2024. február 13-án a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Hűvösvölgyi úti könyvtára adott otthont A Magyar Múzsával a nagyvilágban! című programsorozat legújabb rendezvényének. A családias hangulatú író-olvasó találkozót a házigazda, Vargáné Szigethy Mónika könyvtárvezető nyitotta meg. Ezt követően, mint a folyóirat szerkesztője és lapmenedzsere, köszöntöttem a jelenlévőket, majd bemutattam a fellépőtársaimat.
Röviden beszéltem a folyóirat történetéről, szóltam a laptulajdonos Magyar Újságírók Közösségéről (MÚK), kiemeltem az elnök-főszerkesztő, dr. Lovas Dániel munkáját, majd Turbók Attila költő, szerkesztő szólalt meg, aki felvázolta a lap és a közösség eszmeiségét, irányelveit. Attila a szerkesztőség korelnöke, sok évtizedes újságírói és szépirodalmi munkásságának elismeréseként a MÚK tavaly Petőfi Sándor Sajtószabadság díjjal jutalmazta.
A Magyar Újságírók Közössége 1992-ben alakult meg, az idők során a szakmai szervezet továbbfejlődött, egyfajta értelmiségi alkotó közösségé vált, ahol az újságírókon kívül otthon érzi magát a szépíró, a képzőművész, az iparművész, a színművész, a zenész, az önálló véleménnyel rendelkező értelmiségi. Na és persze az irodalmat kedvelő olvasó.
Ebbe az eszmeiségbe illik bele a Magyar Múzsa 2017-es megalapítása is. A folyóiratunk évente ötször jelenik meg ezer példányban. 2023 óta önfenntartók vagyunk, ami jelentős hátrányokkal jár, ugyanakkor bizonyos előnyöket is biztosít, például nem kell megfelelnünk senkinek, önmagunkon kívül. A támogatás hiánya főként a terjesztésben okoz problémákat, amit lelkes irodalomkedvelő olvasóink segítségével próbálunk orvosolni. Ennek érdekében alapítottuk meg másik szerkesztőtársammal, Mártonfi Benke Mártával a Magyar Múzsa Baráti Társaságot. Korábban, főként a MÚK irodavezetőjével, Katzler Hilda költővel szerveztük a terjesztést és az irodalmi rendezvényeket, ma már egy csapat dolgozik ezen. A munkába igyekszünk bevonni a szerzőinket is, hiszen ők a folyóirat leghitelesebb reklámarcai.
Erről is beszélt a rendezvényünk harmadik fellépője, az erdélyi származású Vitos Irén költő, festő, aki három éve csatlakozott a folyóirat szerzői gárdájához. Jelenleg Budapesten él, de rendszeresen látogat haza Székelyföldre, Csíkba, ahová mindig elviszi a Magyar Múzsa aktuális számait. Most éppen egy reménybeli székelyföldi kultúr-hadjárat megszervezésén dolgozunk. Izgalmas beszámolót tartott a közelmúltban tett nagy utazásáról, ami során a fiával együtt Párizst és San Franciscót érintve eljutott több csendes-óceáni szigetre is, mint Tahiti és Bora Bora. Az élménybeszámoló azért kapcsolódott az irodalmi esthez, mert Irén, mint a Magyar Múzsa Baráti Társaság tagja, magával vitte a folyóirat jó néhány példányát is. Bár a folyóiratnak többnyire nincsenek állandó rovatai, egy alkalmi rovatnak akár az is lehetne a címe: Múzsával a pálmák között.
Az est során beszéltem még a folyóiratunk szerkezeti és szervezeti felépítéséről, bemutattam a szerkesztőket és az ismertebb szerzőket. Ezt követően a műveké volt a főszerep, mindnyájan felolvastuk az általunk kiválasztott verseinket, több körben és több témában. A rendezvény zárásaként a közönség kérdései következtek, de egyébként a kedves publikumot már az elején bevontuk a műsorba. Attila az édesapjáról és a Börtönújságnál eltöltött szerkesztői éveiről beszélt. Vitos Irén megidézte az erdélyi otthont, elhalt szülei emlékét és arról is beszélt, hogyan került kapcsolatba az irodalommal. Én természetesen Kárpátaljáról beszéltem, külön kitértem szűkebb hazám ismertebb irodalmáraira, ugyanakkor megemlítettem néhány tehetséges fiatal szerzőt is. Szót ejtettem szűkebb hazám egyetlen kulturális folyóiratáról, az Együttről, a frissen megjelent Szégyenpiac című antológiáról, amiben én is szerepelek éppen a kortárs kárpátaljai irodalomról szóló tanulmányommal. Kérdésekre válaszolva megpróbáltam felvázolni a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait. Jólesően nyugtáztam, hogy a budapesti közönség mennyire képben van Kárpátaljával kapcsolatban.
Ahogy a közmondás tartja, jó társaságban gyorsan rohan az idő, az eredetileg egyórásra tervezett műsor majdnem kétórás lett. Zárásként átadtuk a könyvtárnak szánt könyveket és folyóiratpéldányokat. Én a legújabb könyveimből már korábban ajándékoztam a könyvtárnak, ezúttal Stók Lajos barátom két kötetének példányait hoztam el. A második könyv megjelenésében szerkesztőként magam is részt vettem.
Zárásként a könyvtárról szeretnék szólni, hiszen nem akármilyen helyen és épületben működik, ugyanis a villa egykor Márkus Emíliáé, az 1900-as évek elejének ünnepelt színésznőjéé volt, aki huszonhét évig játszott a Nemzeti Színházban. Amikor az ember belép a kertbe és megpillantja az épület oszlopos bejáratát, a lépcsőket szegélyező két fekvő kőoroszlánt, rögtön megérzi, hogy egykor e helyen jeles emberek fordultak meg.
Köszönöm a nagyra becsült figyelmüket.
Lengyel János
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.
A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
Ha Oroszország agressziót indítana a Suwalki-folyosó körzetében, elveszíthetné Kalinyingrádi területét.
