Különleges növényi technológiát ültettek át emberi sejtekbe szingapúri kutatók. A szemszárazság kezelésében áttörést jelenthet az a spenótalapú szemcsepp, amely a fotoszintézis folyamatát használja a szem védelmére.
A száraz szem szindróma világszerte több mint egymilliárd embert érint, és gyakran okoz égő, szúró érzést vagy gyulladást. A Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatócsoportja most olyan szemcseppet fejlesztett szemszárazság ellen, amely spenótból kivont sejtszerkezeteket használ a káros folyamatok csökkentésére - írja az origo.hu.
Hogyan segíthet a spenót a szemszárazságon?
A spenót leveleiben a fotoszintézis igen magas hatékonysággal működik, és a fotoszintetikus membránok viszonylag könnyen kivonhatóak. Ezeket ültették át emberi és egérszemsejtekbe a kutatók első lépésként. A részecskék fény hatására úgynevezett NADPH - molekulát kezdtek termelni, amely fontos szerepet játszik a sejtek védelmében. Ez az anyag segíthet semlegesíteni azokat a káros oxidatív folyamatokat, amelyek gyulladást és sejtkárosodást okoznak a száraz szem kialakulásakor.
Miért számít különlegesnek az új szemcsepp?
A fejlesztés egyik legérdekesebb része, hogy sejten kívül és belül is működik a helyreállítási folyamat, elég szemcsepp formájában a szemhez juttatni, ráadásul külső energiaforrás sem szükséges. A kezeléshez elegendő a hétköznapi környezeti fény, amely a látást is lehetővé teszi. A kutatók LEAF névre keresztelték az eljárást, amely lényegében korlátozott módon ugyan, de fotoszintetikus képességet adhat az emberi sejteknek. A laboratóriumi vizsgálatok szerint már félórás fényhatás után jelentősen csökkent a sejtkárosító oxidatív stressz.
Mennyire hatékony a kezelés?
A kezelés a vizsgálatok alkalmával a beteg könnyfolyadékában jelentősen csökkentette a káros oxidáló anyagok mennyiségét. A hidrogén-peroxid szintje például 95 százalékkal esett vissza. Az egereken végzett kísérletekben a napi kétszeri kezelés öt nap után jobban teljesített, mint a száraz szem kezelésére gyakran alkalmazott Restasis nevű szemcsepp. Ez azért különösen fontos, mert a jelenlegi készítmények sok esetben drágák és szemirritációt is okozhatnak.
Mikor válhat valódi kezeléssé az új technológia?
A kutatás egyelőre korai szakaszban jár, de az első emberi klinikai vizsgálatok előkészítése már megkezdődött. A kutatócsoport most azt próbálja megoldani, hogyan lehetne tovább növelni a részecskék élettartamát a szem sejtjeiben, mert jelenleg néhány óra után lebomlanak.
- A technológia később más gyulladásos betegségek kezelésében is szerepet kaphat, minden olyan területen, ahol a sejtek fényhez jutnak és oxidatív károsodás ellen kell védekezniük - írja a Science Alert.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke