Kárpátalja | 2021. 05. 01. – 16:18 |
A búzaszentelés a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért való fohászkodás évszázados hagyományokra tekint vissza.

Már az év elején sejteni lehetett, hogy a koronavírus-járvány egymást követő hullámai nem teszik lehetővé, hogy a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem adománygyűjtő akcióban résztvevő gazdák, gazdakörök képviselői össznemzeti búzaszentelő ünnepségen vegyenek részt. A kárpátaljai búzaszentelő ünnepségre a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány szervezésében, a KMKSZ és a történelmi egyházak támogatásával Tiszacsoma határában került sor. Tudni kell, hogy a búzaszentelés a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért való fohászkodás évszázados hagyományokra tekint vissza.  Bár az alkalom neve búzaszentelő, a vetés minden fajtáját, a gyümölcsfákat és a szőlőtáblákat is megáldják ilyenkor.

Történelmi visszatekintéssel kezdte megnyitó beszédét Őrhidi László, a Pro Agrucultura Carpatika Alapítvány irányítója. 2010-ben csírázott ki egy gondolat, hogy milyen lenne az a kenyér, amit az ország több búzatermő vidékéből összegyűjtött búzából sütnek és raknak fel az augusztus 20-i nemzeti ünnep asztalára. A gondolatot tett követte, és az összegyűjtött búzaadományokból sült ünnepi kenyér nagyon jó ízűnek, táplálónak bizonyult, és sült belőle annyi, hogy jutott abból a rászorultaknak is. Ez a kenyér kapta a Magyarok Kenyere nevet. 2013-ban az alapítványunk is részese volt a búzaösszeöntő ünnepségnek, folytatta az elnök. Ott és akkor vetettük fel, hogy a magyarok kenyere mennyivel jobb ízű lehetne, ha ahhoz hozzáadnánk és belekevernénk a Kárpát-medence minden magyarok lakta részéből gyűjtött búzát. 2014-ben első nekifutásra 67 mázsa adomány gyűlt össze, ám ekkor számos gazdatársunk jelezte, hogy ha tudtak volna erről a nemes kezdeményezésről, akkor ők is csatlakoztak volna hozzá, és a következő évben ez is történt. Mind több gabona gyűlt össze, és azt az államilag nem támogatott egyházi oktatási intézményekbe, karitatív szervezetekhez, árvanevelő otthonokba juttattuk el. Örvendetes módon a kárpátaljai magyar gazdák adakozó kedve azóta sem lanyhult, és területi-népességi viszonyainkat meghaladó módon járulnak hozzá az adománygyűjtő akcióhoz. Íme a legutóbbi adat: járvány ide, pandémia oda, tavaly közel 104 tonna búza gyűlt össze 1300 gazdától. A siker egyértelműen a kárpátaljai gazdák adományozó kedvével és a KMKSZ valamint a történelmi egyházak mozgósító erejével magyarázható.

Hosszú évszázadokon át a földműves gondolkodásának középpontjában a szeretteiről való gondoskodás állt, nem pedig a mindenáron való haszonszerzés vágya, emlékeztetett rá Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke. Igen sok jel utal arra, hogy eljött ismét az az idő, amikor a jó gazdag gondossága felülírja a haszonszerzés és a profit hajszolását. Ezért a tényleges segítségnyújtáson túlmutatva hatalmas jelentőséggel bír a közel egy évtizeddel ezelőtt elindított adománygyűjtő akció.

A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem adománygyűjtő mozgalomban résztvevő több mint hatezer kárpátaljai gazda üdvözletét hozta el Kárpátaljára Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Bő tíz esztendővel ezelőtt helyi kezdeményezésnek indult ez az akció, de mára Kárpát-medencei, illetve össznemzeti programmá teljesedett ki azáltal, hogy szerte a nagyvilágban élő magyarok közül is nagyon sokan csatlakoztak hozzá. Az egyre erősödő mozgalom sikerének titka az, hogy mind többen ismerik fel, hogy mi, magyarok, éljünk bárhol a nagyvilágban, egy kenyéren vagyunk és lelki értelemben mindenképpen összetartozunk. Egy a nyelvünk, egy a kultúránk, összekötnek hagyományaink, közösek a vágyaink, és szolidárisak vagyunk azon nemzettársainkkal, akiknek bármiféle elnyomatásban van részük. Jakab István a továbbiakban az agrárium különböző ágazataiban felgyülemlett tudás, tapasztalat átadásának fontosságáról beszélt. Ebben a tekintetben már eddig is sokat tettünk, de még igen sok a tennivaló. A Kárpát-medence különböző részeiben élő magyarok ennek a modern tudásnak a birtokában válhatnak a XXI. század nyerteseivé. A kárpátaljai magyarokról szólva, akiknek a legnehezebb sors jutott osztályrészül, azt hangsúlyozta, hogy továbbra is számíthatnak a más régiókban élő nemzettársaikra.

Az alkalom végén a történelmi egyházak képviselői áldást kértek a földművesek további munkájára, illetve megszentelték a környező búzatáblákat. A búzaszentelési ünnepséget a Tiszacsomai Kultúrház növendékeinek, Rajó Nikolettának és Jancsik Szilveszternek a versmondása tette emlékezetessé. Végezetül a résztvevők megtekintették a Tiszacsomai Emlékpark látogatóközpontjának kiállításait.

Kovács Elemér

  • A búzaszentelés a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért való fohászkodás évszázados hagyományokra tekint vissza.
  • A búzaszentelés a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért való fohászkodás évszázados hagyományokra tekint vissza.
  • A búzaszentelés a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért való fohászkodás évszázados hagyományokra tekint vissza.
  • A búzaszentelés a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért való fohászkodás évszázados hagyományokra tekint vissza.
  • A búzaszentelés a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért való fohászkodás évszázados hagyományokra tekint vissza.

  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 18. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!