Mint azt már számtalanszor megtapasztaltuk, a mezőgazdaságban soha nincs egyforma év. Minden szezon új kihívásokkal lép elő, s ezekre kell idejében megfelelő választ adni a termelőinknek. Hogy ez miként sikerült az elmúlt esztendőben a kárpátaljai földműveseknek, arról beszélgettünk a Pro Agricultura Carpatika falugazdászaival. Elsőként a Feketepatakon élő Gál Ilonát kérdeztük.
- Bizonyára továbbra is egyetértés van közöttünk abban, hogy vidékünkön a fóliás zöldségtermesztés az agrárium legjövedelmezőbb ágazata. Bár az is kétségtelen tény, hogy időnként veszteségessé válik a gazdálkodás. Mint történt ez a mögöttünk hagyott esztendő augusztusának végén, és szinte az egész szeptember folyamán? Mit lehetne tenni az árudömping elkerülése érdekében?
- A nyári zöldség-dömping időszaka rendszeresen visszatérő jelenség, az idősebb termelők („régi motorosok”) már nem is csodálkoznak rajta, természetesnek veszik. Azt az évet tartják kiugróan jónak, amikor ez valamiért elmarad. Sokan épp ezért erre az időszakra időzítik a fóliasátrak nyári átültetését, hogy ezt az időszakot elkerüljék, és a tavaszi, valamint őszi hajtatási szezonra koncentrálnak. Amúgy azt szoktuk mondani, hogy a tavaszi hajtatási szezon a szabadföldi termés megjelenésével véget ér, az őszi hajtatási szezon pedig igazából csak akkor kezdődik, amikor az első komolyabb őszi fagyok után kiürül a szabadföldi zöldségekből a piac. Ugyan a közbülső időszakban is lehet fóliasátorban termelni, de ennek már a szabadföldi zöldséggel kell konkurálnia.
Természetesen, ahhoz, hogy a tavaszi és őszi hajtatási szezont elég hosszúra tudjuk nyújtani, szükség van a fóliasátrak fagyvédelmének növelésére. Ez lehet komoly vegetációs fűtési rendszer is, de akár a dupla rétegű fóliaborítás vagy a fátyolfóliás takarás is, amelyek segítségével, hetekkel, hónapokkal meg tudjuk hosszabbítani a termesztési időszakot.
Az uborka esetében elterjedt az a gyakorlat, hogy a nyári dömping időszakában, amikor a saláta uborkát szinte csak ráfizetéssel lehetne eladni, áttérünk az apró, berakni való méretben történő szedésre. A konzervuborka ára az elmúlt évben meglepően stabil volt, akár tízszer drágábban el lehetett adni, mint a saláta méretűt. Szeptember közepétől, amikor már kezdett helyre állni a piac, akkor áttértünk a saláta méretben történő szedésre.
- Abban is szinte mindenki egyetért, hogy alapjában véve a mögöttünk hagyott 2025-ös esztendő – különösen az első félév – sikeres volt a kárpátaljai zöldségtermesztők számára. Legfőképpen minek köszönhető ez? A gazdák által jól megválasztott, a piacon kelendő kultúrák termesztésének, a hatékonyan alkalmazott technológiának, a készáru folyamatos terítésének, a konkurencia hiányának, vagy legfőképpen a háborús konjunktúrának?
- Minden viszonyítás kérdése. A zöldséghajtatást azért tartjuk sikeresnek a háborús körülmények ellenére, mert a többi ágazat eredményessége jobban visszaesett. Valójában „csak” annyi történt, hogy a primőr zöldségek és gyümölcsök termesztésének jövedelmezősége nem csökkent, követni tudta az inflációt. A számításaink és a mindennapi tapasztalat is azt mutatja, hogy egy adott méretű család megélhetéséhez szükséges termesztőfelület mérete a háború ideje alatt érdemben nem változott: egy 4 tagú család esetében továbbra is 3-4 db. standard 400m2-es fóliasátor, azaz 1200-1600 m2 hajtatási felület szükséges. Természetesen ehhez az is kell, hogy a gazdák folyamatosan fejlesszék a szakmai ismereteiket, figyelemmel kísérjék a piaci igényeket. Erre a „nyitott szemmel járásra” még inkább szükség lesz az elkövetkező években, amikor az európai uniós szabályozásra való áttérés miatt várhatóan nagyon sok növényvédő szer kerül kivonásra, valamint a határok megnyitása miatt fel kell készülni a fokozott konkurenciára is.
- A kárpátaljai fóliás zöldségtermesztők – már ha csak az alapítványhoz benyújtott pályázatok számát nézzük – láthatóan bíznak abban, hogy az előttünk álló év ismét sikeres lesz. Gondolom, ezt az óvatos optimizmust az elmúlt három háborús év tapasztalatából merítik.
- Jelen helyzetben a fóliasátrakban történő zöldség- és gyümölcshajtatás a vidéki lakosság egy jelentős részének tud megélhetést nyújtani. Ezt a sikerességét jórészt annak is köszönheti, hogy a háztáji kertekben felállított fóliasátrakban a család minden tagja erejéhez mérten ki tudja venni a részét a munkából, így valamelyest kompenzálni tudják az általános munkaerőhiányt, amely elsősorban a férfi munkaerő hiányát jelenti.
- Tény, hogy a fóliázók közül is sokan elmentek. Az itthon maradottak mennyire tudták pótolni ezt az űrt, a kieső termésmennyiséget? Vagy erre nem is volt szükség? Hogy látja, tapasztalja: a kényszerűségből vidékünkre költözők bérelt földjeiken mennyire termelnek hatékonyan, s legfőképpen milyen konkurenciát jelentenek a helybeliek számára?
- Az elvándorlásból eredően talán csak a régi, favázas fóliasátrak maradtak üresen. A modernebb, csővázas fóliasátrakra még mindig volt vevő, legtöbbször falun belül. A vidékünkre menekült gazdák, vállalkozások fóliasátrai valóban látványosak, azonban a kárpátaljai hajtatási felületek teljes méretéhez képest még nem sorsdöntők. Az általuk alkalmazott termesztési technológia alapjában nem sokkal magasabb, mint az, amivel mi termelünk. Természetesen, van néhány olyan termesztési fogás, technológiai megoldás, amelynek átvételéből akár a helyi termelők is profitálhatnak.
- A működő fóliaházak, illetve az ott megtermelhető zöldségfélékből nőtt-e vagy csökkent a termés volumene 2025-ben a korábbiakhoz képest? Százalékban nagyjából ez mit jelent?
- A Tiszaújlaki kistérségben 2025-ben is sokan döntöttek úgy, hogy belevágnak a fóliás zöldséghajtatásba, vagy növelik a meglévő fóliasátrak számát. Jól tükrözi ezt a folyamatot az is, hogy az „Első lépés” szociális programunkra rekordszámú jelentkezés történt, részben olyan falvakból is, ahonnan eddig nem volt pályázónk. Százalékos becslést nagyon nehéz adni, ugyanis nincsenek pontos adatok erre vonatkozóan. A szubjektív becslés pedig csalóka, hiszen ha egy faluban eddig 3 fóliasátor volt, és lett 6, akkor ez 100%-os emelkedésnek tűnik az ott élők szemében. Az olyan településeken pedig, ahol már eddig is több száz fóliasátorban gazdálkodtak, néhány tucat új fóliasátor is úgymond „nem oszt, nem szoroz”.
- Nézzük a jelentősebb fóliás kultúrák jövedelmezőségének az alakulását a mögöttünk hagyott három háborús esztendőben. A bevételek nagyságát legfőképpen mi határozta meg? Például a növekvő vagy a visszaeső kínálat? Maga az időjárás?
- A Tiszaújlaki kistérségben kiemelt gazdasági jelentősége elsősorban az uborka és a paradicsom hajtatásának van. Természetesen tapasztalunk más irányú próbálkozásokat is, azonban e két zöldség az uralkodó. Hála Istennek, ezen kultúrák átlagos jövedelmezősége a háború alatt sem esett túlságosan. Minden évben jelentkeznek ugyan kisebb-nagyobb piaci zavarok, azonban mivel a fóliasátras termesztés során megnyújtjuk a termesztési szezont, ezért ezek a dömping időszakok nem rontják le végzetesen az adott zöldség jövedelmezőségét. Ráadásul a gazdák többsége „nem egy lapra tesz fel mindent”, hanem ültet uborkát is, paradicsomot is, esetleg még paprikával is megpróbálkozik, és ahogy nálunk mondják, egyik viszi majd a másikat, azaz, ha az egyik zöldség nem túl sikeres, a másik majd pótolja a kieső jövedelmet.
Természetesen, ezt az ágazatot is sújtja az agrárolló nyílása, azaz az input anyagok ára valamelyest gyorsabban emelkedik, mint a megtermelt zöldségek ára. De ez egy több évtizedes tendencia, ami miatt a termelők egyre nagyobb felületen kénytelenek gazdálkodni, hogy kitermeljék a család megélhetéséhez szükséges bevételt.
Az időjárással kapcsolatban szoktuk azt mondani, hogy a „felkészült gazdának a rossz idő barátja!” Ugyanis akinek a kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére sikerül jó állapotban fenntartania az állományát, az profitálhat az esetleges áruhiányból eredő magasabb árakból is.
- A háborús körülmények között mennyire működnek az ellátási, szállítási útvonalak? Mennyire működnek hatékonyan a helyi felvásárló pontok? Jellemezzük a felmerülő problémákat.
- Szerencsére, ha nem is zökkenőmentesen, de a háborús helyzet ellenére részben fennmaradtak a korábbi értékesítési láncok, részben kibővültek, átalakultak. Például egy ilyen átalakulási folyamat részeként megjelentek azok a közvetítők, akik a gazdák helyett eljuttatják a nagybani piacokra a megtermelt árut. A korábbi, azonnali elszámolási rendszer helyett az utólagos elszámolás lett az uralkodó, amikor a közvetítő kereskedő az áru értékesítése után számol csak el a termény árával, levonva az eladási árból a maga kilónkénti jutalékát.
- A jövedelmezőség tekintetében továbbra is a koraiság a mérvadó? Mennyire éri meg fűtött fóliasátorban termelni?
- A fűtött hajtatás jövedelmezősége az utóbbi évtizedekben stabilnak, kiszámíthatónak mondható. Ennek ellenére az elterjedését fékezi, hogy nagyon nagy befektetéseket igényel, és egy esetleges hiba miatt oda veszhet ez a befektetés. Ráadásul, vannak olyan évek, amikor körülmények összjátéka miatt a fűtetlen hajtatás jövedelmezősége eléri a fűtött hajtatásét. A gazdák pedig hajlamosak inkább ezekre az évekre emlékezni.
- Vannak-e kihasználatlan lehetőségek az őszi hajtatásban? Mit kell ezen a téren teljesen újragondolni?
- Az utóbbi évek enyhébb teleinek köszönhetően is egyre nagyobb jelentősége lett a fóliasátrak téli időszakban történő kihasználásának. Egyre inkább előre hozzák a retek vetését, mind többen próbálkoznak meg a decemberi vetéssel. Az újévi ünnepek időszakát megcélozva többen próbálkoznak saláta és káposzta későőszi hajtatásával.
- A szabadföldi zöldségtermesztés terén mit sikerült előbbre lépni a mögöttünk hagyott három év során, s mire lehet, kell ráerősíteni?
- A szabadföldi zöldségfélék termesztése terén nagyon felemásak az elmúlt évek tapasztalatai. A háború első két évében megfigyelhető volt egy-egy fokozott kereslet e termékek iránt, de a 2025-ös évre már ez a háborús konjunktúrának nevezett jelenség a szabadföldi zöldségfélék tekintetében megszűnt, sőt inkább a kereslet visszaesése, és a piaci dömping volt inkább jellemző. Ez alól talán csak a nagyon korai csemegekukorica és a konzervuborka termesztése volt kivétel.
- No és a két favorit, a csemegekukorica és a dinnye…
- A csemegekukorica termesztése valóban felfutóban van, de a 225-ös évben igazi extra bevételt csak a nagyon korai, takart állományok tudtak elérni. A szezon második felében az árak visszaestek.
A dinnyetermesztés terén a 2-3 évvel ezelőtti nagy hullám után a termesztési kedv visszaesett a piac telítődése és az árak visszaesése miatt. Több termelő a betakarításhoz szükséges férfi munkaerő hiánya miatt volt kénytelen felhagyni a görögdinnye termesztésével.
- Mennyire sikerült pótolni a helyi termelők révén azt a hiányt, ami a hágón túli termőtájak részleges kiesése miatt bekövetkezett?
- 2025-ös évre visszatekintve talán kijelenthetjük, hogy a hagyományosan a hágón túlról érkező zöldségek (sárgarépa, őszi káposzta, burgonya, hagyma) behozatala helyreállt, sőt sok esetben túlkínálat is volt belőlük.
- Köszönöm a beszélgetést.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
