Mint azt már számtalanszor megtapasztaltuk, a mezőgazdaságban soha nincs két egyforma év. Minden szezon új kihívásokkal lép elő, s ezekre kell idejében megfelelő választ adni a termelőinknek. Hogy ez miként sikerült az elmúlt esztendőben a kárpátaljai földműveseknek, arról beszélgettünk a Pro Agricultura Carpatika falugazdászaival. Ezúttal a Salánkon élő Nadimova Erzsébetet kérdeztük.
- Bizonyára továbbra is egyetértés van közöttünk abban, hogy vidékünkön a fóliás zöldségtermesztés az agrárium legjövedelmezőbb ágazata. Bár az is kétségtelen tény, hogy időnként veszteségessé válik a gazdálkodás, mint történt ez a mögöttünk hagyott esztendő augusztusának végén, és szinte az egész szeptember folyamán. Mit lehetne tenni az árudömping elkerülése érdekében?
- A mezőgazdasági szakemberek között valóban egyetértés van abban, hogy Kárpátalján a fóliás zöldségtermesztés továbbra is az agrárium egyik legjövedelmezőbb ágazata, ugyanakkor az elmúlt év ismét rámutatott arra, hogy a jövedelmezőség kapcsán rendkívül erős a piaci kitettség. A 2025. augusztus–szeptemberi időszakban tapasztalt árudömping klasszikus példája volt annak, amikor is sok termelő egyszerre, ugyanazon kultúrával és azonos időben jelent meg a piacon. Ennek elkerülése érdekében elsősorban a termelés időbeli szétterítésére, a fajtaválaszték tudatosabb bővítésére és pontosabb piaci információkra lenne szükség.
- Van-e még olyan új termény, amelynek termesztése, a helyi piacra való bevezetése ezen segítene? Esetleg más megoldáson kellene gondolkodni?
- Új „csodakultúrákban” kevésbé hihetünk, sokkal inkább a feldolgozásban, a helyi értékesítési láncok megerősítésében, az előrendeléses értékesítésben és a termelői együttműködésekben látjuk a megoldást.
- A mögöttünk hagyott 2025-ös esztendő – különösen annak első féléve – alapvetően sikeres volt a kárpátaljai zöldségtermesztők számára…
- Az eredményesség több tényező együttes hatásának köszönhető: a gazdák döntő többsége jól megválasztott, piacképes kultúrákat termesztett, miközben technológiailag is sokat fejlődtek. Javult a palántaminőség, precízebbé vált a tápanyag-utánpótlás, valamint hatékonyabbá a növényvédelem. A készáru folyamatos piacra juttatása és a régión kívüli hagyományos termőterületek részleges kiesése szintén kedvezően hatott az árak alakulására. A háborús konjunktúra szerepe nem elhanyagolható, ugyanakkor a sikert önmagában nem magyarázza: ehhez a termelők alkalmazkodóképessége és szakmai fejlődése is elengedhetetlen volt.
- A pályázati aktivitás – amikor továbbra is igen sokan benyújtották kérelmüket új fóliaházak telepítésére – egyértelműen azt mutatja, hogy a kárpátaljai fóliás gazdák bíznak a 2026-os évben.
- Ez az óvatos optimizmus nem vak reményből fakad, hanem az elmúlt három háborús év során megszerzett tapasztalatokra épül. A termelők megtanultak gyorsan reagálni, a költséget optimalizálni, és többségük csak olyan fejlesztésekbe kezd, amelyeket hosszabb távon is fenn tud tartani. Ez a tudatosabb gazdálkodói szemlélet ad alapot a jövőbe vetett bizalomnak.
- Tény, hogy a fóliás gazdálkodók közül a fegyveres harcok kitörésekor sokan elhagyták a térséget…
- Az itthon maradók azonban részben pótolták a kieső termésmennyiséget intenzívebb technológiák alkalmazásával és nagyobb területek művelésbe vonásával. A kényszerűségből Kárpátaljára költözők által bérelt földeken folytatott termelés vegyes képet mutat: vannak jól szervezett, hatékony gazdaságok, ugyanakkor számos esetben a szakmai tapasztalat hiánya inkább mennyiségi, mint minőségi termelést eredményezett. Ez a jelenség is hozzájárulhatott a 2025 őszén kialakult árudömpinghez, különösen az egységesen termesztett alapzöldségek esetében. Látnunk kell továbbá, hogy a működő fóliaházak száma 2025-ben enyhén növekedett, a megtermelt zöldség volumene összességében 5–10 százalékkal emelkedett az előző évekhez képest. A növekedés elsősorban a meglévő gazdaságok technológiai fejlesztéseinek köszönhető, ugyanakkor kultúránként jelentős eltérések mutatkoztak. Az augusztusi–szeptemberi árudömping kialakulásában szerepet játszott, hogy sok termelő azonos időben termesztett paradicsomot és uborkát, miközben a hagyományos ukrajnai termőterületek részleges helyreállása is növelte a kínálatot. Az elmúlt közel négy háborús év során a jövedelmezőség kultúránként és időszakonként jelentősen eltért. A korai paradicsom 2023-ban kiváló jövedelmezőséget mutatott 50–60 UAH/kg árakkal, 2024-ben 40–50 UAH/kg-ra, 2025-ben pedig 35–45 UAH/kg-ra csökkent, ugyanakkor továbbra is nyereséges maradt. A késői paradicsom esetében 2025 augusztus–szeptemberében veszteséges időszak alakult ki, amikor az árak 12–15 UAH/kg-ra estek vissza. A paprika 2023 és 2025 között stabilan jó jövedelmezőséget biztosított 40–60 UAH/kg-os árakkal, míg az uborka jövedelmezősége csökkent az importtal való erős verseny és a magas munkaerőigény miatt.
A bevételeket legnagyobb mértékben a kínálat nagysága határozta meg, ezt követte a termelés időzítése és a koraiság szerepe, majd az időjárás, a háborús helyzet alakulása és végül a termés minősége. A túltermelés gyors árzuhanást, míg a hiány rövid időn belül jelentős áremelkedést eredményezett. Azok a gazdák jártak jobban, akik rugalmasan tudtak alkalmazkodni, akár kultúrát váltani, akár a betakarítás időpontját módosítani.
- Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az utóbbi években folyamatosan nőnek a termelési költségek…
- Az inputanyagok – a műtrágyák, növényvédő szerek, fóliaborítás és energia – árának jelentős emelkedése szűkítette a nyereséget. Egyre több termelő nem a maximális hozamra, hanem a költség–hozam egyensúlyra törekszik, ami felértékelte a tudatos tápanyag-gazdálkodást és az integrált növényvédelmet.
- A háborús körülmények között miként működnek az ellátási, szállítási útvonalak? Mennyire hatékonyak a helyi felvásárló pontok?
- A háborús körülmények között az ellátási és szállítási útvonalak továbbra is működnek, ugyanakkor kiszámíthatatlanabbá váltak. A szállítási költségek magasak, az időzítés sokszor bizonytalan, miközben a helyi felvásárló pontok árképzése gyakran nem követi a termelési költségek növekedését. Kárpátalja alapvető zöldségfélékből jelenleg részben önellátó, különösen szezonban, hiányhelyzet esetén azonban az import gyors drágulást okoz, ami a helyi termelés stratégiai jelentőségét erősíti. A jövedelmezőség tekintetében továbbra is a koraiság a meghatározó tényező. A fűtött fóliasátrak jövedelmezősége erősen energiaár-függő, ezért sok gazda csak részleges fűtést alkalmaz. Tavasszal óvatos indulás, kivárás és fokozatos betelepítés várható.
- Vannak-e kihasználatlan lehetőségek az őszi hajtatásban? Mit kell ezen a téren teljesen újragondolni? Lehet, hogy néhány eddig jobbára szabadföldön termesztett növénynek is a fóliában lenne a helye? Vannak-e ilyen jellegű kísérletek, próbálkozások?
- Az őszi hajtatásban továbbra is sok a kihasználatlan terület. A fóliák jelentős része szeptember–október után üresen marad, holott a levélzöldségek, főként a retekfélék és káposztafélék iránt ősszel is stabil kereslet mutatkozik. Egyre több kísérlet zajlik salátafélékkel, a kínai kellel és más leveles zöldségekkel, amelyek eddig inkább szabadföldi kultúráknak számítottak. A szamóca – mind szabadföldi, mind fóliás termesztésben – ismét előtérbe került. A magas piaci kereslet, a korszerű fajták és technológiák, valamint a jó jövedelmezőség miatt vonzó alternatívát jelent, ugyanakkor munkaerő-igényessége, betegségei és a túltermelés veszélye miatt csak megfelelő szakmai felkészültséggel és biztos értékesítési csatornákkal ajánlható. A szabadföldi zöldségtermesztésben az elmúlt három évben elsősorban az újburgonya és a káposztafélék terén történt előrelépés, ugyanakkor továbbra is szükség van az öntözés fejlesztésére, a fajtaválasztás pontosítására és az értékesítési csatornák bővítésére.
- Kiemelt kultúrák: a csemegekukorica és a dinnye.
- A csemegekukorica és a dinnye az elmúlt években meghatározó szereplőivé váltak a kárpátaljai szabadföldi termesztésnek. A csemegekukorica termesztési területe jelentősen bővült, a korai állományok jól értékesíthetők, különösen júniusban. Ugyanakkor a csúcsidőszakban, július–augusztusban 2025-ben már egyértelműen megjelent a túlkínálat, ami 30–40 százalékos árcsökkenést eredményezett. A jövőben az időbeli széthúzás, a szuper édes fajták alkalmazása és a feldolgozási irányok (fagyasztás, konzerv) jelenthetnek megoldást. A görög- és sárgadinnye termesztése szintén gyorsan bővült, azonban az értékesítést nehezíti a szállítási költség és az erős árverseny. A korai dinnyék még viszonylag jól értékesíthetők, míg augusztusban 2025-ben már egyértelmű túltermelés alakult ki, az árak 40–50 százalékkal estek vissza, és sok termés értékesítetlen maradt. A jövőben a területnöveléssel óvatosan kell bánni, előnyt kell adni a korai, jó minőségű fajtáknak, valamint az előre lekötött felvásárlásnak. A sárgadinnye termesztése valamivel biztonságosabb, mivel jobban tárolható és magasabb áron értékesíthető.
- Mennyire sikerült pótolni a helyi termelők révén azt a hiányt, ami a hágón túli termőtájak részleges kiesése miatt bekövetkezett? Gondolok itt elsősorban a sárgarépára, a hagymára, céklára, a téli burgonyára és káposztára.
- A helyi termelők részben pótolták a hágón túli termőtájak kieséséből adódó hiányt sárgarépából, hagymából, céklából és káposztából, ugyanakkor teljes önellátásról továbbra sem beszélhetünk. A téli burgonya esetében különösen nagy a fejlesztési potenciál. Összességében elmondható, hogy a kárpátaljai fóliás és szabadföldi zöldségtermesztés az elmúlt közel négy háborús évben jelentős átalakuláson ment keresztül. A 2026-os évre óvatos optimizmussal tekinthetünk előre, ugyanakkor a tudatos tervezés, a kultúradiverzifikáció, a termelői együttműködés, valamint a tárolási és feldolgozási kapacitások fejlesztése kulcsfontosságú lesz a hosszú távú stabilitás szempontjából.
- Köszönöm a tájékoztatást.
Eszenyi Gábor
Kapcsolódó cikk: Zárszámadás 2025 - Mit hozhat az idei, 2026-os esztendő? Évértékelő a Pro Agri falugazdászaival
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
