Másodnövények a kertjeinkben (III/1.) - Mit vethetünk, ültethetünk nyáron a kiskertünkben?

Folytatva cikksorozatunkat, most egy olyan növénytermesztési technológiának a megismertetésével szeretnénk foglalkozni, amely a legrégebbi kerti növények egyike. Főnövényként és másodnövényként is megállja a helyét. Ez a növény nem más, mint a fejeskáposzta, az egyik legfontosabb zöldségnövényünk. Sokoldalúan felhasználható, nagy vitamin-, ásványisó- és rosttartalmú, az év bármely hónapjában nyersen is fogyasztható.

A fejes káposzta bemutatása

Közepes fény-, alacsony (13±7) hő- és rendkívül magas víz- és tápanyagigényű növényről beszélhetünk. A növény igényeit illetően fajtától függően lehetnek eltérések. A fejeskáposzta viszonylag jól tűri a hideget és 5°C-on is fejlődik. A rövidebb tenyészidejű fajták jobban kedvelik a 18-20°C körüli hőmérsékletet, mint a 13°C-ot, de a hosszabb tenyészidejű fajták viszont a fagyosabb éjszakákat (mínusz 5°C, mínusz 8°C) tolerálják jobban. A fejes káposzta számára a 6°C és 20°C közötti hőmérsékletek a leghasznosabbak. A talaj magas (70-80%) vízkapacitási szintje esetén és jó tápanyagellátottságú talajokon ad kielégítő termést. Elsősorban nitrogénigénye nagy.

Fajtakiválasztás szempontjai

Ahhoz, hogy ezt a rendkívül népszerű zöldségnövényt másodnövényként tudjuk termeszteni, tisztában kell lennünk az adott fajta ismereteivel. Egy nem megfelelő fajta kiválasztásával akár rá is mehet a szezonunk. Ugyanis, ha júliusban egy késői (120–170 nap) fajtát ültetünk, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy nem érkeznek befejesedni, vagy nem fogják elérni a fajtára jellemző fejméreteket. Ha pedig egy túl korai (50–60 nap) fajtát választunk, amelyek csapadékosabb időjárás esetén szétrepedeznek és savanyításra nem alkalmasak, akkor ebben az esetben ezek a termések eladhatatlanná válnak. Ezért nagyon fontos, hogy mindig a piaci viszonyokat figyelembe véve, az évszaknak és a szezonnak megfelelő, ne túl hosszú tenyészidejű fejes káposzta fajtát válasszunk másodnövénynek.

A fejes káposzta esetében nagyon sok fajtabélyegről beszélhetünk, amit mindig körültekintően kell megvizsgálnunk, mielőtt a termesztésébe belevágunk.

Az egyik és legfontosabb fajtatulajdonság, amit másodnövény esetén figyelembe kell vennünk, az a tenyészidő hossza. Megkülönböztetünk: rövid (60–90 nap) középhosszú (90–120 nap) és hosszú tenyészidejűeket (120–170 nap). A jelzett napok az ültetéstől a szedésig eltelt napokat mutatják. Másodnövényként alkalmazva, július közepei kiültetéssel csupán a rövid és a középhosszú fajták jöhetnek számításba.

Másodnövényként választott fajták esetében legalább ugyan ilyen fontos biológiai fajtabélyegek a következők is:

• Savanyíthatóság. A nyár közepén kiültetett fejes káposzta betakarítása ősz közepére-végére tevődik, amikor is már megkezdődik a besavanyítási szezon. Ha az értékesítés során a megtermelt árunkkal ezeket a vevői köröket is meg szeretnénk célozni, akkor a kiválasztott káposzta fajtának ezzel a fajtabélyeggel is rendelkeznie kell. A savanyíthatóság a fajta termőképességétől, a fejek tömöttségétől, cukortartalmától és a készáru szálasságától függő tulajdonság.
• Repedési hajlam. Ez elsősorban a korai gömbölyű fajtákon fordul elő. Mivel szabadföldi termesztésről beszélünk, amikor is a fejes káposzta ki van téve az időjárásnak, és az esetleges egyszerre lehulló nagy mennyiségű csapadéknak, ezért ajánlatos lenne olyan fajtákat választani, amelyek repedésre nem hajlamosak.
• Szárazságtűrés. Ez szintén egy fontos fajtabélyeg lehet a nyár közepén, öntözetlenül kiültetett, másodvetésű fejes káposzta termesztése esetében. Ez a pozitív fajtatulajdonság leginkább a tájfajtákban alakult ki.
• Betegség-ellenállóság. A nemesítők fontos törekvése, hogy minél több betegséggel szembeni ellenálló fajtát állítsanak elő. Nem ritkák ma már a fuzárium és gyökérgolyva ellenálló fajták sem. A termesztés során ezekkel, és más betegségekkel szembeni rezisztens fajták kiválasztása rendkívül nagy segítséget nyújthat a termelőnek.
• Egyszerre érés. Ez a fajtatulajdonság leginkább a hajtató fajtáknál és a gépi betakarítás esetén mérvadó.

Ezeken a fajtabélyegeken túl még sok más tulajdonságokkal is rendelkeznek a káposzta fajták, amelyeket mind érdemes áttanulmányozni azelőtt, mielőtt kiválasztunk egy adott fajtát. Különbözhetnek növekedési erélyükben, a levelek számában, nagyságában, alakjában, állásában, erezetében, színében, a fejek alakjában, tömöttségében, nagyságában, a torzsa méretében és nem utolsó sorban a beltartalmi értékekben: a vitamin, a cukor és a szárazanyag tartalomban. Ezek a tulajdonságok is mérvadók lehetnek úgy a sikeres termesztés, mint a piaci értékesítés szempontjából.

Legközelebb, a cikk folytatásaként, a fejes káposzta mint másodnövény termesztésével kapcsolatos további tennivalókat fogjuk áttekinteni olvasóinkkal.

Nagy Csaba falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány