Mint azt már számtalanszor megtapasztaltuk, a mezőgazdaságban soha nincs két egyforma év. Minden szezon új kihívásokkal lép elő, s ezekre kell idejében megfelelő választ adni a termelőinknek. Hogy ez miként sikerült az elmúlt esztendőben a kárpátaljai földműveseknek, arról beszélgettünk a Pro Agricultura Carpatika falugazdászaival. Ezúttal a Beregsomban élő Nagy Évát kérdeztük.
- Bizonyára továbbra is egyetértés van közöttünk abban, hogy vidékünkön a fóliás zöldségtermesztés az agrárium legjövedelmezőbb ágazata. Bár az is kétségtelen tény, hogy időnként veszteségessé válik a gazdálkodás. Mit lehetne tenni az árudömping elkerülése érdekében?
- Ugyebár mi, falugazdászok sem látunk előre a jövőbe, de az én meglátásom szerint a dömpingidőszak elkerülése végett az alábbi dolgokat lehetne tenni. Először is az egész évi termelésünket jól átgondolva, megfontoltan kell megterveznünk. Értem ez alatt azt, hogy a kiszámíthatatlanság miatt ne csak egy bizonyos időszakban, egy adott növény termesztésében gondolkodjunk, mert soha sincs két egyforma év! Egész éves termesztésben, különböző növényi kultúrák nevelését tervezzük és végezzük. Úgy szoktuk mondani: „egyik viszi a másikat”. Nagyon fontos továbbá, hogy szezon elején végezzünk felmérést (úgymond piackutatást) a különböző gazdaboltoknál, hogy az általunk tervezett növényi kultúra esetében (pl. téli káposzta, csemegekukorica stb.) a beszerzendő vetőmagok milyen számban fogytak az előző évekhez képest. Amennyiben pedig mindenhol az tapasztalható, hogy az adott növény vetőmagjából kimagaslóan sok fogyott el az előző évekhez képest, akkor nagy valószínűséggel lehet arra számítani, hogy e növény esetében lesznek dömpinges időszakok.
- Abban is szinte mindenki egyetért, hogy alapjában véve a mögöttünk hagyott 2025-ös esztendő – különösen az első félév – sikeres volt a kárpátaljai zöldségtermesztők számára. Legfőképpen minek köszönhető ez? A gazdák által jól megválasztott, a piacon kelendő kultúrák termesztésének, a hatékonyan alkalmazott technológiának, a készáru folyamatos terítésének, a konkurencia hiányának, vagy legfőképpen a háborús konjunktúrának?
- Összességében véve 2025-ben a kárpátaljai gazdák egy sikeres első félévi időszakot zártak, ami nagy részben a kérdésekben felsoroltaknak köszönhető. Amivel még kiegészíteném, az a következő: a kárpátaljai gazdák leleményességének köszönhetően jól tudnak alkalmazkodni, gyorsan reagálnak az éppen aktuális kihívásokra, és legtöbbjük már több év tapasztalattal rendelkezik. Valamint rendszeresen részt vesznek a téli időszakban esedékes gazdaképzéseinken, melyeknek köszönhetően felkészültebben tudnak neki vágni az előttük álló termesztői időszaknak.
- A kárpátaljai fóliás zöldségtermesztők – már ha csak az alapítványhoz benyújtott pályázatok számát nézzük – láthatóan bíznak abban, hogy az előttünk álló év ismét sikeres lesz. Gondolom, ezt az óvatos optimizmust az elmúlt három háborús év tapasztalatából merítik.
- Így van. A bizakodás mindig megvolt és jelenleg is tetten érhető. Mind ez idáig a kertészkedés a falvakon élő családok megélhetése szempontjából mindig is biztos pontnak számított, és amennyiben ezekben a nehéz időkben is a családok a megtermelt portékák értékesítését meg tudják oldani, onnantól kezdve még biztosabban tekinthetnek a jövőbe.
- Tény, hogy a fóliázók közül is sokan elmentek. Az itthon maradottak mennyire tudták pótolni ezt az űrt, a kieső termésmennyiséget? Vagy erre nem is volt szükség? Hogy látja, tapasztalja: a kényszerűségből a vidékünkre költözők bérelt földjeiken mennyire termelnek hatékonyan, s legfőképpen milyen konkurenciát jelentenek a helybeliek számára? Az ő szerepük is közrejátszott az ősz elején tapasztalt árudömping kialakulásában?
- Így van. Sajnos nemcsak a fogyasztók, de a termelők közül is sokan gondolták úgy, hogy inkább egy biztonságosabb országba költöznek, és ott folytatják az életüket. Ez a tendencia úgy a fogyasztói, mint a termelői oldalon is megmutatkozott egyszerre, így az elmúlt évek tapasztalatai alapján kimagasló változás, például áruhiány, nem látszott.
Ugyanakkor a közvetlen környezetemben azt tapasztaltam, hogy a vidékünkre érkező belső menekültek közül senki sem fogott bele (nagy munkaerőt igénylő) fólia alatti zöldséghajtatásba, vagy szabadföldi zöldségtermesztésbe, ők inkább a legközelebbi gyárakban igyekeztek munkát vállalni. Voltak viszont olyan vállalkozók, akik közvetlenül a háborús övezetből voltak kénytelenek áttelepíteni vállalkozásukat (mezőgazdasági gépeiket, eszközeiket) Kárpátaljára, és itt földeket bérelve folytatják mezőgazdasági, főként a szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolatos tevékenységüket. Ők viszont eddig is és most is külföldre igyekeznek értékesíteni a termékeiket.
- Nézzük a jelentősebb fóliás kultúrák jövedelmezőségének az alakulását a mögöttünk hagyott három háborús esztendőben. A bevételek nagyságát legfőképpen mi határozta meg? Például a növekvő vagy a visszaeső kínálat? Vagy maga az időjárás?
- Az én meglátásom szerint a 2025-ös esztendőben az időjárás tekintetében olyan különösebb természeti katasztrófa, ami befolyásolta volna a jövedelmezőséget, nem sújtotta vidékünket. A leginkább, ami az elmúlt években is, és most is meghatározza egy családi gazdaság bevételét, az nem más, mint a kereslet és a kínálat, vagy is az, hogy az általunk megtermelt áruból éppen mennyi van a piacon, és azt mennyiért tudjuk értékesíteni. Ezt viszont mindig az adott, pillanatnyi piaci helyzet határozza meg.
- Az input anyagok ára, azok növekedése mennyiben hatott a jövedelmezőség alakulására?
- Az a tapasztalat, hogy némi késéssel ugyan, de az input anyagok növekedését elkerülhetetlenül, lassan követik a megtermelt zöldségek, gyümölcsök árai is.
- A háborús körülmények között mennyire működnek az ellátási, szállítási útvonalak? Mennyire működnek hatékonyan a helyi felvásárló pontok? Jellemezzük a felmerülő problémákat.
- Ezek azok a dolgok (szállítás megszervezése, felvásárlói pontok működtetése), amelyek évről évre egyre nagyobb gondot okoznak. Meglátásom szerint ennek a problémának a legfőbb kiváltó oka az ország férfi lakosságának egyre érezhetőbb hiánya.
- Jelenleg mennyire önellátó Kárpátalja a különböző alapvető zöldségfélék tekintetében? A rászorultság mekkora veszélyhelyzetet, drágulást teremt, teremthet?
- Szerintem a prímőr zöldségeket tekintve Kárpátalja önellátó, sőt még a korai zöldségek, gyümölcsök esetében az szokott gondot okozni, hogy ha nem jelentkeznek a hágón túli felvásárlók, mert olyankor egy-kettőre dömping alakul ki a piacokon.
- A jövedelmezőség tekintetében továbbra is a koraiság a mérvadó? Mennyire éri meg fűtött fóliasátorban termelni? Ezen a téren mindenképpen előre kellene lépni? Mi várható most tavasszal?
- Látnunk kell, még mindig a koraiság a legjövedelmezőbb, csak a korai hajtatáskor – főleg fűtött légtér esetében – egyre nagyobb kihívást okoznak az állandó áramszünetek. Szerintem a továbbiakban ezen a téren azok fognak tudni korai fűtött termesztéssel foglalkozni, akik az imént említett kihívásokra kellő mértékű fejlesztésekkel (pl. nagy teljesítményű generátorok, inverterek, akkumulátorok alkalmazásával, napelemparkok létesítésével stb.) tudnak majd reagálni.
- Vannak-e kihasználatlan lehetőségek az őszi hajtatásban? Mit kell ezen a téren teljesen újragondolni? Lehet, hogy néhány, eddig jobbára szabadföldön termesztett növénynek is a fóliában lenne a helye? Vannak-e ilyen jellegű kísérletek, próbálkozások?
- Én a túl hosszúra elnyújtott őszi hajtatásban nem látok túl nagy jövedelmezőséget. Ennek a legfőbb okát az ősz folyamán drasztikusan csökkenő fényhiányban látom. Véleményem szerint az őszi időszakban sokkal többet jelentene, ha a termelők őszre inkább bevállalnának egy zöldtrágya növényt (pl. mustárt), amely a talajba visszaforgatva jelentősen javítaná a fóliaházaik talajainak minőségét, ezáltal pedig a jövő évi korai termések mennyiségét és annak a minőségét.
- Úgy tűnik, hogy a szamóca – a szabadföldi és a fóliás – ismét a favorizált kultúrák közé küzdötte fel magát. Önnek ezzel kapcsolatban mi a véleménye?
- A szamócát illetően azt látom, hogy egy gyengélkedő 2024-es év után egy átlagosan jó évet zárhattak a 2025-ös esztendőben a kárpátaljai termelők. Itt leginkább a 2024-es esztendő volt az, amelyik kifejezetten rossz év volt a hajtató szamócások számára. Ez azzal volt magyarázható, hogy a 2024-es évben egy extrém meleg téli időszakot egy kora tavaszi nagyon enyhe időszak követett, amely oda vezetett, hogy szinte egybe folytak a hajtatott és a szabadföldi szamócások betakarítási, értékesítési időszakai, amely hosszantartó dömpinges időszakot okozott. Az idei extrém hideg téli időjárásból kiindulva az valószínűsíthető, hogy a 2026-os évben is reménykedhetnek egy jó évjáratban a kárpátaljai szamócahajtató gazdák.
- A szabadföldi zöldségtermesztés terén mit sikerült előbbre lépni a mögöttünk hagyott három év során, s mire lehet, kell ráerősíteni? Újburgonya, paradicsom, uborka, paprika, káposztafélék, leveszöldségek…
- Meglátásom szerint a szabadföldi zöldségtermesztés területén a leveszöldségek és a hagymafélék lennének azok, amelyekre rá lehetne erősíteni és van bennük anyagi potenciál a termelők számára.
- No és a két favorit, a csemegekukorica és a dinnye…Mennyire sikerül ezeket értékesíteni a hágón túli piacokon? Tapasztalta-e már a túltermelés jeleit ezen kultúrák vonatkozásában?
- A tavalyi 2025-ös évben mindkét favorit növény terméseinek értékesítése gyengélkedett. A mögöttünk hagyott évben a szabadföldi dinnyetermesztés volt az, amelyet sikerült elsajátítani a kárpátaljai gazdáknak, sőt némely időszakban, még túltermelés is mutatkozott belőle, ezért a 2025-ös évben már a bevétel néha súrolta a jövedelmezőség határát az előző kifejezetten jövedelmező évekhez képest. A csemegekukorica esetében is (kivéve az igen koraiakat) nyögvenyelős volt az értékesítés, főleg azon gazdák esetében, akik nem tudták követni a felvásárlói igényeket (színes fajták), és maradtak a megszokott, régi fajták termesztésénél.
- Mennyire sikerült pótolni a helyi termelők révén azt a hiányt, ami a hágón túli termőtájak részleges kiesése miatt bekövetkezett? Gondolok itt elsősorban a sárgarépára, a hagymára, céklára, a téli burgonyára és káposztára.
- Ezen zöldségek zömét még mindig a hágón túli földművesek termesztik, mivel az ottani időjárási viszonyok leginkább az imént felsorolt, hidegtűrőbb növények termesztését teszik lehetővé a melegkedvelő zöldségekkel szemben, aminek a termesztését pedig a mi vidékünk melegebb éghajlata tesz lehetővé. Ezért a 2025-ös esztendőben az a tendencia továbbra is fennmaradt, hogy a kérdésben említett zöldségek zömét még mindig a hágón túlról hozzák be Kárpátaljára.
- Köszönöm a beszélgetést.
Eszenyi Gábor
Kapcsolódó cikkek:
Zárszámadás 2025 - Mit hozhat az idei, 2026-os esztendő? Évértékelő a Pro Agri falugazdászaival
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
