis
a lányok nem az ellenséges környezetet sínylik meg, bennük van a baj, hogy érzik magukat, hogyan érzékelik önmagukat, és hogyan értékelik az életük feletti kontrollt. Inkább intim, mint társadalmi egyensúlyhiányról van szó.
A lánypubertás hamarabb jön és intenzívebb hormonális változásokkal jár, de nemcsak ezek a természetes átalakulások okolhatók, hanem a társadalmi felfogás is, a nők testét övező megannyi szabály, elvárás, kritérium, amelynek a lányok már egész fiatal korban próbálnak megfelelni. És most visszakanyarodhatunk a közösségi médiához, ami rásegít a szorongásra a tökéletes képek sugárzásával. Tizenhárom évesen az ezeknek való kényszeres megfelelés következménye lesz a sminkelés, az anti-aging bőrápolás és persze stressz. A lányok elindulnak az elégedetlenség lejtőjén, és sajnos a pubertás lezárulta nem fékezi meg ezt, a külsőn való aggodalmaskodás jóformán végigkíséri életüket.
Van segítség
A sport kimutathatóan enyhíti a szorongás tüneteit, a boldogsághormon felszabadulása mellett a lányok kifáradnak, jobban alszanak, kevesebb stressztünetet mutatnak. Ez persze igaz a fiúkra is. Csak sajnos a serdülő lányok kevesebbet mozognak, nem szívesen mennek sportversenyekre sem, így lesz ez a 22-es csapdája: változó testüknek, lelküknek jót tenne a mozgás, de ők épp ekkor nem szeretik közszemlére tenni magukat. Ha a sport nem működik, akkor hatékony módszer még a testkép és az önértékelés erősítése, a digitális térben való tartózkodás redukálása, de legalább a socialmedia-idő csökkentése. A család ösztönözheti az autonómiát, erősítheti önbizalmukat és mentális egészségüket.
A lányoknak ebben a megterhelő időszakban nem azt kell sulykolni, hogy legyenek erősek, hanem nekünk kell olyan környezetet teremteni, ami nem gyengíti őket
- közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
