Félelmetes lény él Csernobil falai közt; halálos sugárzásból táplálkozik

A csernobili atomerőmű körüli zóna ma is tiltott terület az emberek számára.

A csernobili atomerőmű acélszarkofággal lefedett 4-es reaktorblokkja az észak-ukrajnai Csernobilban 2022. április 5-én (Fotó: MTI/AP/Oleksandr Ratushniak)

A védőpajzson még februárban ütött lyukat egy becsapódó drón.

Félelmetes lény él a csernobili reaktorban

Az erős radioaktív sugárzás sem pusztítja el, sőt, abból táplálkozik.

1986-ban, néhány nappal a katasztrófa után készült légi felvétel a csernobili atomerőműről (Fotó MTI)

Pontosan harminckilenc évvel ezelőtt következett be a csernobili atomerőmű-katasztrófa, amelyet a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris szerencsétlenségének tartanak.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felvétele a csernobili atomerőmû 4-es reaktorát védő betonburok, úgynevezett szarkofág tetején ütött lyukról 2025. február 14-én, miután reggelre virradóan orosz drón csapódott az épületbe. (Fotó: MTI/EPA/NAÜ)

A február 14-i orosz dróntámadás jelentős károkat okozott a csernobili atomerőmű 4-es blokkjának védelmét biztosító építményben.

Nagy árat fizetett korszakalkotó felfedezéseiért Marie Curie

Marie Sklodowska-Curie lengyel–francia fizikus és vegyész, az első női Nobel-díjas, az első kétszeres Nobel-díjas, és máig az egyedüli kitüntetett, aki két tudományágban is Nobel-díjat kapott.