A fóliasátor mikroklímájának szabályozásáról

A szeszélyes tavaszi időjárás, sajnos, megmutatta, hogy több gazdának is felületes elképzelése van a fóliaházak klímaszabályozásának fontosságáról. Előfordult, hogy a hatalmas fóliasátornak csak az egyik végén volt kinyitva egy ajtó, szellőztetés gyanánt – a déli órákban! A gőzfürdőnek talán kiváló növényházban aztán fel is lépett szinte valamennyi jellemző gombabetegség. Ezért most megpróbáljuk felvázolni a legfontosabb tudnivalókat a fóliaházak klímaszabályozásáról.

Az „arany középút” keresése.

A klímaszabályozás célja, hogy optimális, de legalább is elviselhető szinten tartsuk a fóliaházakban az életfeltételeket a növények fejlődéséhez. De mik is ezek a feltételek?

• Hőmérséklet
• Páratartalom
• Széndioxid-szint
• Fényviszonyok.

A közhiedelemmel ellentétben ezek az életfeltételek egyenrangúak, egyformán fontosak! Hisz a végeredmény szempontjából mindegy, hogy a növényeink megfőnek, megfagynak, megfulladnak, kiszáradnak vagy más miatt pusztulnak ki, jobb esetben leáll a fejlődésük. Tehát a fóliasátrak klímaszabályozását (szellőztetését, fűtését, árnyékolását, párásító öntözését) úgy kell végrehajtani, hogy minden egyes életfeltétel a még elfogadható határok között legyen. Meg kell találnunk azt a bizonyos „arany középutat”. Például a szellőztetést nem csak azért kell elkezdeni, mert a hőmérséklet egy bizonyos határ fölé emelkedett. Már alacsonyabb hőmérsékleten is szellőztetni kell, hisz legalább olyan fontos a páratartalom csökkentése, valamint a széndioxid pótlása is a friss levegő beengedésével. Ez vonatkozik a borús, esős időjárás esetére is. Ilyenkor is ki kell nyitnunk a szellőztetőket! Igaz ugyan, hogy a hőmérséklet így egy kicsit az optimális alatt lehet, de az elviselhető határok között marad. Viszont csak így tudjuk biztosítani a növényeink számára az elviselhető páratartalmat és széndioxid-szintet. Tehát egy kicsit inkább fázzanak a növényeink, de ne legyen a betegségek melegágya, valamint tudjon párologtatni (tehát fejlődni). Szükség esetén inkább fűtsünk be nappal is, akár nyitott szellőztetők mellett is.

Sokváltozós egyenletek –  paraszti ésszel.

Mint feljebb rávilágítattunk, a fóliasátrak klímaszabályozása egy kicsit olyan, mint egy sokváltozós egyenletrendszer megoldása. Csak míg a nálunk szerencsésebb országokban számítógépek számolják ki, hogy az adott körülmények között mit és hogyan kell csinálni, s az automatika ezt el is végzi, addig nekünk csak a józan paraszti eszünk maradt. De milyen módon tudunk beavatkozni a fóliasátrunk mikroklímájába?

• Fűtéssel
• Szellőztetéssel
• Árnyékolással
• Párásító öntözéssel
• Pótmegvilágítással.

A kezdők kedvéért most röviden végigfutunk ezeken a klímaszabályozási lehetőségeken.

A fűtéssel nemcsak a hőmérsékletet tudjuk emelni a fóliasátrunkban, hanem ezzel együtt a levegő relatív páratartalmát is csökkenthetjük. Megfelelő fűtőberendezéssel (vegetációs fűtőcsövek) szárazon tudjuk tartani a lombozatot.

A szellőztetéssel csökkenteni tudjuk a hőmérsékletet, a páratartalmat, valamint pótolni tudjuk az elhasznált széndioxidot.

A fóliasátrak árnyékolásával (mésztejes vagy rasselhálós) csökkenteni tudjuk a nappali felmelegedést.

Párásító öntözéssel növelni tudjuk a fóliasátrakban esetleg túl alacsony páratartalmat (nyáron gyakori). De mivel „az ördög a részletekben lakozik”, a későbbi cikkeinkben kitérünk majd ezekre a klímaszabályozási lehetőségekre.

Gál István falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány