Másodnövények a kertjeinkben - Mit vethetünk, ültethetünk nyáron a kiskertünkben? (II/2.)

A „másodnövények a kertjeinkben” cikksorozatunk előző részében a görögdinnye termesztésének egy részét, méghozzá: a dinnye különböző fejlődési szakaszainak a hőmérséklet igényeit, a terület kiválasztását, a talajelőkészületeket és a dinnye tápanyagigényét mutattuk be olvasóinknak. Most pedig a cikk folytatásaként, a sikeres termesztés szempontjából szintén nagyon fontos tények bemutatásával, a görögdinnye fajtakiválasztás szempontjaival, az ültetéssel, az ápolással, a növényvédelemmel és a betakarítással fogunk foglalkozni.

Fajtakiválasztás szempontjai

A dinnyefajták alakjukban (gömbölyű, tojásdad), a héj vastagságában (vékony, vastag), a termés méretében (3-15 kg), tenyészidőszak hosszában (rövid, közepes, hosszú), növekedési erélyben, a húsa színében (rózsaszín, piros) és ízében, valamint a betegségekkel (pl. fuzárium) szembeni ellenálló képességét tekintve különbözhetnek egymástól. A nemesítéseknek köszönhetően akadnak már mag nélküli fajták is, amelyek az elmúlt években egyre keresettebbek lettek. Fontos továbbá, hogy mielőtt a termelő leteszi a voksát valamelyik dinnyefajta mellett, kellően térképezze fel, hogy az értékesíteni kívánt vidéken melyek a legkeresettebb dinnyefajták és kellően tanulmányozza át annak fajtaleírását.

Ültetése

Az elmúlt évek éghajlatváltozásának köszönhetően a görögdinnye ültetési ideje is már kb. 10-14 nappal kitolódott az azt megelőző évekhez képest. Csak azok a termelők merik május első felében kiültetni a dinnyepalántákat, akik fátyolfóliával tudják takarni azt. Azok a termelők, akik nem tudják ezt biztosítani, vagy nem akarnak kockáztatni, azok az ültetéssel inkább megvárják a május végi, június elejei időpontot, amikorra az éjszakai hőmérséklet is eléri a növény számára optimális (15°C) hőmérsékletet.

Kiültetésre a kompakt növekedésű, 5-6 lombleveles, bimbós, egészséges palánta a legjobb. Ami a dinnye tenyészterületét illeti, az 1tő/1m2 az általános, de erősebb növekedésű fajták esetében a 1,5 m sor és az 1 m széles tőtávolságot alkalmazzák. A növény helyeinek kijelölése után kapával kivájjuk az ültető gödröt, beletesszük a tápkockás palántát, behúzzuk földdel (ügyelve, hogy a gyökérnyak ne kerüljön a föld alá), majd az ujjainkkal a növény mellett kissé megnyomjuk. Az ültetés utáni alapos beiszapolásnak nagy jelentősége van.

Az ültetést követően, a jobb gyökeresedés érdekében az első 1-2 öntözés foszforban gazdag (starter) tápoldat legyen.

Ápolása

Az ültetést követően nem maradt más hátra, mint gyommentesen tartani a területet és bőségesen öntözni. A dinnye öntözése rendkívül fontos, hiszen nagyon vízigényes növény. A többször kisebb vízadagokkal való öntözést részesítsük előnyben, amelyre csepegtető öntözést is alkalmazhatunk. Ha mulcsot vagy valamilyen talajtakaró fóliát alkalmazunk (csepegtető öntözés esetében), akkor jelentősen csökkenthetjük a gyomosodás veszélyét és megakadályozható a betegségek terjedése is. A dinnye egy sekélyen gyökeresedő növény, ezért a kapálását óvatosan kell végezni.

A görögdinnye vegyszeres gyomir­tására az ültetést megelőzően van lehetőségünk. A benefin hatóanyagú herbicidek önmagában vagy naptalam hatóanyagú gyomírtó szerrel kombinálva a magról kelő gyomok irtására alkalmasak. A készítményeket a permetezést követően azonnal, egyenletesen a talajba be kell dolgozni. A vegetáció során a dinnye érzékenysége miatt a csírázó kétszikű gyomok ellen csak folyamatos mechanikai gyomirtással tudunk védekezni.

Növényvédelme

A görögdinnye növényvédelme már a fajta kiválasztásnál kezdődik. A fajták zöme a dinnyemozaikkal szemben ellenáll, és ha ügyesen választunk a fajták közül, akkor a fuzáriumos hervadással szemben ellenálló, vagy toleráns fajtákat részesíthetjük előnyben, amely tulajdonságokat a fajtaleírásban fel is tüntetik. A kiültetéstől a szedésig terjedő időszakban a dinnye palántáinkat a kolletotrihumos és lisztharmatos gombabetegségekkel szemben kell megvédenünk.

Ha a talaj megvizsgálása során kiderül, hogy a területünk talajlakó kártevőkkel fertőzött, akkor az ültetést megelőzően, a talajelőkészületek során, talajfertőtlenítést végzünk. Az ültetést követő időszakban a levéltetvek szívogathatják a növényeink fiatal hajtásait, amelyek ellen rovarölő szeres kezelések indokoltak. A továbbiakban, a tenyészidőszak folyamán a takácsatka fertőzés okozhat fejtörést a gazdáknak. Az ellenük való védekezések számát nagyban befolyásolja a terület gyommentesen tartása. Egy tisztán (gyommentesen) tartott területen mindig kevesebb takácsatka elleni növényvédelmi kezelés indokolt.

Szedése, betakarítása

A görögdinnye első szedéseit, fajtától függően, magvetéstől számolva 2,5-3 hónapra ütemezhetjük. Ami azt jelenti, hogy április elejei magvetéssel, május végi, június elejei kiültetéssel július végére, augusztus elejére tehetőek az első szüretek.

A görögdinnye érettségét nehéz meghatározni, mert nincs biztos ismérve. Tudni kell azt, hogy a görögdinnye korábban leszedve nem képes az utóérésre, a túlérett dinnye viszont nem élvezhető. Az érés meghatározásához gyakorlott szedőkre van szükség, akik közvetett jelekből meg tudják állapítani a dinnye érettségét. Jelei: a terméssel szemben lévő kacsok elszáradnak, kés nyelével megkopogtatva mély, kopogó hangot adnak, és kora reggel az érett dinnye héja harmatosabb, az alja citrom- vagy narancssárga. A kocsányát nem szabad megcsavarni, mert a dinnye kényszer érett lesz, ami csökkenti az élvezeti értéket.

A görögdinnye betakarítása, vagy szedése általában július közepétől, végétől egészen szeptember közepéig, végéig tart.

Nagy Csaba falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány