A csernobili atomerőmű körüli zóna ma is tiltott terület az emberek számára. A tudósok szerint egy különleges csernobili gomba azonban nemcsak elviseli a halálos sugárzást, hanem még profitál is belőle.
Majdnem 40 évvel a robbanás után fedezték csak fel, hogy a romok között furcsa, fekete gombák élnek. Közülük a Cladosporium sphaerospermum nevű faj az egyik legérdekesebb: e csernobili gomba nemcsak elviseli az elviselhetetlen radioaktivitást, de még gyorsabban is növekszik tőle - írja az origo.hu.
Az éjfekete csernobili gomba extrém képessége
A csernobili gomba a felrobbant 4-es reaktor körüli épület falain nő. Ez a hely az egyik legsugárszennyezettebb épület a Földön, mégis vastag, fekete gombaréteg borítja a felületeit.
A tudósok 37 különböző gombafajt azonosítottak itt. A legtöbb sötét színű, szinte fekete. Ezt a színt a melanin nevű pigment adja nekik. A melanin az emberi bőrben és hajban is jelen van, és részben a napfény ellen nyújt védelmet.
A mintákban a Cladosporium sphaerospermum gomba volt a leggyakoribb, és ez volt a leginkább sugárszennyezett is. Mégsem pusztult el.
Épp ellenkezőleg: úgy tűnt, kifejezetten jól érzi magát az extrém környezetben.
A sugárzás egyeseknek halálos, másoknak előnyt nyújt
Az ionizáló sugárzás képes elektronokat kitépni az atomokból. Így keletkeznek az úgynevezett ionok, azaz töltött részecskék. E folyamat az élő szervezetben rettenetes károkat okozhat; a sugárzás széttörheti a molekulákat, tönkreteheti a sejteket, és megrongálhatja a DNS-t.
A csernobili gomba esetében azonban egészen más történik. Kísérletek igazolták, hogy ha ionizáló sugárzás éri, nem sérül, hanem ellenkezőleg, gyorsabban növekszik.
A melanin a kulcs?
A kutatók azt vették észre, hogy sugárzás hatására megváltozik a gombában lévő melanin viselkedése. Innen jött az ötlet: lehet, hogy a gomba valahogy energiát állít elő a sugárzásból.
Ez kicsit olyan lenne, mint a fotoszintézis a növényeknél. A növények a napfényt használják fel energiaforrásként. A feltételezés szerint a csernobili gomba az ionizáló sugárzást hasznosíthatja hasonló módon. Ezt a folyamatot radioszintézisnek nevezik.
A melanin tehát olyan szerepet tölthet be a gombában, mint a növényekben a klorofill: elnyeli a sugárzást, és segít abban, hogy a gomba energiát nyerjen belőle. Közben pajzsként is védi a sugárzás káros hatásaival szemben. Fontos azonban megjegyezni: mindez egyelőre csak teória, és kísérletileg nincs igazolva.
A csernobili gomba az űrben is helytállt
A csernobili gomba különleges tulajdonságai annyira felkeltették a kutatók érdeklődését, hogy még a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) is felvitték.
Egy kísérletben a gombát petri-csészében az ISS külső felületére rögzítették. Ott rendkívüli erejű kozmikus sugárzás érte. A csésze alatt elhelyezett érzékelők azt mutatták, hogy kevesebb sugárzás jutott át a gombán, mint egy hasonló, de gomba nélküli mintán.
A kísérlet célja az volt, hogy kiderítsék: használható-e a gomba természetes sugárvédelmi rétegként a hosszabb űrutazásoknál. Ez nagyon ígéretes elképzelés, de a vizsgálat nem bizonyította, hogy a gomba ténylegesen energiát is termel a sugárzás révén.
Amit még nem tudunk
A tudósok eddig nem tudták egyértelműen kimutatni, hogy:
- a gomba a sugárzás hatására szén-dioxidot kötne meg,
- az ionizáló sugárzás közvetlenül növelné a gomba anyagcseréjét,
- vagy hogy létezne egy jól leírható „energiahasznosítási útvonal”, amely a sugárzáshoz kapcsolódik.
Az egyik kutatócsoport vezetője úgy fogalmazott: a valódi radioszintézist még nem sikerült bizonyítani.
Vagyis nem látják, hogy a gomba a sugárzás hatására valóban új, energiadús szénvegyületeket hozna létre, vagy szervetlen szenet kötne meg.
Nem minden fekete gomba viselkedik így
Az is kiderült, hogy a csernobili gomba viselkedése nem általános.
Egy másik faj, a Wangiella dermatitidis nevű fekete élesztőgomba szintén gyorsabban nő sugárzás hatására. A Cladosporium cladosporioides nevű gomba viszont csak több melanint termel, ha gamma- vagy UV-sugárzás éri, de nem növekszik gyorsabban.
Azaz a sok melanint tartalmazó fekete gombák között is nagy különbségek vannak. A csernobili faj valami egészen egyedi trükköt használhat a túlélésre.
Zseniális túlélő, de még nem értjük, hogyan működik
Ma még nem tudjuk biztosan megmondani, hogy a csernobili gomba valóban „táplálékként” hasznosítja-e a sugárzást, vagy „csak” jobban bírja a szélsőséges körülményeket. Lehet, hogy ez egy különleges alkalmazkodási mód, de az sem kizárt, hogy puszta stresszválasz, amely segít túlélni az ellenséges környezetben.
Ha a kutatók jobban megértik, mi történik a csernobili gomba belsejében, a jövőben akár az űrutazásban is hasznosíthatják a különleges képességét. Elképzelhető, hogy egyszer gombából készült sugárvédelmi „pajzs” óvja majd a Mars felé tartó űrhajósokat.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
