Mint azt már számtalanszor megtapasztaltuk, a mezőgazdaságban soha nincs két egyforma év. Minden szezon új kihívásokkal lép elő, s ezekre kell idejében megfelelő választ adni a termelőinknek. Hogy ez miként sikerült az elmúlt esztendőben a kárpátaljai földműveseknek, arról beszélgettünk a Pro Agricultura Carpatika falugazdászaival. Ezúttal a Salánkon élő Nadimova Erzsébetet kérdeztük.
- Bizonyára továbbra is egyetértés van közöttünk abban, hogy vidékünkön a fóliás zöldségtermesztés az agrárium legjövedelmezőbb ágazata. Bár az is kétségtelen tény, hogy időnként veszteségessé válik a gazdálkodás, mint történt ez a mögöttünk hagyott esztendő augusztusának végén, és szinte az egész szeptember folyamán. Mit lehetne tenni az árudömping elkerülése érdekében?
- A mezőgazdasági szakemberek között valóban egyetértés van abban, hogy Kárpátalján a fóliás zöldségtermesztés továbbra is az agrárium egyik legjövedelmezőbb ágazata, ugyanakkor az elmúlt év ismét rámutatott arra, hogy a jövedelmezőség kapcsán rendkívül erős a piaci kitettség. A 2025. augusztus–szeptemberi időszakban tapasztalt árudömping klasszikus példája volt annak, amikor is sok termelő egyszerre, ugyanazon kultúrával és azonos időben jelent meg a piacon. Ennek elkerülése érdekében elsősorban a termelés időbeli szétterítésére, a fajtaválaszték tudatosabb bővítésére és pontosabb piaci információkra lenne szükség.
- Van-e még olyan új termény, amelynek termesztése, a helyi piacra való bevezetése ezen segítene? Esetleg más megoldáson kellene gondolkodni?
- Új „csodakultúrákban” kevésbé hihetünk, sokkal inkább a feldolgozásban, a helyi értékesítési láncok megerősítésében, az előrendeléses értékesítésben és a termelői együttműködésekben látjuk a megoldást.
- A mögöttünk hagyott 2025-ös esztendő – különösen annak első féléve – alapvetően sikeres volt a kárpátaljai zöldségtermesztők számára…
- Az eredményesség több tényező együttes hatásának köszönhető: a gazdák döntő többsége jól megválasztott, piacképes kultúrákat termesztett, miközben technológiailag is sokat fejlődtek. Javult a palántaminőség, precízebbé vált a tápanyag-utánpótlás, valamint hatékonyabbá a növényvédelem. A készáru folyamatos piacra juttatása és a régión kívüli hagyományos termőterületek részleges kiesése szintén kedvezően hatott az árak alakulására. A háborús konjunktúra szerepe nem elhanyagolható, ugyanakkor a sikert önmagában nem magyarázza: ehhez a termelők alkalmazkodóképessége és szakmai fejlődése is elengedhetetlen volt.
- A pályázati aktivitás – amikor továbbra is igen sokan benyújtották kérelmüket új fóliaházak telepítésére – egyértelműen azt mutatja, hogy a kárpátaljai fóliás gazdák bíznak a 2026-os évben.
- Ez az óvatos optimizmus nem vak reményből fakad, hanem az elmúlt három háborús év során megszerzett tapasztalatokra épül. A termelők megtanultak gyorsan reagálni, a költséget optimalizálni, és többségük csak olyan fejlesztésekbe kezd, amelyeket hosszabb távon is fenn tud tartani. Ez a tudatosabb gazdálkodói szemlélet ad alapot a jövőbe vetett bizalomnak.
- Tény, hogy a fóliás gazdálkodók közül a fegyveres harcok kitörésekor sokan elhagyták a térséget…
- Az itthon maradók azonban részben pótolták a kieső termésmennyiséget intenzívebb technológiák alkalmazásával és nagyobb területek művelésbe vonásával. A kényszerűségből Kárpátaljára költözők által bérelt földeken folytatott termelés vegyes képet mutat: vannak jól szervezett, hatékony gazdaságok, ugyanakkor számos esetben a szakmai tapasztalat hiánya inkább mennyiségi, mint minőségi termelést eredményezett. Ez a jelenség is hozzájárulhatott a 2025 őszén kialakult árudömpinghez, különösen az egységesen termesztett alapzöldségek esetében. Látnunk kell továbbá, hogy a működő fóliaházak száma 2025-ben enyhén növekedett, a megtermelt zöldség volumene összességében 5–10 százalékkal emelkedett az előző évekhez képest. A növekedés elsősorban a meglévő gazdaságok technológiai fejlesztéseinek köszönhető, ugyanakkor kultúránként jelentős eltérések mutatkoztak. Az augusztusi–szeptemberi árudömping kialakulásában szerepet játszott, hogy sok termelő azonos időben termesztett paradicsomot és uborkát, miközben a hagyományos ukrajnai termőterületek részleges helyreállása is növelte a kínálatot. Az elmúlt közel négy háborús év során a jövedelmezőség kultúránként és időszakonként jelentősen eltért. A korai paradicsom 2023-ban kiváló jövedelmezőséget mutatott 50–60 UAH/kg árakkal, 2024-ben 40–50 UAH/kg-ra, 2025-ben pedig 35–45 UAH/kg-ra csökkent, ugyanakkor továbbra is nyereséges maradt. A késői paradicsom esetében 2025 augusztus–szeptemberében veszteséges időszak alakult ki, amikor az árak 12–15 UAH/kg-ra estek vissza. A paprika 2023 és 2025 között stabilan jó jövedelmezőséget biztosított 40–60 UAH/kg-os árakkal, míg az uborka jövedelmezősége csökkent az importtal való erős verseny és a magas munkaerőigény miatt.
A bevételeket legnagyobb mértékben a kínálat nagysága határozta meg, ezt követte a termelés időzítése és a koraiság szerepe, majd az időjárás, a háborús helyzet alakulása és végül a termés minősége. A túltermelés gyors árzuhanást, míg a hiány rövid időn belül jelentős áremelkedést eredményezett. Azok a gazdák jártak jobban, akik rugalmasan tudtak alkalmazkodni, akár kultúrát váltani, akár a betakarítás időpontját módosítani.
- Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az utóbbi években folyamatosan nőnek a termelési költségek…
- Az inputanyagok – a műtrágyák, növényvédő szerek, fóliaborítás és energia – árának jelentős emelkedése szűkítette a nyereséget. Egyre több termelő nem a maximális hozamra, hanem a költség–hozam egyensúlyra törekszik, ami felértékelte a tudatos tápanyag-gazdálkodást és az integrált növényvédelmet.
- A háborús körülmények között miként működnek az ellátási, szállítási útvonalak? Mennyire hatékonyak a helyi felvásárló pontok?
- A háborús körülmények között az ellátási és szállítási útvonalak továbbra is működnek, ugyanakkor kiszámíthatatlanabbá váltak. A szállítási költségek magasak, az időzítés sokszor bizonytalan, miközben a helyi felvásárló pontok árképzése gyakran nem követi a termelési költségek növekedését. Kárpátalja alapvető zöldségfélékből jelenleg részben önellátó, különösen szezonban, hiányhelyzet esetén azonban az import gyors drágulást okoz, ami a helyi termelés stratégiai jelentőségét erősíti. A jövedelmezőség tekintetében továbbra is a koraiság a meghatározó tényező. A fűtött fóliasátrak jövedelmezősége erősen energiaár-függő, ezért sok gazda csak részleges fűtést alkalmaz. Tavasszal óvatos indulás, kivárás és fokozatos betelepítés várható.
- Vannak-e kihasználatlan lehetőségek az őszi hajtatásban? Mit kell ezen a téren teljesen újragondolni? Lehet, hogy néhány eddig jobbára szabadföldön termesztett növénynek is a fóliában lenne a helye? Vannak-e ilyen jellegű kísérletek, próbálkozások?
- Az őszi hajtatásban továbbra is sok a kihasználatlan terület. A fóliák jelentős része szeptember–október után üresen marad, holott a levélzöldségek, főként a retekfélék és káposztafélék iránt ősszel is stabil kereslet mutatkozik. Egyre több kísérlet zajlik salátafélékkel, a kínai kellel és más leveles zöldségekkel, amelyek eddig inkább szabadföldi kultúráknak számítottak. A szamóca – mind szabadföldi, mind fóliás termesztésben – ismét előtérbe került. A magas piaci kereslet, a korszerű fajták és technológiák, valamint a jó jövedelmezőség miatt vonzó alternatívát jelent, ugyanakkor munkaerő-igényessége, betegségei és a túltermelés veszélye miatt csak megfelelő szakmai felkészültséggel és biztos értékesítési csatornákkal ajánlható. A szabadföldi zöldségtermesztésben az elmúlt három évben elsősorban az újburgonya és a káposztafélék terén történt előrelépés, ugyanakkor továbbra is szükség van az öntözés fejlesztésére, a fajtaválasztás pontosítására és az értékesítési csatornák bővítésére.
- Kiemelt kultúrák: a csemegekukorica és a dinnye.
- A csemegekukorica és a dinnye az elmúlt években meghatározó szereplőivé váltak a kárpátaljai szabadföldi termesztésnek. A csemegekukorica termesztési területe jelentősen bővült, a korai állományok jól értékesíthetők, különösen júniusban. Ugyanakkor a csúcsidőszakban, július–augusztusban 2025-ben már egyértelműen megjelent a túlkínálat, ami 30–40 százalékos árcsökkenést eredményezett. A jövőben az időbeli széthúzás, a szuper édes fajták alkalmazása és a feldolgozási irányok (fagyasztás, konzerv) jelenthetnek megoldást. A görög- és sárgadinnye termesztése szintén gyorsan bővült, azonban az értékesítést nehezíti a szállítási költség és az erős árverseny. A korai dinnyék még viszonylag jól értékesíthetők, míg augusztusban 2025-ben már egyértelmű túltermelés alakult ki, az árak 40–50 százalékkal estek vissza, és sok termés értékesítetlen maradt. A jövőben a területnöveléssel óvatosan kell bánni, előnyt kell adni a korai, jó minőségű fajtáknak, valamint az előre lekötött felvásárlásnak. A sárgadinnye termesztése valamivel biztonságosabb, mivel jobban tárolható és magasabb áron értékesíthető.
- Mennyire sikerült pótolni a helyi termelők révén azt a hiányt, ami a hágón túli termőtájak részleges kiesése miatt bekövetkezett? Gondolok itt elsősorban a sárgarépára, a hagymára, céklára, a téli burgonyára és káposztára.
- A helyi termelők részben pótolták a hágón túli termőtájak kieséséből adódó hiányt sárgarépából, hagymából, céklából és káposztából, ugyanakkor teljes önellátásról továbbra sem beszélhetünk. A téli burgonya esetében különösen nagy a fejlesztési potenciál. Összességében elmondható, hogy a kárpátaljai fóliás és szabadföldi zöldségtermesztés az elmúlt közel négy háborús évben jelentős átalakuláson ment keresztül. A 2026-os évre óvatos optimizmussal tekinthetünk előre, ugyanakkor a tudatos tervezés, a kultúradiverzifikáció, a termelői együttműködés, valamint a tárolási és feldolgozási kapacitások fejlesztése kulcsfontosságú lesz a hosszú távú stabilitás szempontjából.
- Köszönöm a tájékoztatást.
Eszenyi Gábor
Kapcsolódó cikk: Zárszámadás 2025 - Mit hozhat az idei, 2026-os esztendő? Évértékelő a Pro Agri falugazdászaival
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
