A vulkán teljesen kihalt, így semmilyen veszélyt nem jelent a jövőben.
Az ókori egyiptomiak több mint 4500 évvel ezelőtt modern szállítóeszközök és gépi daruk nélkül építették lenyűgöző piramisaikat.
A mostani megfigyelés minden eddiginél részletesebben mutatta meg, hogyan kapcsolódnak össze a földrengések, a magma mozgása és a kéreg deformációja egyetlen óceánfenéki tágulási esemény során.
Új genetikai kutatás szerint két eddig ismeretlen hominin nyomai is megtalálhatók a modern ember DNS-ében, ami új megvilágításba helyezi az emberi evolúciót.
Délnyugat-Amazónia sűrű, áthatolhatatlan dzsungele alatt egy korábban ismeretlen, multikulturális társadalom nyomait azonosították.
Katalóniában kivételes állapotban megőrzött őskori leleteket találtak, amelyek új ismereteket nyújthatnak a földművelés és az állattartás elterjedéséről.
Egy törökországi barlang leletei szerint a modern emberek és a neandervölgyiek együtt élhettek, és kulturális szokásokat is megoszthattak egymással.
1600 éves bizánci kori várost tártak fel a Dakhla-oázisban. A homok alatt templomok, őrtornyok, feliratos leletek és ritka régészeti emlékek kerültek elő.
Az oklói uránlelőhelyen a kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy több mint 2 milliárd éve természetes nukleáris láncreakció zajlott a Földön.
A NASA Perseverance marsjárója összetett szerves szénvegyületeket talált a Jezero-kráterben. A felfedezés fontos, de még nem bizonyítja az egykori marsi élet létezését.
Két hatalmas faoszlopból álló, Stonehenge-nél akár 500 évvel idősebb neolitikus építmény nyomait fedezték fel Angliában. A lelőhely vallási központ lehetett.
Ausztráliában a kutatók felfedezték, hogy a Gyászbogárlárvák nemcsak túlélni, hanem meglehetősen sikeresen növekedni is képesek, még akkor is, ha étrendjük „műanyag étrendre” korlátozódik.
Nagyjából 1200 kilométer kiterjedésű bálnatemetőt fedeztek fel kutatók az Indiai-óceán délkeleti részén.
A felfedezett építmények lényegében kör alakú tömegsírok.
Teljesen váratlan felfedezés lepte meg a geológusokat: egy hatalmas, eddig ismeretlen rendszer húzódik Olaszország mélyében.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
Vihar elől menekülő kutatók bukkantak rá az Antarktisz egyik legjobban őrzött titkára.
Börtönökből száműzött fegyencek, egy bizonytalan tengeri út és egy új világ ígérete – így kezdődött Ausztrália modern története.
Furcsa anyagokra bukkantak égi kísérőnk felszínén.
2025-ben a kutatók számos olyan áttörést jelentettek be, amelyek valódi ámulatot váltottak ki világszerte.
A két gyerekkori barát olyan felfedezést tett, amelyről úgy gondolják, örökre megváltoztathatja az életüket.
A felfedezés megváltoztathatja a globális energiapiacot.
A régészek egy teljes, víz alá süllyedt várost találtak a kirgizisztáni Isszik-kul-tó mélyén.
A rajzok egy olyan elveszett civilizáció nyomai lehetnek, amely a sivatag újraéledésekor virágozhatott fel.
Egy tengeri szivacs volt az első, amely több mint 541 millió évvel ezelőtt benépesítette az óceánokat.
A Földnek már évtizedek óta van egy második holdja, de csak most fedezte fel egy hawaii teleszkóp.
Megdöbbentő felfedezést tett az arany olvadásáról egy nemzetközi kutatócsoport.
A kutatók újítása nemcsak csökkenti a fertőzések kockázatát, de akár a jelenlegi módszerekhez képest fele annyi idő alatt képes lezárni a sebeket.
A Tel-Avivi Egyetem tanulmánya először szolgált tudományos bizonyítékkal arra, hogy akusztikus kapcsolat áll fenn a növények és a rovarok között.
A csillagászok végre megtalálták az univerzum „hiányzó” anyagát, a sötét anyagot, amelyet évtizedek óta keresnek.
Mátyás királynak tulajdonított, a történészek által több mint 130 évig elvesztettnek hitt dokumentumot találtak meg Besztercén.










