A tél vége és a kora tavasz továbbra is a szőlő szaporításának meghatározó időszaka.
A kapor az egyik legelterjedtebb és egyben legtöbbet használt fűszernövényünk egyike.
Nagyobb fertőzési gócaival a tiszántúli falvakban, nevezetesen Péterfalván, Nagypaládon és Fertősalmáson találkoztunk, elsősorban a szabadföldi termesztésben.
A fekete retek jól beilleszthető másodnövényként a vetésforgóba.
Újra átvesszük az atkák kártételének tüneteit, valamint a hatékony védekezés alapjait.
Az uborka talán a fóliások legkedveltebb növénye, ám időnként ezzel is gond van. Ez a kultúra akkor is tud csalódást okozni, ha éppen nincs mesterségesen megakasztva az értékesítési lánc.
A fejes káposztát július közepei kiültetéssel másodnövényként tudjuk termeszteni
Véget ért az uborkatermesztőknél a tavaszi fűtött hajtatási szezon, a gazdák hozzá láttak a másodvetés előkészítéséhez.
A fejeskáposzta, az egyik legfontosabb zöldségnövényünk. Sokoldalúan felhasználható, nagy vitamin-, ásványisó- és rosttartalmú, az év bármely hónapjában nyersen is fogyasztható.
A 35–40 0C hőmérsékletű száraz levegő megviselte az ültetvényeket.
Jelentős áreséssel indult az idei paradicsomszezon. A komjáti és csingavai paradicsomtermelők többsége mesterségesen beérlelte a termést.
A görögdinnye fajtakiválasztás szempontjaival, az ültetéssel, az ápolással, a növényvédelemmel és a betakarítással fogunk foglalkozni.
Ahhoz, hogy a görögdinnyét másodnövényként (május vági–június közepei kiültetés) tudjuk termeszteni, fontos, hogy erre az ültetési időszakra fejlett, legalább 4-5 hetes, kb. 10×10 cm tápkockás palántákkal rendelkezzünk.
Sokak számára jelent fejtörést, hogy mit is kezdjen azokkal a földterületekkel, ahonnan hamar lekerültek az elővetemények, mint például a hónapos retek, zöldhagyma, áttelelő fejes saláta, korai sárgarépa stb.
Az uborkahajtatással foglalkozó gazdák az idei évben is tömegesen szembesültek azzal, hogy egy hűvösebb, borúsabb időszak után, amikor újra kimelegedett az időjárás, az állomány lankadozni, hervadozni kezdett.
Az ember által felborított természeti egyensúly, a monokultúrás növénytermesztés újabb és újabb kórokozók, kártevők tömeges felszaporodásához vezet. Így jártunk a paradicsom sztolburja esetében is.
A cukkini talán nem a legnépszerűbb zöldség, de az elmúlt években egy igen „felkapott” növénnyé nőtte ki magát. Egyre gyakrabban megtalálni a kiskertekben és a piacokon egyaránt.
Sok fóliás paradicsomtermesztőnek okoz gondot a helyes generatív-vegetatív egyensúly fenntartása. Vagy akkora lombot nevel a tő, hogy a virágot is lerúgja, vagy olyan kicsit, hogy az már nem képes kinevelni a termést.
A gumószeller is, akár egyéb más zöldségféle, egy nagyon egészséges, az emberi szervezet számára kiváló tápanyag- és vitaminforrás.
A kárpátaljai búzaszentelő ünnepségre a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány szervezésében, a KMKSZ és a történelmi egyházak támogatásával Tiszacsoma határában került sor.
Új helyzet állt elő a közigazgatási reform kapcsán. A nemrég létrejött új önkormányzati kistérségek kezelésébe kerültek ugyanis a települések határában levő földtáblák, amelyeket eddig a Derzsgeokadasztr állami vállalat kezelt. Mondhatjuk, nem mindenki megelégedésére.
Mikor hűvös-esősre vált az időjárás, a fóliás uborkatermesztők aggódva figyelik a termést. Nem elég, hogy a hideg miatt kevesebb, de a csúcsuktól kiinduló rothadás miatt ennek is egy jelentős része eladhatatlanná válik.
Kárpátalja fóliás zöldségtermesztőire már igazán ráférne egy sikeres évad.
Nem csupán a néhány hektárral bíró gyümölcskertészek számára okoz problémát a felborult menetrend. A kertes házak lakói szintén kesereghetnek, mivel idén biztosan nem lesz vidékünkön kajsziszüret.
A sárgarépa-termesztéséhez a sík fekvésű, gyomokkal nem fertőzött, talajlakó kártevőktől mentes területek alkalmasak.
Ahhoz, hogy a kiskertjeinkben is sikeresen tudjunk termeszteni sárgarépát, az első és legfontosabb, hogy tisztázzuk a sárgarépa hő-, fény-, víz- és tápanyaigényét.
Nagyon sok kárpátaljai gazda tért át az egyre nehezebben termeszthető uborkáról a paradicsom hajtatására
A szeszélyes tavaszi időjárás, sajnos, megmutatta, hogy több gazdának is felületes elképzelése van a fóliaházak klímaszabályozásának fontosságáról.
Azoknak a termelőknek, akik szeretnének minél kevesebb növényvédő szert használni a zöldségtermesztés során, fontos figyelembe venni és nyomon követni a kártevők rajzását.
A COVID járvány, valamint a tűzifa hiánya rányomja a bélyegét a 2021-es hajtatási szezonra. Jelentősen lecsökkent azoknak a gazdáknak a száma, akik bevállalták a februári ültetést. A termelők többsége a biztonságra játszik, s csak jelentős csúszással, március közepétől tervezik a palánták kiültetését.
A járványszerűen terjedő uborka tőhervadása miatt a kárpátaljai magyar fóliakertészek tömegesen állnak át valamilyen más zöldség hajtatására.