Európai Bizottság: a fokozódó globális feszültségek negatívan hatnak Európa gazdaságára

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

A fokozódó globális feszültségek, az erősödő biztonsági kockázatok, az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások, valamint az ingadozó energiaárak és a megélhetési költségek tartós nyomása továbbra is negatívan hatnak Európa gazdaságára, a háztartásokra és a vállalkozásokra egyaránt - közölte a gazdaságért és termelékenységért felelős uniós biztos szerdán.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság által közzétett, európai szemeszter tavaszi csomagjának bemutatásakor közölte, a geopolitikai bizonytalansággal jellemzett környezetben a csomag szakpolitikai iránymutatást ad a tagállamoknak, különös tekintettel az EU versenyképességének, stratégiai autonómiájának, valamint gazdasági és társadalmi ellenálló képességének, kohéziójának megerősítésére, a költségvetési fenntarthatóság megőrzése mellett.

A tavaszi csomag az egységes piac teljes potenciáljának kiaknázására, az innovációs szakadék megszüntetésére, a dekarbonizáció felgyorsítására és a stratégiai függőségek csökkentésére összpontosít, miközben előmozdítja a munkahelyteremtést és a készségeket, kezeli a lakhatási válságot, valamint biztosítja a társadalmi méltányosságot és a kohéziót

- mondta.

Az uniós biztos közölte: az EU versenyképességének erősítése érdekében a tavaszi csomag olyan szakpolitikai intézkedések meghozatalára szólít fel, amelyek hozzájárulnak a költségvetési fenntarthatóság biztosításához, a makrogazdasági stabilitás megőrzéséhez, az innovációs szakadék megszüntetéséhez, valamint, amelyek támogatják a kutatás-fejlesztési beruházások fellendítését. A tagállamoknak szakpolitikai intézkedéseikkel törekedniük kell az egységes piaci akadályok csökkentésére, a túlszabályozás csökkentésére, a jogállamiság megerősítésére és a hatékony intézményi keretrendszer biztosítására - hangsúlyozta.

A tagállamok feladata a szabályozási keretek egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése, a stabil üzleti környezet biztosítása, a megfizethető tiszta energiára való átállás felgyorsítása, a hálózatok és az energiatárolás megerősítése, az energiabiztonság fokozása az éghajlati célokkal összhangban. A tagállamoknak törekedniük kell a megtakarítások előmozdítására, minőségi munkahelyek teremtésére, valamint az oktatásra, a képzésre és a készségek összehangolására a munkaerőpiaci igényekkel.

A tagállamoknak emellett fokozniuk kell a szegénység elleni küzdelmet, javítaniuk a szociális védelmet, valamint az egészségügyi ellátáshoz és a hosszú távú ápoláshoz való hozzáférést és ezek megfizethetőségét. A versenyképesség javítása érdekében javítani szükséges az innovációhoz való hozzáférést, növelni a régiók gazdasági, társadalmi és területi kohézióját, szavatolni a lakhatás megfizethetőségét, valamint egyszerű és digitális közszolgáltatásokat kell nyújtani és előmozdítani a digitális átállást.

"E prioritások megvalósításához fenntartható reformokra és beruházásokra van szükség az egész Európai Unióban" - fogalmazott.

Ebben az összefüggésben a helyreállítási alap (RRF), a kohéziós politika és más uniós finanszírozási eszközök központi szerepet játszanak a tagállamok reformtörekvéseinek és stratégiai beruházásainak támogatásában - hangsúlyozta.

A jelenlegi energiaválság középpontjában a fosszilis tüzelőanyagok állnak, ami rávilágít arra, hogy mihamarabb európai válaszra van szükség a tiszta, hazai és megfizethető energia, az energiaellátás biztonságának biztosítása, valamint az EU ipari versenyképességének megőrzése érdekében - hangoztatta.

A tagállamok uniós költségvetési keretrendszernek való megfelelése elemzését ismertetve az uniós biztos közölte, a túlzott hiány esetén követendő eljárás (EDP) alatt álló tagállamokat illetően az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy szüntesse meg a Málta elleni túlzott hiány miatt indított eljárást. Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia esetében pedig a brüsszeli testület úgy ítélte meg, hogy ezek az országok hatékony intézkedéseket tettek a túlzott hiány kiigazítására, ezért ebben a szakaszban nincs szükség további lépésekre az EDP keretében. A testület Bulgária esetében azonban indokoltnak találta a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítását.

Az uniós biztos közölte:

a jövőben azok a tagállamok, amelyek intézkedéseket tesznek Európa energiabiztonságának megerősítésére és a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás felgyorsítására, korlátozott fiskális rugalmasságot kérhetnek a védelmi kiadásokra vonatkozó jelenlegi nemzeti mentesítési záradék alapján.

A tagállam kérésére a záradék hatálya kiterjeszthető a 2026 februárja óta azon végrehajtott intézkedésekre is, amelyek csökkentik az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, és ezáltal fokozzák Európa biztonságát és ellenálló képességét. A nemzeti mentesítési záradék szerinti védelmi többletkiadásokra vonatkozó meglévő felső határon (a GDP 1,5 százaléka) belül a 2026-2028-as időszakra vonatkozóan egy külön éves felső határ (a GDP 0,3 százaléka) és ugyanezen időszakra vonatkozóan egy kumulatív felső határ (a GDP 0,6 százaléka) vonatkozik majd kifejezetten az energetikai ellenálló képességet szolgáló intézkedésekre.

Az uniós bizottság az Európai Szemeszter tavaszi csomagjában frissített irányelveket javasolt a nemzeti foglalkoztatási és szociális politikák számára, hogy azok "igazságosabbak és befogadóbbak" legyenek. Ezek új elemeket tartalmaznak a munkahelyek minőségének javítására, valamint az emberi tőkébe való befektetésre a versenyképesség és a stratégiai autonómia érdekében szükséges készségek és oktatás megerősítésével.

A foglalkoztatási irányelvek támogatják az EU szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelmét is azáltal, hogy előtérbe helyezik a minőségi foglalkoztatást a pénzügyi stabilitás, valamint a megfelelő és megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés érdekében